A végeken jártunk - Ahol már a közmunka sem segít

Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:02
Népszava fotó/Tóth Gergő
A közmunka-program ellenére még mindig vannak olyan települések az országban, ahol 25 százalékosnál magasabb a munkanélküliség.

A legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint Magyarországon a borsodi Nyéstán a legmagasabb a munkanélküliség: a 34,38 százalékos mutató néhány esztendeje még a középmezőnyhöz sem lett volna elég, a közmunkaprogram viszont – ha sok esetben csak látszólag is – de látványosan lenyomta az állástalanok arányát. Más kérdés, hogy szakemberek szerint mindez nem több, mint játék a számokkal. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat májusi adatai szerint mindössze hat olyan település akad idehaza, ahol tízből három embernek nem jut munka. A fél tucatból kettő-kettő Somogyban és Borsodban, egy-egy Baranyában és Nógrádban található.

Nyésta, mintha a világ végén lenne, pedig csak negyven kilométerre van Miskolctól. Alig ötven ház van a faluban, de a legtöbbjüket nem lakják állandóan: inkább vadászháznak vagy hétvégi háznak használják. A levegő metszően tiszta, s a hegyek közelségének köszönhetően nyáron is mindig néhány fokkal hűvösebb van, mint máshol. Azt mondanánk, ez a nyugalom szigete, ha nem kavarta volna fel néhány hete egy brutális gyilkosság a falut: idős, 86 éves nénit öltek meg, az egyik felbujtó annak a helyi családnak egy nőtagja, amelyiknek az asszony sokszor adott kölcsön, kisegítve őket egy-egy nehezebb élethelyzetből. Korábban inkább csak tyúklopások, fatolvajlások zavarták meg a békét, de ez az erőszakos bűncselekmény kibillentette a falut törékeny egyensúlyából.

Voldemort jól elintézte

Az északi határ túloldaláról egy-egy rendezvény kedvéért sokan átjönnek Magyarországra. A szlovákok a program után étterembe járnak vacsorázni vagy Kisvárdán vásárolgatnak. A magyaroknak egyikre sincs pénzük, ők leszegett fejjel hazamennek – festette le a leszakadt térségekben élők helyzetét a Népszavának Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a borsodi Ricse polgármestere.

- A kormány elkezdte a közmunka visszaszorítását, ez máris növelte a munkanélküliséget?

- Igen, érezhető a 25 év alatti fiatalok kiszorítása a közmunkából az elzárt kistelepüléseken, ráadásul a beígért tanfolyamok közül sem indult el mindegyik. Hiába akarják piaci munkára szorítani a munkanélkülieket, ha annak sincsenek meg a feltételei, hogy eljárjanak a közeli városokba egy szakrendelésre.

- Jobb közlekedés vagy a hátrányos helyzetű térségekben épülő munkásszállók segítenének?

- Ilyen fejlesztésekre nem ad pénzt az állam, az önkormányzatoknak nincs miből lépni, a vállalkozók közül pedig már a boltosok is csődbe mentek és elmenekültek a szegénységből. Ricséről többen elindultak a nyugati országrészbe dolgozni, de nem bírták a szigorúan szervezett munkát és a család nélküli életet. Mindenki visszajött. Itthon pedig a polgármesterek már nem töltik fel a lehetséges közmunkás létszámot mert, mindenkinek nem tudnak értelmesnek látszó munkát kitalálni. Kérdezem én: milyen szintű életet élnek ezek az emberek?

- Van kiút?

- A mostani kormányzati politika mellett szerintem nincs. Sokat segítene a szociális szövetkezetek elterjedése, de ezt jó időre félresöpörte Mengyi Roland tavalyi botránya az uniós pénzek lenyúlásával.

