EU-ellenes szövetséget építenek

Publikálás dátuma
2017.07.20 07:01

Fotó: /
Budapesten ostorozta az Európai Uniót Benjámin Netanjahu. Az izraeli kormányfő szövetségeseket keresni jött Magyarországra, a visegrádi négyek (V4) országaiban, főként a tömörülést éppen elnöklő Orbán Viktorban pedig cinkosra is talált.

Míg a nyilvánosság előtt a kedves arcát mutatta, addig őrültségnek nevezte az Európai Unió politikáját a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeivel folytatott zártkörű tárgyalásán Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő. Hogy mindez kitudódhatott, annak köszönhető, hogy a mikrofonja hangsávját egy ideig hallani lehetett a kint várakozó tudósítók tolmácsgépein is. Az izraeli Háárec tudósítása alapján Netanjahu meglehetős feszültséggel beszélt arról: az EU köti politikai feltételekhez köt más együttműködési formákat, így például a technológiák cseréjét Izraellel. Szerinte az EU politikája azért is őrültség, mert nem szolgálja Európa érdekeit sem.

Orbán Viktor egy ponton nevetve szakította félbe, mondván, az EU még a saját tagjainak is feltételeket szab, nem hogy más országoknak. Netanjahu erre azt mondta, Európának el kell döntenie, hogy élni és virágozni akar-e, vagy elenyészni és eltűnni. Szerinte a tét Európa biztonsága és gazdasági jövője, és mindkettő azt indokolja, hogy másképp viszonyuljanak Izraelhez. „Mi az európai kultúra részei vagyunk. Európa Izraelnél ér véget. Izraeltől keletre már nincs Európa” – fejtegette. Ennek megfelelően a visegrádi miniszterelnököket arra kérte, hogy „térítsék jobb belátásra” a többi uniós tagország vezetőit annak érdekében, hogy az előítéletek mérséklése nyomán javítsák kapcsolatukat Izraellel. Szerinte ma az egész közel-keleti térségben egyedül Izrael törődik Európa érdekeivel, így az unió végső soron saját biztonsági érdekeit ássa alá, ha Izraelt támadja.

Mindezek után állt a nyilvánosság elé Orbán kollégáival, s jelentette be: Netanjahu javaslatára közös, terrorizmus elleni munkacsoport jön létre a visegrádi négyek (V4) országaival. A magyar kormányfő azt is közölte: az izraeli miniszterelnök meghívta a V4 kormányfőit Izraelbe, s ezt ők örömmel el is fogadták. Egyúttal azt is sürgette, hogy Izrael és az EU kapcsolatát az ésszerűség jellemezze, s bírálat helyett az együttműködés előtt nyissák ki a kaput. Hangsúlyozta: a visegrádi országok javasolni fogják az uniónak, hogy értékelje azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Izrael tesz a térség stabilitása érdekében, mindaz ugyanis európai érdek is, hisz véd az újabb és "újabb migránsinvázió" ellen. Mint mondta, "Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten", ahol a keresztények biztonságban vannak, sőt közösségeik nemcsak túlélnek, hanem növekednek is itt. Izrael az európai és a nyugati értékek bástyája a régióban - állította.

Ezután Netanjahu közölte, nagy megtiszteltetés, hogy első izraeli miniszterelnökként vehetett részt a V4 csúcstalálkozóján, ez nagy lehetőséget is jelent. Robert Fico szlovák, Bohuslav Sobotka cseh és Beata Szydlo lengyek kormányfők is hasonlóan udvarias hangnemben beszéltek a találkozóról, noha olyan mélységekig nem jutottak, mint a házigazda Orbán.

Annyi biztos, az Izraellel való jó gazdasági és politikai kapcsolat mind a négy visegrádi ország érdeke. "Közép-Európában hemzsegnek az autóipari összeszerelő üzemek, Izrael pedig az ehhez használt technológia értékesítésében érdekelt" – mondta egy izraeli kormányzati forrás a Reutersnek, Netanjahu barátkozási szándékát elemezve. Az izraeli kormányfő legfőbb célja egy közép-európai bázis kiépítése lehet. Lengyelországot ugyanis júniusban választották meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó résztvevőjének a következő két évre, az Unión belüli V4-es támogatás pedig az az izraeli kormányfő számára a palesztinoknak nyújtott EU-s politikai kritikák tompításában lehet kifizetődő.

