A legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint Magyarországon a borsodi Nyéstán a legmagasabb a munkanélküliség: a 34,38 százalékos mutató néhány esztendeje még a középmezőnyhöz sem lett volna elég, a közmunkaprogram viszont – ha sok esetben csak látszólag is – de látványosan lenyomta az állástalanok arányát. Más kérdés, hogy szakemberek szerint mindez nem több, mint játék a számokkal. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat májusi adatai szerint mindössze hat olyan település akad idehaza, ahol tízből három embernek nem jut munka. A fél tucatból kettő-kettő Somogyban és Borsodban, egy-egy Baranyában és Nógrádban található.
Nyésta, mintha a világ végén lenne, pedig csak negyven kilométerre van Miskolctól. Alig ötven ház van a faluban, de a legtöbbjüket nem lakják állandóan: inkább vadászháznak vagy hétvégi háznak használják. A levegő metszően tiszta, s a hegyek közelségének köszönhetően nyáron is mindig néhány fokkal hűvösebb van, mint máshol. Azt mondanánk, ez a nyugalom szigete, ha nem kavarta volna fel néhány hete egy brutális gyilkosság a falut: idős, 86 éves nénit öltek meg, az egyik felbujtó annak a helyi családnak egy nőtagja, amelyiknek az asszony sokszor adott kölcsön, kisegítve őket egy-egy nehezebb élethelyzetből. Korábban inkább csak tyúklopások, fatolvajlások zavarták meg a békét, de ez az erőszakos bűncselekmény kibillentette a falut törékeny egyensúlyából.
Az északi határ túloldaláról egy-egy rendezvény kedvéért sokan átjönnek Magyarországra. A szlovákok a program után étterembe járnak vacsorázni vagy Kisvárdán vásárolgatnak. A magyaroknak egyikre sincs pénzük, ők leszegett fejjel hazamennek – festette le a leszakadt térségekben élők helyzetét a Népszavának Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a borsodi Ricse polgármestere.
- A kormány elkezdte a közmunka visszaszorítását, ez máris növelte a munkanélküliséget?
- Igen, érezhető a 25 év alatti fiatalok kiszorítása a közmunkából az elzárt kistelepüléseken, ráadásul a beígért tanfolyamok közül sem indult el mindegyik. Hiába akarják piaci munkára szorítani a munkanélkülieket, ha annak sincsenek meg a feltételei, hogy eljárjanak a közeli városokba egy szakrendelésre.
- Jobb közlekedés vagy a hátrányos helyzetű térségekben épülő munkásszállók segítenének?
- Ilyen fejlesztésekre nem ad pénzt az állam, az önkormányzatoknak nincs miből lépni, a vállalkozók közül pedig már a boltosok is csődbe mentek és elmenekültek a szegénységből. Ricséről többen elindultak a nyugati országrészbe dolgozni, de nem bírták a szigorúan szervezett munkát és a család nélküli életet. Mindenki visszajött. Itthon pedig a polgármesterek már nem töltik fel a lehetséges közmunkás létszámot mert, mindenkinek nem tudnak értelmesnek látszó munkát kitalálni. Kérdezem én: milyen szintű életet élnek ezek az emberek?
- Van kiút?
- A mostani kormányzati politika mellett szerintem nincs. Sokat segítene a szociális szövetkezetek elterjedése, de ezt jó időre félresöpörte Mengyi Roland tavalyi botránya az uniós pénzek lenyúlásával.
Gulyás Erika
A magas munkanélküliségi adat Nyésta esetében kissé csalóka: a falu ide bejelentett negyven-ötven állandó lakosából 17 az aktív korú, munkaképes a többiek idős nyugdíjasok vagy gyerekek. Ha a tizenhét emberből nyolcnak épp nincs munkája, máris ötven százalékhoz közelít az állástalanok aránya. A közmunkaprogramokra is nehezen tudják feltölteni a létszámot, vannak családok, ahol már a harmadik generáció óta nem dolgozik rendesen senki, bennük nincs ambíció a napi hat-nyolc órás faluszépítéshez, járdabetonozáshoz.
Bárdos Ferenc polgármester, aki húsz éve irányítja a kicsike községet, név szerint tudja, ki dolgozik épp, és ki nem. Az ujjaival számolja, hogy a tizenkét regisztrált munkanélküliből hányan vannak épp álláskeresési támogatáson, kit iskoláztak be az állam által fizetett, de amúgy nem sok mindenre jó tanfolyamra, s ki az az egyetlen ember, aki közmunkásból rendes állásba került: egy miskolci multihoz jár be naponta dolgozni. Neki sincs könnyű dolga, mert az errefelé közlekedő buszok közül csak három vagy négy jön be a faluba, a többihez ki kell gyalogolni másfél kilométerre a helyközi megállóhoz. Ha minden busz behajtana a település központjába, akkor az önkormányzatnak támogatást kellene fizetnie a helyi volán-társaságnak, márpedig erre nincs pénzük.