Gulyás Erika

A magas munkanélküliségi adat Nyésta esetében kissé csalóka: a falu ide bejelentett negyven-ötven állandó lakosából 17 az aktív korú, munkaképes a többiek idős nyugdíjasok vagy gyerekek. Ha a tizenhét emberből nyolcnak épp nincs munkája, máris ötven százalékhoz közelít az állástalanok aránya. A közmunkaprogramokra is nehezen tudják feltölteni a létszámot, vannak családok, ahol már a harmadik generáció óta nem dolgozik rendesen senki, bennük nincs ambíció a napi hat-nyolc órás faluszépítéshez, járdabetonozáshoz.

Bárdos Ferenc polgármester, aki húsz éve irányítja a kicsike községet, név szerint tudja, ki dolgozik épp, és ki nem. Az ujjaival számolja, hogy a tizenkét regisztrált munkanélküliből hányan vannak épp álláskeresési támogatáson, kit iskoláztak be az állam által fizetett, de amúgy nem sok mindenre jó tanfolyamra, s ki az az egyetlen ember, aki közmunkásból rendes állásba került: egy miskolci multihoz jár be naponta dolgozni. Neki sincs könnyű dolga, mert az errefelé közlekedő buszok közül csak három vagy négy jön be a faluba, a többihez ki kell gyalogolni másfél kilométerre a helyközi megállóhoz. Ha minden busz behajtana a település központjába, akkor az önkormányzatnak támogatást kellene fizetnie a helyi volán-társaságnak, márpedig erre nincs pénzük.

A somogyi Rinyabesenyő 31,33 százalékos mutatóval jelenleg a hatodik legrosszabb foglalkoztatási helyzetű település. Az adatnak akár örülhetnének is a Nagyatád melletti zsákfaluban – főleg, hogy a megyében már nem listavezetők ebből a szempontból: Somogyaracs egy percenttel megelőzi őket –, hiszen fél évtizede még 83 százalékos állástalanságot jegyeztek arrafelé, s éveken át a kistelepülés számított a munkanélküliség non plus ultrájának.

– Ehhez képest valóban jónak mondható az alig több mint harminc százalék – mondta Orsós Imre, Rinyabesenyő polgármester, aki azonban azt is elismerte, ha nem lenne 35 közmunkáshelyük, akkor 75 százalékos lenne az állástalanok aránya a faluban.

A helyiek persze örülnek a közmunkának, ami jellemzően településrendezést, vagyis kaszálást, a mezőgazdasági utak karbantartását, a temető gondozását jelenti. Nagyobb baj szerintük, hogy sokkal több helyre lenne szükség, mert így átlagosan fél év jut az érintetteknek, utána marad a munkanélküli támogatás. Jelenleg 47-en állástalanok a hivatalosan másfélszáz munkaképes korú közül, s bizony, nekik csak az alig több mint húszezer forintos segély jut.

Illetve a feketemunka: a környékbeli erdőkben ugyanis akad munka, csak éppen nem bejelentett, utóbbiból egyedül az erdőgazdaságnál jut.

– Ez legalább értelmes meló – jegyezte meg az egyik munkás. – Állatokat etetünk, cserkelőutakat kapálunk, kaszáljuk a magaslesek környékét.

A brigádtagok többsége alacsonyan iskolázott, de akadnak olyanok is, akik szakmunkás-végzettséggel kénytelenek az erdőben dolgozni. A közlekedés igencsak hagy maga után kívánnivalót, a zsákfaluba ugyanis nem a környékbeli gyárak munkabeosztása szerint járnak a buszok. A napi három járatból a reggelivel – hét órakor érkezik – értelemszerűen nem lehet beérni Nagyatádra a hatos kezdésre, a következő negyed egykor jön, az utolsó pedig délután négykor. Aztán másnapig semmi, vagyis az esti műszakból hazatérni sem lehet...