Jobboldali párkeresés

Netanjahut nemigen érdeklik a külföldön élő zsidók, csak kormányszintre emelt, nyílt antiszemitizmus ne legyen.

Szavahihető szemtanúk szerint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki első hivatalos útján járt Magyarországon, elmosolyodott, amikor Budapest utcáin konvojával végigszáguldva számos Soros Györgyöt gyalázó plakáttal találkozott. Mégsem a magyar származású üzletember iránti közös ellenszenv volt az a lelki kapocs, amely a Szentföldről érkezett miniszterelnököt magyar kollégájával, Orbán Viktorral összekötötte. Ha közös pontot akarunk közöttük találni, akkor az talán - az egyébként különbözőképpen értelmezett - jobboldaliságuk és nacionalizmusuk - bár a történelem tanulsága szerint a különböző országok nacionalistái csak ideig-óráig tudnak egymásra találni, hiszen alapfilozófiájukat éppen a más népektől (kultúráktól, vallásoktól) való elzárkózás határozza meg. Jól illusztrálta ezt az ellentmondást Orbán Viktornak a Benjamin Netanjahuval tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, sajnálatosan kevés figyelmet felkeltett kijelentése: "Magyarország nem akar kevert népességet, nem akarja megváltoztatni az etnikai összetételét."

Az izraeli kormányfő erre nem reagált, mert országa külpolitikájának (a miniszterelnök jelenleg egyben a külügyminiszter is) egyre erősödő alapelve, hogy semmiképpen sem minősítik a közel-keleti térségen kívüli országok belpolitikáját. Még az ország fő ellenségének tekintett Iránt sem, amelynek elsősorban agresszív katonai szándékait bírálják, ugyanakkor nehezen nyelik le, hogy a perzsa államban élő kis számú zsidóság a saját kormányának legfőbb támogatói közé tartozik. Izraelben - szemben Magyarországgal - működik a demokratikus intézményrendszer és az igazságszolgáltatás, beleértve a korrupció elleni határozott fellépést is. Korrupciós vádakkal ítélték 6 éves börtönbűntetésre Ehud Olmert volt miniszterelnököt, szexuális erőszakért az iráni bevándorolt Mose Kacav egykori köztársasági elnököt, de börtönbe kellett vonulnia korrupcióért és csalásért Yona Metzger volt országos főrabbinak is. Ebből is kitetszik, hogy a jelenlegi magyar és izraeli kormányt nem a demokratikus hagyományok közös ápolása, a gazdasági és egyéb bűncselekmények azonos kezelése köti össze.

Ugyanakkor mind Orbán Viktor, mind Benjamin Netanjahu vonzódik az antidemokratikus országokhoz, elsősorban Vlagyimir Putyin Oroszországához, illetve Recep Tayyin Erdogan Törökországához, ami nyilvánvalóan közös pont. Izrael tisztában van Oroszország növekvő közel-keleti befolyásával: bár céljaik különbözőek a térségben, ugyanakkor ismerik egymás félelmeit és stratégiáit, ami megkönnyíti a két ország közötti jó viszony fenntartását. Iránnal Magyarország sajátos kapcsolatot ápol. Ha hinni lehet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, akkor valamiféle atomipari együttműködés is formálódik a két ország között, de nincs kizárva, hogy az egész csak egy blöff. Izrael ezzel szemben kifejezetten ellenségesen viszonyul a perzsa államhoz.

Izrael európai külpolitikájának alapelve, hogy bilaterális szinten kontinensünk összes államával jó viszonyt ápolnak. Azonban az Európai Unió intézményei minden kérdést összekapcsolnak a palesztin-izraeli békefolyamattal, ami megnehezíti a két fél együttműködését. Az úgynevezett Horizon 2020 terv értelmében szorosabbá kellene fűzni az Európai Unió és Izrael kapcsolatát, bevonva a közel-keleti országot a támogatási rendszerbe, rögzítve, hogy a brüsszeli pénzeket Izrael nem adhatja tovább a megszállt palesztin területeknek. Benjamin Netanjahunak voltak ugyan illúziói, hogy Orbán Viktor képes legalább valamennyit tágítani számukra Brüsszel kapuin, de hamar be kellett látnia, hogy Magyarország befolyása a közösségre - önhibájából - nem mérhető. Ugyanakkor Izrael számíthat hazánkra abban, hogy az ellenük foganatosított uniós szankciók vagy a Palesztin Hatóság nemzetközi szervezetekben való helyfoglalásio próbálkozásai nem élvezik a magyar kormány támogatását. Azt viszont Orbán Viktornak kellett elfogadnia, hogy Benjamin Netanjahut csak az Izraelben élő zsidók sorsa izgatja, más országokban csak az állami szintre emelt, nem burkolt antiszemitizmus ellen emelik fel szavukat.

