egészségügy;ÁNTSZ;kórházak;hanyagság;

Egészségkárosodást okozó hibák

Lassú és elnéző az ÁNTSZ a kórházi felügyeleti eljárásoknál. A kontroll erejéről sokat elárul az: egy szakmai hiba miatt leváló retina ügyét 30 ezres bírsággal zárta le a hatóság.

Ha az ÁNTSZ honlapján megismerhető felügyeleti ellenőrzésekből, és az azok végén kiszabott bírságokból indulunk ki, akkor nincs nagy baj a hazai egészségüggyel. Az érdeklődők ugyanis csupán három vizsgálati ismertetőt találnak, s ezekben az esetekben mindössze 30 ezertől 100 ezer forintig büntettek kórházakat, súlyos egészségkárosodást okozó mulasztásokért is.

Harmincezer forintos büntetést ért – a szakhatóság szerint – hogy egy terhességi mérgezéses állapotban lévő nőnél az őt ellátó kórház nem végezte el a szükséges laborvizsgálatokat, ezért csaknem életveszélyes állapotban került a műtőbe, császármetszésre. De nem figyeltek oda az asszony szempanaszaira sem, ezért levált a retinája. Az ÁNTSZ vizsgálata ugyan megállapítja, hogy ellátása során a diagnosztikai vizsgálatok némelyike a szakmai szabályoknak sem felelt meg, és az egyéb ellátása során az intézmény személyzete nem az elvárható gondossággal járt el, mégis elegendőnek tartotta ezt a kis összegű büntetést.

A szombathelyi kórházat negyvenötezer forintra bírságolta a hivatal azért, mert egy beteget, aki ugyan határozottan kérte, orvosa nem küldött időben az Achilles-ín sérülése után gyógytornára, illetve rehabilitációs kezelésre. A férfi – a mulasztás miatt – nem tudja használni rendesen a sérült lábát, bokája merev, csak a lábujjai mozognak.

Százezer forint bírságot kell fizetnie a győri megyei kórháznak, mert egy beteggel indokolatlanul szedettek tíz évig szteroid tartalmú gyógyszert. Ez a "terápia" csontritkulást okozott és bélbetegsége olyan fokú súlyosbodását, hogy csonkolni kellett a vékonybelét. Megállapították, hogy miközben az adott betegség gondozása előírja a rendszeres vérkép-, és májenzim-ellenőrzést, a hasi ultrahangot, CT vizsgálatot, vastagbél-tükrözést, a beteg esetében, kezelése 10 éve alatt egyiket sem végezték el.

Mielőtt bárki azzal a váddal illetné a Népszavát, hogy kiragadott eseteket citált, megjegyezzük: a szakhatóság tavaly – az egészségügyi államtitkárság által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint – 572 panaszt vizsgált, de mindebből, az idén májusban csak hármat hozott nyilvánosságra a honlapján. Lapunk kérdésére az is kiderült az államtitkárság válaszából, hogy a több mint félezer panaszból 54 alkalommal figyelmeztetést kapott az adott intézmény, kétszer hivatalból feljelentést tettek a rendőrségen. További 23 esetben szabtak ki bírságot, átlagosan 150 ezer forintra büntettek, összességében pedig 3,5 millió forintot fizettek be az intézmények. (A szakmai szabályok ellen vétők – a hatályos jog szerint – 30 ezertől 5 millió forintig bírságolhatók.)

Az ÁNTSZ-hez évente alig néhány száz panasz érkezik, míg a 2010-ben fölszámolt Egészségbiztosítási Felügyelet működése utolsó évében csaknem ötezer panasszal foglalkozott.

Bár a Semmelweis Tervben még 2011-ben azt ígérték, hogy majd monitorozzák az egészségügy átalakítását, és korrigálják a rendszerhibákat, erre azóta sem kerül sor. A Fidesz kormány által fölszámolt Egészségbiztosítási Felügyelet "helyére" ugyan 2013 novemberére sikerül megalakítani az Országos Betegjogi Központot, ám az új hivatal egy ideig csak kereste a helyét, végül tavaly meg is szüntették, illetve beolvasztották a minisztériumba. Így ma formálisan az ÁNTSZ, mint szakhatóság lenne hivatott a betegpanaszok kezelésre, ám az ügyintézése lassú, eredménye láthatatlan. Egy panasz kivizsgálásnak átlagos ideje – nyilvántartásuk szerint – 98 nap volt 2016-ban.

Asbóth Márton, a TASZ programvezetője azt mondta lapunknak: kérdéses, hogy van-e visszatartó hatása a jogsértésekre, hogy a súlyos mulasztásokért cserébe az ellátók kis összegű bírságokat kapnak. Azt is csak kevesen tudják, hogy csupán akkor kezdődik meg a szakhatósági vizsgálat, ha valaki a panasztörvény alapján közvetlenül a minisztériumba olvadt ÁNTSZ-hez fordul. Ezzel szemben az emberek legtöbbször a betegjogi képviselőtől kérnek segítséget, ám ők nem kezdhetnek vizsgálatot, az intézmény vezetőjéhez vagy fenntartójához továbbítják a problémát, így a szakhatóság nem is nagyon szerez tudomást arról. Ezeket a panaszokat a kórház vezetője vagy fenntartója bírálja el, vagyis nem hatóság.

A TASZ maga is kikérte a 2016 előtti három év egészségügyi szakhatósági bírságait, akkor még 50 ezres átlag büntetés jött ki. Voltak olyan állami szolgáltatók is, amelyek harmincezres forintos bírsággal megúsztak egy-egy ügyet.

Bírságok és kártérítések
Bár a szakhatóság által kirótt egészségügyi bírságok és a műhibaperben megítélt kártérítések nem hasonlíthatók össze, ha a beteg a panasztörvényben biztosított eljárás helyett ügyvédhez fordul, akkor az átlagosan megítélt összeg egy-másfélmillió forint. A kórházfenntartó adatai szerint ügyenként 10-15 millió forintot követelnek a betegek, ám ezeknek az igényeknek csak 15 százalékát ítélik meg jogerősen a bíróságok. A kórházaknak még ez is túl nagy kiadás. A felelősségbiztosítások csak néhány millió forintig vállalják át a büntetéseket, s miután az intézményeknek a műhibákra nincs külön kasszájuk, a pénzt a gyógyításra fordítható keretből fizetik.