Bohócok

Kevés a jó bohóc. Erről panaszkodott a szakember, amikor az Inforádiónak örömmel újságolta, hogy ősszel kétéves bohócképző kurzus indul. Még azt is mondta, ez nehéz foglalkozás, s most negyven év hiányosságát igyekeznek bepótolni.

Szigorúan szakmai szemmel nyilván igaza is van, ám meglehet, rossz helyen keresik a jó bohócokat. Vethetnének például néhány pillantást a közéletre, meg a politikára, ahol hemzsegnek a nagy nevettetők. Nevezhetjük őket persze a király bolondjainak is, de az biztos, sokat tesznek azért, hogy a közönség - persze nem a hívek - hasukat fogják a röhögéstől. Ráadásul szoros versenyben is vannak, melyikük látszik a leghülyébbnek (és gyakran ez nem is csak a látszat).

Dobogós helyet érdemel a nem létező KDNP ifjú titánja, Hollik István, aki bármilyen bornírt feladatot utánozhatatlan lelkesedéssel teljesít. Hol a szocialisták titkos széfjei után kutat, hol Botka miniszterelnök-jelölt zsebében. Hatalmas sikere volt, amikor a vidáman sétáló zsidó gyerekekkel igyekezett bizonyítani, hogy Magyarországon egyáltalán nincs antiszemitizmus. Nem sokkal marad el tőle a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd, aki rezsibiztosi mivoltában szerzett nevet magának. Azóta már ő is minden ügyben illetékes. Különösen Soros és Brüsszel viselt dolgainak tálalásában jeleskedik, de azzal is meg tudta nevettetni a publikumot, amikor elmagyarázta, ő miért nem korrupt.

Újabban az intézmények is kezdik elirigyelni az egyéni bohócok népszerűségét. Az adóhatóság például jelentős költségvetési csalással és magánokirat-hamisítással gyanúsított meg egy embert. Véletlenül azt, aki saját adójának rossz felhasználásával vádolta meg őket. Előbb csak jól megbüntették, most már tovább is mentek. Hogy megmutassák...

Ami csak erősíti, hogy bohócok mindenütt vannak. Nevetséges, de szomorú is.