Netanjahu közel sem lehet biztos abban, hogy egy következő választáson ismét kormányt alakíthat. Választási rendszerük miatt csak többpárti koalíció képzelhető el, megannyi érdekcsoport összegyúrásával. Két éve Benjámin Netanjahu jobbközép Likud pártja 30 mandátumot szerzett a 120 tagú Knesszetben, legnagyobb ellenfele, a balközép Cionista Tábor 24-et. Egyre erősödik a szociáldemokrata Munkapárt is, amely most választott Avi Gabaj nyolcgyermekes közgazdász személyében új elnököt. Nincs kizárva, hogy legközelebb már ő lesz Orbán Viktor tárgyalópartnere, ha erre a baloldali politikus hajlandó lesz az eszmecserére.

Bonta Miklós

"Már nem oszt, nem szoroz"

Ami most kihallatszott Orbán és Netanjahu retorikájából, az csak alátámasztotta, amit eddig is tudtunk: ezek a vezetők nem nagyon elkötelezettek az EU, valamint az európai közös értékrend mellett - értékel Szent-Iványi István volt nagykövet, a Liberálisok szakpolitikusa.

- Meglepte, hogy Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu együtt ostorozták az EU-t?

- Miért lepett volna meg? Önmagában Netanjahu eddigi mozgásából lehetett tudni, hogy a fő célja az európai turnéval a szövetségépítés. Izrael eddigi fő szövetségese Nagy-Britannia volt Európában, a britek kilépésével igen nehéz helyzetbe kerül az uniós érdekérvényesítésben. Franciaország és Németország ugyanis meglehetősen kritikus, nem is elsősorban Netanjahu antidemokratikus villongásai, mint inkább a béketárgyalások elhalása miatt. Ami most kihallatszott Orbán és Netanjahu retorikájából, az csak alátámasztotta, amit eddig is tudtunk: ezek a vezetők nem nagyon elkötelezettek az EU, valamint az európai közös értékrend mellett.

- Orbán hatékony lehet az értékalapú politikát tagadó szövetségépítésben?

- Az elmúlt fél év éppen hogy cáfolni látszik Orbán két évvel ezelőtti, Nyugat-Európát ostorozó, s az illiberális demokráciákat éltető szavait és elképzeléseit. Angela Merkel és Emmanuel Macron éppen ellentétes irányba, a közös Európa alapvető értékein alapuló, erősödő összefogás irányába viszi ugyanis el az európai közösséget. Az, hogy Orbán kit fogad, s milyen antidemokratikus vezetőket látogat, már nem oszt, nem szoroz Magyarország roppant mélyre süllyedt megítélésében.

- Ezen az sem változtat, ha erős tömbbé tudja tenni a V4-et?

- A V4 éppen szétesőben van, a szlovákok és a csehek tulajdonképpen minden közös ügyből kifelé kacsingatnak, s Lengyelországgal is leginkább az antidemokratikus folyamatokban mutatkozott egység. Valójában a négy visegrádi ország elsősorban a menekültválságban mutatott véleményazonosságot - ezzel ért egyet Netanjahu is -, a többi csak Orbán Viktor hiperaktív mozgása és erőlködése azért, hogy Európa és a világ felé azt mutassa, éppen ő köti össze a V4-es országok szövetségét. Enélkül ugyanis a magyar kormányfő még csak minimumtényezőként sem lenne képes fellépni. A döntő az lesz, hogy ősszel Merkel újra felhatalmazást kap-e Németországban. Ha igen, akkor Európa egészen más irányba indul, mint azt Orbán vizionálta, s a magyar kormányfő menthetetlenül marginalizálódik az EU-ban.