– Ezen próbálunk segíteni a falubusszal – magyarázta Orsós Imre –, ha már három jelentkező akad, reggel hatkor is bevisszük őket a városba vagy Lábodra. Az igazi persze az lenne a helyiek szerint, ha sikerülne egy üzemet csábítani a faluba. Persze a végzettség nélküliek nem valami komoly tudást igénylő munkát vizionálnak, csak egy seprűgyárat. Csak éppen még egy ilyen vállalkozás tulajdonosai sem szívesen telepednek meg egy zsákfaluban, pedig Rinyabesenyőről Mike, Görgeteg, Alsótapazd és Homokszentgyörgy felé is csak sáros-földes út vezet. Nem véletlen, hogy nemhogy üzem, de még bolt és kocsma sincs – errefelé senki sem akar beruházni. A falubeliek szerint a homokszentgyörgyi, s ezzel a falut Szigetvárig kinyitó út sokat lendítene rajtuk, más kérdés, hogy már negyven éve ígérgetik...

Az Unió jobban teljesít

Az elmúlt években töretlenül emelkedik a foglalkoztatás az Európai Unióban, a munkanélküliség pedig a 2008-as gazdasági válság óta idén a legalacsonyabb – áll az Európai Bizottság az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló friss jelentésében. A jelentésből kiderül, hogy 2013 óta az EU-ban 10 millió munkahely jött létre, jelenleg több mint 234 millió embernek van munkája. A munkanélküliségi rátát tekintve azonban jelentős eltérések mutatkoznak a tagországok között.

Amíg az Egyesült Királyságban, Csehországban, Máltán, vagy Németországban és hivatalosan Magyarországon is 5 százalék, vagy annál alacsonyabb a munkanélküliség mutatója, addig Görögországban és Spanyolországban a 20 százalékot is meghaladja. A foglalkoztatottság mértéke a válságot követő fellendülés kezdete óta szinte minden tagállamban nőtt. A foglalkoztatás arányának tekintetében 2016-ban 17 tagország a 2008-ban rögzített adatok alatt teljesített, legjobban Görögország (-10,1 százalékpont) és Ciprus (-7,7 százalékpont) rontott.

Eközben az elszegényedés veszélye, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata a legtöbb tagállamban 2012 óta csökkent, így Horvátországban, Magyarországon, Írországban, Lettországban, Lengyelországban és Romániában is javultak valamicskét az adatok. A bizottság jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalabb nemzedékek nehezebben találnak munkát, gyakran nem szokványos és kockázatos foglalkoztatási formában, többek között határozott időre szóló szerződések alapján dolgoznak, aminek következtében csökkenhet számukra a szociális védelem mértéke. Az évek során csökkent a fiatalok részesedése a munkából származó jövedelemből, a bérekhez viszonyítva valószínűleg a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz. A jelentés kitér arra is, hogy a munkaképes korú népesség 2060-ig várhatóan minden évben 0,3 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy kevesebb munkavállalónak kell majd biztosítania a növekedési pálya fenntartását. Kevesebb lesz a nyugdíjrendszerbe járulékot fizetők száma is, ugyanakkor több nyugdíjast kell majd a rendszernek eltartania.

Fél év botrányról botrányra

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:30

Lassan hat hónapja, hogy beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 45. elnökét. Noha Donald Trump fő ígéreteit nem váltotta be, válság válságot követ, hívei nem hagyták cserben.

„Az amerikai elnöki poszt nem rólunk szól, hanem az emberekről, akiket szolgálunk” – Bill Clinton mondta ezt a minap egy közös fórumon utódával, George W. Bush-sal. A két volt elnök – mindketten nyolc-nyolc évet húztak le Washingtonban – egyetlen szót sem ejtett Trumpról, de kijelentéseikből kiderült, miként vélekedhetnek a Fehér Ház jelenlegi lakójáról, aki fél év alatt sokszor bizonyította, hogy számára az elnökség főként saját magáról szól. Clinton és Bush tartotta magát az íratlan szabályhoz, hogy volt elnökök nyilvánosan nem bírálják, a színfalak mögött pedig segítik egymást. Ám a 45. elnök erre is fittyet hányt, elképesztő, alaptalan vádakat vágott az elmúlt hónapokban elődje, Barack Obama fejéhez. Például azt, hogy lehallgattatta telefonjait a tavalyi kampány idején a Trump-toronyban – pedig Obama támogatást ajánlott neki első találkozásukkor, amikor úgy ítélte, felkészületlen utódának nagyon is elkél a tanácsadás.