A somogyi Rinyabesenyő 31,33 százalékos mutatóval jelenleg a hatodik legrosszabb foglalkoztatási helyzetű település. Az adatnak akár örülhetnének is a Nagyatád melletti zsákfaluban – főleg, hogy a megyében már nem listavezetők ebből a szempontból: Somogyaracs egy percenttel megelőzi őket –, hiszen fél évtizede még 83 százalékos állástalanságot jegyeztek arrafelé, s éveken át a kistelepülés számított a munkanélküliség non plus ultrájának.
– Ehhez képest valóban jónak mondható az alig több mint harminc százalék – mondta Orsós Imre, Rinyabesenyő polgármester, aki azonban azt is elismerte, ha nem lenne 35 közmunkáshelyük, akkor 75 százalékos lenne az állástalanok aránya a faluban.
A helyiek persze örülnek a közmunkának, ami jellemzően településrendezést, vagyis kaszálást, a mezőgazdasági utak karbantartását, a temető gondozását jelenti. Nagyobb baj szerintük, hogy sokkal több helyre lenne szükség, mert így átlagosan fél év jut az érintetteknek, utána marad a munkanélküli támogatás. Jelenleg 47-en állástalanok a hivatalosan másfélszáz munkaképes korú közül, s bizony, nekik csak az alig több mint húszezer forintos segély jut.
Illetve a feketemunka: a környékbeli erdőkben ugyanis akad munka, csak éppen nem bejelentett, utóbbiból egyedül az erdőgazdaságnál jut.
– Ez legalább értelmes meló – jegyezte meg az egyik munkás. – Állatokat etetünk, cserkelőutakat kapálunk, kaszáljuk a magaslesek környékét.
A brigádtagok többsége alacsonyan iskolázott, de akadnak olyanok is, akik szakmunkás-végzettséggel kénytelenek az erdőben dolgozni. A közlekedés igencsak hagy maga után kívánnivalót, a zsákfaluba ugyanis nem a környékbeli gyárak munkabeosztása szerint járnak a buszok. A napi három járatból a reggelivel – hét órakor érkezik – értelemszerűen nem lehet beérni Nagyatádra a hatos kezdésre, a következő negyed egykor jön, az utolsó pedig délután négykor. Aztán másnapig semmi, vagyis az esti műszakból hazatérni sem lehet...
– Ezen próbálunk segíteni a falubusszal – magyarázta Orsós Imre –, ha már három jelentkező akad, reggel hatkor is bevisszük őket a városba vagy Lábodra. Az igazi persze az lenne a helyiek szerint, ha sikerülne egy üzemet csábítani a faluba. Persze a végzettség nélküliek nem valami komoly tudást igénylő munkát vizionálnak, csak egy seprűgyárat. Csak éppen még egy ilyen vállalkozás tulajdonosai sem szívesen telepednek meg egy zsákfaluban, pedig Rinyabesenyőről Mike, Görgeteg, Alsótapazd és Homokszentgyörgy felé is csak sáros-földes út vezet. Nem véletlen, hogy nemhogy üzem, de még bolt és kocsma sincs – errefelé senki sem akar beruházni. A falubeliek szerint a homokszentgyörgyi, s ezzel a falut Szigetvárig kinyitó út sokat lendítene rajtuk, más kérdés, hogy már negyven éve ígérgetik...
Az elmúlt években töretlenül emelkedik a foglalkoztatás az Európai Unióban, a munkanélküliség pedig a 2008-as gazdasági válság óta idén a legalacsonyabb – áll az Európai Bizottság az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló friss jelentésében. A jelentésből kiderül, hogy 2013 óta az EU-ban 10 millió munkahely jött létre, jelenleg több mint 234 millió embernek van munkája. A munkanélküliségi rátát tekintve azonban jelentős eltérések mutatkoznak a tagországok között.
Amíg az Egyesült Királyságban, Csehországban, Máltán, vagy Németországban és hivatalosan Magyarországon is 5 százalék, vagy annál alacsonyabb a munkanélküliség mutatója, addig Görögországban és Spanyolországban a 20 százalékot is meghaladja. A foglalkoztatottság mértéke a válságot követő fellendülés kezdete óta szinte minden tagállamban nőtt. A foglalkoztatás arányának tekintetében 2016-ban 17 tagország a 2008-ban rögzített adatok alatt teljesített, legjobban Görögország (-10,1 százalékpont) és Ciprus (-7,7 százalékpont) rontott.
Eközben az elszegényedés veszélye, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata a legtöbb tagállamban 2012 óta csökkent, így Horvátországban, Magyarországon, Írországban, Lettországban, Lengyelországban és Romániában is javultak valamicskét az adatok. A bizottság jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalabb nemzedékek nehezebben találnak munkát, gyakran nem szokványos és kockázatos foglalkoztatási formában, többek között határozott időre szóló szerződések alapján dolgoznak, aminek következtében csökkenhet számukra a szociális védelem mértéke. Az évek során csökkent a fiatalok részesedése a munkából származó jövedelemből, a bérekhez viszonyítva valószínűleg a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz. A jelentés kitér arra is, hogy a munkaképes korú népesség 2060-ig várhatóan minden évben 0,3 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy kevesebb munkavállalónak kell majd biztosítania a növekedési pálya fenntartását. Kevesebb lesz a nyugdíjrendszerbe járulékot fizetők száma is, ugyanakkor több nyugdíjast kell majd a rendszernek eltartania.