B.I.M.

Szerző
2017.07.20 07:01

Csak csurran-cseppen az agrártámogatás

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:30

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az uniós közvetlen területalapú támogatási előleg alig több mint egyharmadát kapják a gazdák idén. Sokan még ennyit sem, ami gondot jelent az őszi munkáknál.
Kellemetlen csalódás érheti azokat a gazdákat, akik május 15-ig benyújtották az uniós közvetlen földalapú támogatási kérelmüket és most a korábbi években megszokott előlegekre számítottak.  Az ez évtől hatályos közösségi jogszabályok szerint a teljes összeg legföljebb 70 százalékát fizethetik ki a tagállamok előlegként a gazdáknak október 16-november 30 között. Decembertől a jövő év közepéig az úgynevezett résztámogatást, vagyis a teljes összeg még ki nem fizetett részét is megkapják a termelők. Az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 28-án hivatalosan megállapított euróárfolyama 324,37 forint volt, ami hektáronként nagyjából 70 ezer forint közvetlen földalapú támogatás (SAPS). A hazai gyakorlat szerint általában az előleg a teljes összeg 50-60 százaléka, vagyis 35-42 ezer forint lenne. Az Agrárminisztérium (AM) Népszavának küldött adatai szerint az 5 millió hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre beadott 170 411 kérelemre, ha az ellenőrzéseken mindet rendben találnak, a Magyar Állam Kincstár (MÁK) alig 23-24 ezer forintot fizet a termelőknek hektáronként. Ennek oka, hogy a támogatás két részből áll, s 2018-ben csak az összeg 70 százalékát kitevő termeléshez kötött támogatás hektáronként 47 862 forint, s ennek 50 százalékával, 23 931 forinttal számolhatnak a gazdák, s a zöldítésért járó 22-23 ezer forint felét idén már nem valószínű, hogy kézhez kapják a termelők. Így a jogosultak valójában a nekik járó összeg alig több mint egyharmadához juthatnak. Ezt az agrártárca azzal magyarázta lapunknak, hogy az uniós szabályok változása miatt idén itthon is módosult a zöldítésre vonatkozó feltételrendszer. Egyebek mellett vizsgálni kell azt is, hogy a gazdák nem használtak-e növényvédőszert a termelésből ideiglenesen kivont, pihentetett területen, amit a szabályozás is tilt. Az új, a korábbi szabályoknál jelentősen nagyobb adminisztratív terhet jelentő előírásokat úgy kell a MÁK-nak végrehajtania, hogy az ne okozzon hátrányt a gazdáknak, és ne kelljen később visszakövetelni a már kifizetett támogatásokat. Emiatt változott a kifizetési rend. A megnövekedett ellenőrzési feladatok végrehajtását követően a zöldítési kifizetések nagy ütemben indulnak majd meg, ígérte az agrártárca. Az egységes területalapú támogatásokat– így az előlegeket is – csak a jogosultsági ellenőrzések lezárultával fizetheti ki a MÁK. November első napjaival bezárólag 144 ezer kifizetési kérelem érkezett meg a Kincstárhoz. Ez a termelők 83 százaléka, azaz majd’ 119 ezer gazdálkodó kapta meg a támogatást. Ez jelentősen meghaladja az elmúlt évek időarányos teljesítését - tájékoztatott a szaktárca. Igaz, tehetjük hozzá, jóval kisebb összeghez jutottak a jogosultak, mint korábban. A MÁK a jogszabályi kereteknek megfelelően értesíti azokat a termelőket, akik rosszul adták be kérelmeiket. Azokat a gazdálkodókat, akik az első értesítés után nem éltek a szankciómentes javítás lehetőségével, októberben újra felszólították, ebben az időszakban a Kincstár 6 802 adategyeztetésre