Fotó: AFP/Jim Watson

Fotó: AFP/Jim Watson

Trump már megválasztott elnök volt, amikor kiderült számára, hogy záros határidőn belül legalább 4 ezer magas szintű állást kellene betöltenie, csakhogy nem igazán volt kivel. A Trump-csapat egyfajta „családi vállalkozás” volt, hisz az ingatlanmilliárdos a Republikánus Párt színeiben, de hosszú ideig a Grand Old Party-val (GOP) szembemenve kampányolt, s lett elnök. Pénzember barátaival tömte tele kormányát, ám fontos állások betöltésével fél év után is adós. Prominens politikusok kétszer is meggondolják, vállaljanak-e posztot a kaotikusan működő, Trump kénye-kedve szerint irányított adminisztrációban.

A kongresszus mindkét házában többségben levő republikánusok zöme azonban kitart Trump mellett. Számukra a legfontosabb, hogy a GOP színeit képviselő elnök ül a Fehér Házban, aki aláírja a törvényeket, amelyeket demokrata elődje nem lett volna hajlandó. Igaz, a legfontosabbat, Obama egészségügyi reformjának visszavonását és új rendszerrel helyettesítését a republikánusok eddig képtelenek voltak keresztülvinni. A képviselőház már megszavazta ugyan a maga tervezetét, de a szenátus új változatot írt, a végszavazást pedig halasztgatják, mert még mindig nincs elegendő voksuk a 100 tagú testületben.

„Ezt Mitchnek kell elintéznie” – hárította el a felelősséget a napokban Trump, noha Mitch McConnell, a szenátus többségi, republikánus vezetője szinte tehetetlen: egyszerre kellene konzervatív és a liberális irányultságú párttársai elvárásainak megfelelnie, miközben még Trump is „kegyetlennek” minősítette az amerikai szegények Medicaid programjának tervezett, 772 milliárd dolláros lefaragását. A tét igen nagy. A republikánusok rémálma, hogy úgy menjenek neki a jövő novemberi, félidős kongresszusi választásoknak, hogy a demokraták fejükhöz vághassák: az Obamacare visszavonásával 22-23 millió amerikai veszíti el egészségbiztosítását. Ezt nem egy elfogult szakértő, hanem a kongresszus költségvetési irodájának független elemzése állapította meg.

Márpedig a Trumpcare által elérhető lefaragásokból akarják kigazdálkodni a republikánusok a Trump által beígért legfontosabb gazdasági lépést, a hatalmas adócsökkentést. A Tax Policy Center pártoktól független kutatóintézet nemrégiben tette közzé elemzését a 45. elnök adóterveiről. Ez azt mutatja, hogy az adófizetők 71 százalékának tényleg kevesebb adót kellene majd fizetnie, 20 százalék viszont rosszabbul jár. Nem is beszélve az aránytalanságokról: az évi 3,4 millió fölött kereső leggazdagabbak átlagban 940 ezer dollár adót takarítanak meg, a legszegényebb családok pedig 40 dollárt. A szövetségi költségvetésből viszont 10 év alatt 7,8 ezer milliárd dollár esik ki.

Trump első félévének legnagyobb sikere kétségkívül az volt, hogy a legfelsőbb bíróságba kiszemelt jelöltjét megszavazta a kongresszus, Neil Gorsuch kinevezésével így helyreállt a konzervatív többség a kilenc tagú taláros testületben. A demokraták szurkolnak, hogy a legrégebben szolgáló bíró, a 81 éves Anthony Kennedy halogassa még visszavonulását. Ha ugyanis a sokszor a mérleg nyelvének szerepét játszó bíró nyugdíjba megy (állítólag jövőre készül erre), akkor a republikánusok egy újabb, szájuk íze szerinti kinevezéssel végképp bebetonozhatják a konzervatív többséget.