felszólító végzést küldött ki. Ezzel nem is lenne baj, hiszen érthető, ha az uniós adófizetők pénzére vigyáz a kifizető ügynökség. Márpedig előfordul, hogy egy táblán többen gazdálkodnak, s ha akár csak egy hibás kérelem is érkezik a Kincstárhoz, amíg nem tisztázzák a helyzetet, senki sem kaphatja meg a támogatási előleget. Az is hátráltatja az utalást, ha a birtokhatárokat hibásan rajzolják be a nyilvántartásba. A gond az, hogy korábban az első körös adategyeztetésre augusztusban, a második körre pedig decemberben került sor. Ebben az évben azonban közvetlenül az október közepétől esedékes kifizetések előtt, október 13-án kezdődtek meg az adategyeztetések. Az ügyintézési határidő pedig ettől a dátumtól ketyeg. Az adategyeztetéssel érintett területekre a támogatást addig nem fizeti ki a Kincstár, amíg az eljárást le nem zárják – említette a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetéségének (MOSZ) főtitkára.  Már a csökkentett előleg is óriási gondokat okoz a gazdáknak, az esetleges csúszás pedig tetézi ezt, hiszen az őszi munkáknál számítottak ezekre a forrásokra. Fizetni kellene a a dráguló műtrágyát, a mezőgazdasági gépek üzemanyagát, a szinte folyamatosan emelkedő munkabéreket. A gázolaj áfáját ugyan visszaigényelhetik a termelők, de arra csak az őszi munkákat követően számíthatnak. Ráadásul a hazai agrárium jellegzetessége, hogy igen nagy a bérelt földek aránya. A 2019-es bérleti szerződéseket éppen az uniós támogatásokra számítva, többnyire novemberi, decemberi határidőkkel kötik. Most kellene tárgyalni a tulajdonossal, tulajdonosokkal a bérleti díjról, de ha a gazda nem tud fizetni, a szerződést is felbonthatja a tulajdonos. Sok gazda vett fel éven belül lejáró hitelt valamelyik kereskedelmi banktól, ugyancsak arra számítva, hogy ősszel hozzájuthat a támogatási előleghez. A szokásosnál kisebb összeg, illetve akik még ennyit sem kaptak eddig, bajba kerülhetnek, ha nem fizetik vissza időben a hitelt a bankjuknak – figyelmeztetett Vári Attila, vidékfejlesztési szaktanácsadó. A gazdák jelentős része számára nehezen áttekinthető az uniós támogatások kifizetésének rendszere. A Magyar Államkincstárhoz kell ugyan benyújtani a kérelmüket, az a szervezet folyósítja a támogatást, de az elbírálás a megyei kormányhivataloknál működő agrár-vidékfejlesztést támogató főosztályok feladata. Az adategyeztetés idejét jócskán kitolhatja, hogy a megyei szervezetnek nincs döntési joga, tehát meg kell várnia, amíg a Kincstár Budapesten található Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Központja jóvá nem hagyja a kifizetést. Ez a gyakorlat minden egyéb uniós támogatási esetében is. Ha a Soroksári úti központ sem tudja egy kérdésre a választ, akkor a szaktárcához fordul, például jogszabály értelmezésért.  A szakemberek szerint ez a széttagoltság is okozója a támogatások késedelmes  kifizetésének, és úgy vélték, folytatni kellene azt az át-, vagy visszaszervezést, amelynek keretében a vidékfejlesztési államtitkárság a Miniszterelnökségtől újra az agrártárcához került. Jelenleg ugyanis három főhatóság között, szinte lehetetlen megtalálni a felelőst, például a támogatáskifizetések körül kialakult visszásságok miatt. Az uniós agrár- és a vidékfejlesztési támogatások intézést az Agrárminisztériumhoz kellene rendelni, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan – hangsúlyozta Horváth Gábor. 

Zöld jelzést kapott a Kincstár

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódjának számító Magyar Állam Kincstár státusza sokáig bizonytalan volt. A kifizető ügynökség akkreditációja – az uniós szabályok szerint - tagállami hatáskörbe tartozik. A MÁK teljes körű akkreditációja 2017. október 11-én lezárult. Információink szerint azonban erre még Brüsszelnek is rá kell bólintania. A közvetlen támogatások keretösszegét az Európai Unió közös költségvetését érintő megállapodás alapján uniós jogszabály rögzíti. A keret hat támogatási jogcímen összesen 1343 millió eurót biztosít Magyarországnak. A kormányzati struktúrában bekövetkezett racionalizálás révén valamennyi uniós forrású kifizetés a Magyar Államkincstárhoz került.

Aggódnak a gazdák

A gazdálkodók most különösen nehéz helyzetbe kerültek – állította a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszetelbeli elnöke.  - Milyen gondokkal küszködnek a termelők? - Az aszály okozta nehézségek mellé most még a pénzhiány is sújtja a növénytermesztőket. A csapadékhiány miatt olyan szárazak a földek, hogy szinte lehetetlen szántani. Az eső és a pénzhiány rendkívül rossz hangulatot teremtett a termelők többségénél.  - Mindenkit egyformán sújt a támogatások csökkenése? - Természetesen minden gazdálkodót másként érint. Nehéz tiszta képet alkotni, mert többen vannak akik inkább nem beszélnek ezekről a gondokról, mint azok, akik elmondják a támogatás csökkenés okozta problémákat és ez nagy baj. Az oka talán az, hogy az előleg nem jár, csak adható és még hátra van a részfizetés is ami jövő év közepéig kell megkapniuk a gazdáknak. - Mi okozza a legfőbb gondot a támogatásokkal kapcsolatban? - A termelők hozzászoktak az előleg fizetés rendjéhez és a nagyjából kiszámítható összeghez. Főleg a kisebb gazdaságoknak hitelt kell felvenniük az őszi munkák elvégzéséhez, s ezek az elsősorban idősebb gazdák nem szoktak hozzá a hitelhez, hiszen eddig az előlegből fedezték az őszi munkák költségeinek nagy részét. A bankok adnának pénzt, hitelbőség van, de sokan nem szívesen adósodnak el. - Miért ódzkodnak ennyire a hitelfelvételtől? - Sok gazda úgy érzi, hogy a földjére, a házára, a vagyonára „ráteszi a bank a kezét”. Ez tart vissza sokakat hitel felvételtől.  - Milyen következményei lehetnek a természeti és a támogatási aszálynak? - Szerintem sok termelő eladja, vagy bérbe adja a földjét és felhagy a gazdálkodással. A világ tendenciáknak megfelelően tovább differenciálódik a mezőgazdaság és ez is gyorsítja a birtokkoncentrációt, ami lássuk be, javíthat a magyar mezőgazdaság versenyképességén. A generációváltásnak csak akkor van értelme. ha a gyerekek, az unokák magas szintű szakmai tudással rendelkeznek.         