A kiegészült legfelsőbb bíróság máris szolgáltatott egy várva várt győzelemet az elnöknek: némi megszorítással, de engedélyezték, hogy a módosított – hét helyett hat muszlim többségű országra leszűkített – beutazási tilalma érvénybe lépjen. E beutazási tilalom az egyik olyan lépés, amely Trump bázisát nagy elégedettséggel tölti el. Egy július eleji felmérés szerint 10 amerikai közül hat támogatja a tervet, a republikánusoknak pedig 83 százaléka. Trump hívei körében hasonló módon népszerű a falépítés a mexikói határon. E terv még messze áll a megvalósítástól, a kongresszus egyelőre nem szavazta meg a meglévő védvonal továbbépítéséhez szükséges összegeket.

Hat hónap elteltével, a sok baklövés és kisebb-nagyobb botrány nyomán Trump népszerűségi mutatói továbbra is elég szerények, a Gallup intézet adatai szerint 40 százalékos a támogatottsága, s 55 százalékos az elutasítottsága. Egy másik, az NPR/PBS rádiók számára készült felmérés szerint a bejegyzett választók 38 százaléka támogatja, 53 százaléka bírálja az elnököt. A Washington Post/ABC News rekord mélypontot mért, náluk 36 százalék áll Trump mellett, 58 százalék elutasítja. A FiveThirtyEight portál több felmérést átlagoló összesítése hasonló arányt mutat: 38,6 százalék elégedett, 55,7 százalék elégedetlen a 45. elnök eddigi teljesítményével.

 Az orosz kapcsolat

Sötét felhőként lebeg a Fehér Ház fölött a vád, hogy a Trump-kampány emberei összejátszottak Moszkvával az amerikai elnökválasztás befolyásolására. Az elnök szerint „boszorkányüldözés” folyik ellene, a demokraták szítják a válságot, mivel nem tudják megemészteni, hogy veszítettek. A republikánusoknak roppant kényelmetlen Trump megmagyarázhatatlan szimpátiája Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, szeretnék lezárni az ügyet, hogy programjuk teljesítésére koncentrálhassanak. A demokraták között vannak, akik szerint már az eddig történtek is indokolttá tennék az alkotmányos vádemelési eljárás megindítását Trump ellen. Az elnök befolyásával visszaélve nyomást gyakorolt az FBI-igazgatóra, hogy szüntesse meg a nyomozást nemzetbiztonsági tanácsadója ellen, majd amikor ő erre nem volt hajlandó, menesztette James Comeyt. Ez önmagában az igazságszolgáltatás akadályoztatásával ér fel – sőt nem zárható ki, hogy ami eddig nyilvánosságra került, csak a jéghegy csúcsa.

Ezen alapult az első impeachment-próbálkozás, Brad Sherman kalifornai demokrata képviselő minapi beadványa azonban még a demokraták körében sem kapott támogatást. Ameddig a republikánusoké a többség a Capitoliumon, addig esély sincs az alkotmányos vádemelés beindítására.

A The New York Times leleplezése Trump legidősebb fia, Donald Jr. és egy Kreml-közeli orosz ügyvédnő, Natalia Veszelnyitszkaja tavaly júniusi találkozójáról, s a közzétett e-mail-folyam az eddigi legkonkrétabb bizonyítékot szolgáltathatja arra nézve, hogy orosz részről ténylegesen támogatást ígértek a milliárdosnak Hillary Clintonnal szemben, s Trumpék nagyon is hajlandóak lettek volna együttműködni. Az elnököt aggasztja, hogy a fia is célkeresztbe került. Ifjabb Donald Trumpot várhatóan beidézi a képviselőház és a szenátus illetékes bizottsága, s Robert Mueller különleges ügyész is meghallgatja, ha már meg nem tette. A volt FBI-főnök által felügyelt, hivatalos bűnügyi nyomozás a háttérben egyre kiterjedtebben zajlik.