2018.11.19 09:30
Frissítve: 2018.11.19 09:30

Orbánról jót vagy semmit

Publikálás dátuma
2018.11.13 08:00

Fotó: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS
Az RMDSZ és a Fidesz összeborulásának egyik legtragikusabb eredménye az erdélyi magyar nyilvánosság "kivégzése" lett. Az „ingyenpénznek” komoly ára van.
Egyik napról a másikra szüntette meg a bukaresti rádió magyar adása Magyari Nándor László kolozsvári szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatójának szerződését. Magyari évek óta keddenként jelentkezett heti jegyzettel a közrádióban. A szerződésbontás formálisan rendben van, a  történet mégis igen súlyos, mérföldkőnek számít a romániai magyar médiatérben. Hogy miért? Azért, mert az utóbbi években Magyarországról szinte irigykedve figyeltük, hogy Romániában a közmédia (viszonylag) szabad maradt. Miközben a romániai magyar médiát egészében kezdte lenyelni a Fidesz, a román közszolgálati rádiók és televíziók magyar adásai a román és a magyar kormányt, illetve az RMDSZ-t érő bírálatoknak, a velük szemben kritikus véleményformálóknak változatlanul teret adtak. (Az erdélyi magyar médiatermékek többsége Fidesz közeli cégek és magyar állami támogatásból működő alapítványok tulajdonába került. Az RMDSZ alapítványa, a Progress az RMDSZ-Fidesz végső összeborulás eredményeképpen gazdasági okokra hivatkozva megszüntette 2017. januárjától a liberális szemléletű, az Orbán-kormány illiberalizmusával szemben kritikus Erdélyi Riport hetilapot és menesztette a legolvasottabb magyar portál, a maszol.ro véleményrovatának minden „balliberális” publicistáját.) Magyari műsorának kiebrudálására október 30-i, „Egy ámokfutás utolsó lépései” című jegyzete után került sor. A román és magyar kormánnyal szemben egyaránt következetesen kritikus szerző jegyzetében ugyanis azt a kérdést teszi fel (nem először), hogy „vajon a rommagyar formációk (már az egyéni haszonszerzésen túl) nem csupán a Fidesz sugallatára/utasítására maradnak az illiberális irányba haladó hatalmi pártok mellett? Annál is sürgetőbb a kérdés megválaszolása, mert úgy tűnik, hogy szinte tökéletes csapda, amibe belesétáltak, és ha Dragnea bukik ez biza hosszú távra fogja esélyeiket szinte lenullázni.” Az egy nappal korábbi Kelemen Hunor – Orbán Viktor budapesti találkozó kapcsán pedig azt állította, hogy a két magyar vezetőről készült fénykép „jól mutatja az itteni (és az ottani) főnök helyzetét. A kényszeredett mosoly, mely Kelemen Hunor arcán ül, a meglepett tekintet és mimika, a megalázkodó testtartás, a kardotnyelt Orbán Viktor mellett, semmi jót nem ígér. A rommagyar vezér, minden bizonnyal nem kapott engedélyt a Dragnea-tól való elszakadásra, menetelni kell az illiberális úton, egyébként oda a magyarországi pénzek, és kegyvesztetté válik a vezér. Semmi más nem számít”. Ezek után a Liviu Dragnea vezette kormányzó román Szociáldemokrata Párt volt szenátorából lett rádióvezér Magyari nyelvezetére hivatkozva bontotta fel azonnali hatállyal szerződését. Tény, hogy Magyari „nyelvezetével” mindig is voltak gondok, nem egyszer közölt személyeskedésbe átcsapó jegyzetet, de mindeddig azt senki sem kifogásolta a rádió vezetéséből, a román közszolgálati rádióban pedig eddig szabadon lehetett bírálni mind a román politikai elitet, mind az RMDSZ-t, mind az Orbán-kormányt. A Fidesz irányította RMDSZ keze azonban már elért a román közmédiáig, legalábbis annak bukaresti szerkesztőségéig. A múlt héten Bukarestben és Kolozsváron is tárgyaló Szijjártó Péter készségesen meg is ígérte román kollégájának, hogy „Magyarország sem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen”. (A román jogállamiság kérdése épp ma kerül újra terítékre az Európai Parlamentben.) A magyar külügy első embere az RMDSZ-hez sem érkezett üres kézzel, Kolozsváron azt jelentette be, hogy Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország azt a gazdaságfejlesztési programot, mely Erdélyben eddig Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak. Egyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Fidesz lenyelte Erdélyt, befolyása Bukarestben is egyre jelentősebb. Az RMDSZ, amely több mint két évtizeden át a Kárpát-medencei magyarság legerősebb és mindvégig önálló politikai ereje volt, mára kettős kiszolgáltatottságba került, Budapesttől való függősége pedig immár romániai pozícióit fenyegeti. Merthogy, amint Magyari fogalmazott egyik jegyzetében, „ingyenebéd a korrupciós láncolatban sincs”. Az erdélyi magyar média tehetetlen, ugyanis az vagy direkt magyarországi Fidesz- és kormányközeli tulajdonban van, vagy RMDSZ alapítványi tulajdonban, a néhány még létező független médiatermék pedig a román állami támogatásokat kezelő RMDSZ alapítvány, a Communitas, vagy magyar állam támogatása nélkül nem tud létezni. Főképp nem úgy, hogy az Orbán-kormány milliárdokból fejleszti saját erdélyi médiabirodalmát.  