Trump fia többféle változatot is előadott a találkozóról. A legutolsó fordulat szerint kiderült, hogy nem csupán a befolyásos moszkvai kapcsolatokkal rendelkező ügyvédnő, hanem egy New Yorkban élő orosz lobbista, volt orosz kémelhárító, az amerikaiak feltételezése szerint ma is aktív kém, Rinat Ahmetsin, s egy tolmács is részt vett a megbeszélésen. Hillary Clintont lejárató, magas körökból származó információt ígértek, de Trump fia szerint semmi lényegeset nem mondtak, így a megbeszélés gyorsan végetért. Magának az elnökjelöltnek – legalábbis ezt állítják – nem is tettek róla említést, Trump csak a napokban értesült az egészről.

Kezdetben Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Paul Manafort volt kampányfőnök, Carter Page volt külpolitikai tanácsadó, illetve Roger Stone lobbista (szintén a Trump-kampány tanácsadója) kétes orosz kapcsolatai kerültek a vizsgálatok célkeresztjébe. Trump veje, Jared Kushner is több találkozón vett részt az orosz nagykövettel, egy orosz bankárral, s ott volt az ügyvédnővel történt megbeszélésen is. A demokraták sürgetik, hogy vonják meg Kushner biztonsági felhatalmazását, mivel átvilágításakor több orosz vonatkozású találkozóról „elfelejtett” említést tenni.

Christopher Wray, Trump új jelöltje az FBI-igazgató posztjára, múlt héten, szenátusi meghallgatásán meglehetősen egyértelműen vélekedett: ha valaki ajánlatot kap egy külföldi hatalomtól, kötelessége azt jelenteni az FBI-nak. Az elnök fia, veje, s több tanácsadója ezt elmulasztotta, így felelősségre vonhatják őket. Ám hogy mindez elegendő-e az elnök pozíciójának megingatásához, az csak hosszabb idő múlva fog kiderülni, amikor a különleges ügyész nyilvánosságra hozza vizsgálatának eredményeit.

Szerző

Green Holiday - Az állam a felelős?

Publikálás dátuma
2017.07.17. 07:05
Forrás: Green Travel/Facebook
A nem megfelelő törvények miatt többnyire hiába lépnek fel a csődbe ment utazási irodákkal szemben kártérítési igénnyel, a cégek vagyoni biztosítéka korlátozott. 

Az utazási irodák működését szabályozó kormányrendelet nem felel meg az uniós szabályozás követelményeinek - ezt a tanulságos véleményt fogalmazta meg lapunknak a Green Travel, majd a Green Holidays csődje kapcsán Cseszlai Ádám ügyvéd. Úgy véli, hogy ez a jogszabály nem eredményezi azt a hatékony védelmet a fogyasztó számára - a fizetésképtelenné váló utazási irodával szemben, - amely biztosítani tudná a befizetett összeg teljes visszatérítését. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a magyar állam mulasztott, mert nem megfelelő módon ültette át az uniós szabályozást, így végső soron a fogyasztókat ért kárért is az állam felel. Az ügyvédtől megtudtuk, hogy ismerik a hazai bíróságoknak azt az ítéletét, amelyben a magyar államot arra kötelezték, hogy fizesse ki a teljes vagyoni kárt, kamatokkal és a felmerült ügyvédi költségekkel együtt.

Az Európai Unió Tanácsa még 1990-ben megfogalmazott egy olyan irányelvet, amely szerint „a szervező és/vagy közvetítő szerződő fél kellő biztosítékra vonatkozó igazolást nyújt arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén a befizetett összeget visszatéríthesse, és a fogyasztót hazaszállíthassa.” Ennek kapcsán 2014-ben az Európai Unió Bírósága hozott egy olyan végzést, amely szerint az irányelvet "úgy kell értelmezni, hogy ezzel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek részletszabályai nem eredményezik, azt hogy a fogyasztó az általa befizetett valamennyi összeg visszatérítésére és a hazaszállítására vonatkozóan hatékony biztosítékkal rendelkezik az utazásszervező fizetésképtelensége esetén.” Majd ehhez hozzáfűzték, hogy „a tagállamoknak nincs semmilyen mérlegelési mozgásterük a tekintetben, hogy az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő által a fogyasztó számára nyújtandó biztosítéknak a kockázatok milyen körére kell fedezetet nyújtania.”

Az utazási irodák számára a vonatkozó hazai kormányrendelet előírja, hogy gondoskodjanak vagyoni biztosítékról a fizetésképtelenné válás esetére. Ezt a kötelezettséget általában biztosítási szerződés megkötésével teljesítik az utazásszervezők. Sok esetben azonban a biztosítási összeg a tervezett értékesítési nettó árbevétel adott százalékához igazodik, ami nem nyújt elegendő fedezetet a fogyasztók részére visszafizetendő teljes összegre, azaz csupán korlátozott garanciát jelent. (Feltehetően ez a helyzet a Green Holidays esetében is.)

Ügyeskedő Green-cégek

Szállodakuponos internetes oldalak mögé bújva szerzett több ezer ügyfelet egy olyan török tulajdonban lévő utazási cégcsoport, amelynek másik cége már tavaly csődbe ment - tudta meg a Green Holidays Kft. történetének tanulságai kutatva a Heti Válasz.

Azt állították, hogy az ajánlott szálláshely maga a paradicsom, ötcsillagos szálloda pálmafákkal, hófehér párnájú napozóágyakkal, számtalan medencével, csúszdaparkkal. Ehhez kapcsolódik még a teljes ellátás, ultra all inclusive, a fagylaltkehely, de még az esti koktélozás is benne foglaltatik az árban. Mindez repülővel, illetékkel, transzferrel hét éjszakára "mindössze" 104 ezer forintért. A kft. ajánlata még 10 napja is elérhető volt. Az utazás októberre szólt, de az út mögött álló iroda már a hirdetés megjelenésekor csődöt jelentett. Igaz, ez az ajánlaton nem látszott, nem is foghattak gyanút az utasok, akik az Utazhatnék.hu oldalán foglaltak. Pedig a Green-csoport július 3-án immár másodszor húzta le a rolót; először tavaly ősszel, amikor kicsiben ugyanazt történt, mint most.

Az uniós szabályozás alapján az állam feladata nem csupán annak megállapítása, hogy a biztosítéknak mire kell fedezetet nyújtania, hanem megfelelően gondoskodnia is kell arról is, hogy ez a biztosíték ténylegesen rendelkezésre álljon, és szükség esetén alkalmas legyen arra, hogy abból a fogyasztók valamennyi érintett igénye kielégítést nyerjen. Ha a biztosíték visszatérően nem bizonyul elegendőnek, akkor a magyar állam nem járt el körültekintően az uniós irányelv átültetése során - vélekedik Cseszlai Ádám.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hogy a hozzáférhető adatok szerint a Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft.-t tavaly novemberben törölték a hatósági nyilvántartásból, és egy évre eltiltották az utazásszervező tevékenység gyakorlásától. A kft. az idei beszámolóját még nem tette közzé, azonban tavaly nagyságrendileg 240 millió forint adózott eredményt ért el, amelyből körülbelül 231 millió forintot az eredménytartalékba helyezett. (A társaság törzstőkéje a cégnyilvántartás szerint csaknem ennyi: 230 millió forint.) A céggel szemben több végrehajtást is feltüntettek a cégkivonaton.

A hatályos nyilvántartásban a Green Holidays Kft. mint utazási vállalkozó most már szintén nem szerepel, figyelemmel arra, hogy a hatóság július 3-án törölte, és a tevékenység gyakorlástól ugyancsak egy évre eltiltotta. Ennek a társaságnak a törzstőkéje mindössze 3 millió forint, a mérleg szerint a saját tőkéje, pedig 16,156 millió forint volt a tavalyi üzleti évben. Egyre valószínűbb, hogy - mivel a Green Travel Kft. utazásszervező tevékenységet nem végezhet - más cégeken keresztül jogszabályellenesen folytatták a korábbi tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban egyébként történt közérdekű bejelentést 2016 végén, minden látható következmény nélkül.