Parászka Boróka: nem kell kompromisszumot kötni

Valóban változik-e a helyzet, érezhető-e politikai nyomás a szerkesztőségen? - kérdeztük Parászka Borókától, a marosvásárhelyi közrádió magyar adásának szerkesztőjétől, az egyik legismertebb erdélyi médiaszereplőtől. Parászka szerint az erdélyi magyar média tere pontosan olyan ritmusban szűkül, mint a magyarországi, és a sajtószabadságot nagyon hasonló módon korlátozza a hatalom, amit eufemisztikusan „tulajdonosi körnek” szoktak nevezni. A román közmédia hosszú időn át nagyon szerencsés helyzetben volt, mert a „tulajdonosi kör” maga a rádió és tévéilletéket fizető állampolgár volt, biztosított volt az anyagi és tartalmi függetlensége. A rádióilletéket néhány éve eltörölték, a közmédia függővé vált a költségvetéstől. „Ezzel együtt a közmédiának abban a részében, ahol én dolgozom, a tartalomgyártás eddig zavartalanul, hatalomgyakorlás nélkül, szabadon működik. Ez pedig a szerkesztőség stratégiai döntésének, a szerkesztőségen belüli szolidaritásnak, a szakmai szervezetek támogatásának köszönhető. Engem háromszor jelentettek fel csak az idén, immár a legmagasabb, média ellenőrző hatóságnál, az Audiovizuális Tanácsnál. A korábbi években is gyakoriak volt a feljelentések, a mobbing, a fenyegetések. Az idei eljárás hasonló volt ahhoz, ami tavaly a Pátria Rádió munkatársát, Gazdag Józsefet érintette. Őt a szlovák frekvenciatanács, névtelen feljelentés alapján lefolytatott eljárás után, figyelmeztetésben részesítette egy műsor miatt, amelyben a CEU körüli vitákról volt szó, illetve elhangzott egy Bődöcs Tibor -féle Orbán paródia is. Az én műsoromat is azért jelentették fel – többek között – mert kritikus az Orbán-kormánnyal, illetve mert ellenzéki meghívottjaim voltak (az egyik kifogásolt meghívott Szalai Erzsébet, a másik Hont András illetve Böröcz József volt). A román audiovizuális tanács bekérette a hanganyagokat, azok fordítását, kielemezték a tartalmakat. Több hónapon át folyt az eljárás, de nem találtak kifogásolni valót.” A marosvásárhelyi újságíró elmondta, az ő műsoraiban is rendszeresen felmerülnek romániai, magyarországi ellenzéki témák, megszólalnak ellenzékiek. És nem csak az általa vezetett Értsünk Szót adásában, de a rádió többi műsorában is folyamatosan figyelemmel kísérik a legvitatottabb kérdéseket (így a CEU-t is, a menekültválság eseményeit, a közép-kelet európai korrupciós ügyeket, az újságírókat és a médiaszabadságot fenyegető atrocitásokat). Igaz, tette hozzá Parászka, hogy a „nyomásgyakorlás, a fenyegetések, a lejárató kampányok nem enyhülnek, sőt fokozódnak. Erre számítok a továbbiakban is, erre készülök”. Értékelése szerint azonban tartósabbnak bizonyul a szakmai elkötelezettség, a minőség. Ma a Marosvásárhelyi Rádió közmédiaként működik, olyan védett térként, ahol máshol el nem hangzó ügyekkel, témákkal szembesül a székelyföldi hallgató, és „ez egy olyan felelősség, amellyel kapcsolatban nem lehet, és nem kell kompromisszumot kötni”. (G.M)

Az erdélyi magyar sajtónak is vége

Az Erdélyi Riport felszámolása és a maszol.ro véleményrovatának megtisztítása kapcsán Tamás Gáspár Miklós 2017. január 3-án a hvg-ben azt a következtetést vonta le, hogy „az erdélyi magyar sajtónak is vége”. Az azóta történtek őt igazolták. TGM akkor úgy vélte, “Az erdélyi magyar értelmiség persze majd a hivatalos médiaszerkezeten kívül is valahogy majd megszervezi önmagát, de az RMDSZ-szel folytatott gyöngéd viszonyának alighanem vége. Így is túl sokáig tartott, és a kölcsönös tolerancia záloga – a hallgatás és a mellébeszélés – már nem áll, mert nem állhat fönn. ”A romániai magyar médiatérből kiszorított értelmiségi réteg azonban máig keresi az önszerveződés lehetőségeit, de a közösségi médián túlmenően egyelőre nem sok sikerrel. És távlatilag sem körvonalazódik semmi, TGM közel két éve megfogalmazott helyzetértékelése máig helytálló: „Egyelőre azonban nincs olyan gazdaságilag és politikailag önálló része a Duna-medencei magyar életnek, amelyben ne Orbán miniszterelnök úr hatalma lenne a döntőbíró. Kikerülni már nem lehet. Szembeszállni vele azonban még mindig lehetséges". 

2018.11.13 08:00
Frissítve: 2018.11.13 08:00