Cseszlai Ádám szerint nem vitás, hogy szerződésszegés és - valószínűleg - a bűntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmény is történt. Azonban egy fizetésképtelenné vált utazási iroda esetén a fogyasztók többnyire hiába lépnek fel polgári jogi igénnyel, általában ez csak részleges megtérülést eredményez, hiszen a vagyoni biztosíték a nem megfelelő jogszabályi rendelkezések miatt korlátozott, és a társaság vagyoni általában nem számottevő.

Ha az utazásszervező vagy utazásközvetítő tevékenységet egy olyan társaság végezte, amely nem szerepel a hatósági nyilvántartásban, akkor az ügyvéd álláspontja szerint az állam kárfelelőssége valószínűleg nem állapítható meg. Amennyiben viszont a szerződést bejegyzett utazási iroda kötötte, és a vagyoni biztosíték nem nyújt kellő fedezet, akkor a magyar állammal szemben a korábbi jogesetek és az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése alapján a kártérítési igény megalapozott, és szinte teljes mértékben megtérülnek a befizetett összegek (a bírói gyakorlat szerint egyedül a sztornó díjra és a poggyászbiztosításra nem terjed ki a kártalanítás). Ráadásul ilyen esetekben az ún. egyetemleges károkozásra tekintettel nem is kell bevárni, hogy a fizetésképtelenné vált utazási iroda csődje során milyen mértékben térülnek meg a korábban befizetett összegek

Nem árt az óvatosság

A magyarok többsége el sem olvassa mit ír alá, ha elé tolnak egy szerződést. Márpedig nem árt alaposan áttanulmányozni utazás előtt a szervezővel, vagy a közvetítővel kötött szerződést - erről beszélt a Népszavának Békefi Veronika, a Neckermann ügyvezető igazgatója.

- Hol érdemes tájékozódni, hogy legális céggel intézzük az utazásunkat?

- Budapest Főváros Kormányhivatala Kereskedelmi Haditechnikai Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályának - mint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogutódjának - a honlapján több fontos információ mellett elérhető az utazóknak szóló „Fogyasztói Tájékoztató”, amely tartalmazza a tevékenységüket jogszerűen folytató vállalkozások listáját, és hasznos tanácsokat is ad.

- Mire kell odafigyelnünk a szerződés aláírása előtt?

- Ugyanolyan gondosan kell eljárni, mint bármely más szerződéskötés esetén. Aláírás előtt meg kell győződni arról, hogy pontosan mely utazásszervező szolgáltatását rendeli meg az utazó, és érdemes elolvasni a megrendelt szolgáltatás leírását is.

- Milyen csapdák lehetnek az apró betűs részekben?

- Az apró betű a papíralapú tájékoztatás terjedelmi korlátai miatt alakult ki, a weboldalakon közzétett információknál egyre ritkább. Az utazási szerződés jogszabályban előírt kötelező feltételeitől az apró betűs tájékoztatás sem térhet el jogszerűen, de a szolgáltatás részleteiről tartalmazhat olyan információt, amely befolyásolhatja az utas választását.

- Mit tehetünk, ha a tengerre néző part közeli szállás az utcára néz és 500 métert, vagy még többet kell gyalogolnunk a tengerig?

- Ilyenkor a hibás teljesítés esete áll fenn, amelyért az utazásszervezőnek kell helytállnia az utassal szemben. A hibát az utasnak minél előbb be kell jelentenie az utazásszervezőnek, hogy minél gyorsabban mód legyen a hiba kijavítására, még a helyszínen, például szoba, vagy szállodacsere útján. Egyébként pedig a hibás teljesítésből eredő igények érvényesíthetők. - B.T. 



Szerző