Meghekkelték a lex Simicskát

Publikálás dátuma
2017.07.20. 07:04
Fotók: Hárs Kata

"Ha egy magánember azt mondja, neki megér neki több százezer forintot, hogy vicces szövegeket plakátoljanak ki, az szíve joga és a kabinet semmit sem tud vele kezdeni" – reagált lapunknak Magyar Gábor ügyvéd, miután kedden új közterületi hirdetések árasztották el Budapest utcáit. A Simicska Lajos-féle Mahir Cityposter Kft. eddig Jobbik által bérelt felületein „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” üzenetek kerültek ki, a megrendelő feltüntetése nélkül. Az ügyvéd szerint a magyar a legkreatívabb nemzet, így biztos, hogy rengeteg hasonló plakát fog még előjönni.

A régi választási eljárási törvény még úgy rendelkezett, hogy egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Ilyen rendelkezés azonban a Fidesz által elfogadott új választási eljárásban nincs – emlékeztetett Magyar Gábor, hozzátéve: a szintén a Fidesz által kidolgozott sajtótörvény szerint nem minősül sajtóterméknek a plakát, ráadásul a politikai plakát nem tekinthető reklámnak sem, így nem kell feltüntetni a hirdető nevét. Szóval joghézag van a plakát impresszumát illetően – összegezte a jogász.

A Mahir lapunk megkeresésére csak annyit közölt: „ez egy magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenet” jelent meg hirdetési felületeiken, a Hír TV-nek azonban elárulták: a szöveg hamarosan országszerte látható lesz a felszabadult plakáthelyeiken. A Jobbik hivatalosan tagadja, hogy a párt állna az új plakátkampány mögött, a hvg.hu megkeresésére azonban egyik képviselőjük úgy reagált: „jé, már kint vannak?”. Szabó Gábor pártigazgató ugyanakkor azt mondta: a Jobbiknak a plakáttörvény július 15-i hatályba lépésével minden szerződéses viszonya megszűnt a Mahirral. A felületeket tehát nem a Jobbik bérli, de azért azt Szabó is hozzátette, hogy a hirdetések mondanivalójával ő maga és a Jobbik „száz százalékban azonosul”.

Piaci forrásainknak eközben nincs kétsége afelől, hogy a Fidesz előbb-utóbb megint megtalálja majd a módját, hogyan tüntesse el az utcákról a számára kellemetlen szöveget, hiába nem tud a most hatályos szabályozás alapján belekötni.

Szerző

Horthy nem vész el, csak átalakul

Publikálás dátuma
2017.07.20. 07:03
Horthy Miklós Adolf Hitler mellett Mönichkirchenben FOTÓ: AFP/COLLECTION ROGER-VIOLLET
Szeretlek is, meg nem is – dúdolgathatja magában Orbán Viktor, amikor Horthy Miklós történelmi szerepéről elmélkedik. A kormányzót egyik pillanatban kivételes államférfinak tartja, a másikban olyan kollaboránsnak, aki nem méltó az utókor tiszteletére.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásának apropóján Orbán ismét késztetést érzett rá, hogy kitérőt tegyen a múltba. Okfejtése szerint minden magyar kormánynak kötelessége, hogy minden állampolgárát származásra való tekintet nélkül megvédje. A II. világháború idején azonban Magyarország nem felelt meg ennek az erkölcsi, politikai követelménynek, és ez bűn. Akkor ugyanis a zsidó közösség védelmezése helyett a nácikkal való kollaborálást választottuk. Ilyesmi soha többé nem fordulhat elő, a magyar kormány a jövőben minden állampolgárát meg fogja védeni – tette világossá izraeli kollégája számára Orbán, aki újfent közölte, hogy kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen.

Ugyanez az Orbán Viktor egy hónappal ezelőtt, a felújított Klebelsberg-kastély átadásakor Horthy Miklóst azon néhány „kivételes államférfiú” közé sorolta, akinek megköszönhetjük, hogy a történelem nem temetett maga alá minket. A vészkorszak konkrét említése nélkül hozzáfűzte: ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús, gyászos szerepvállalása sem.

Ugyanez az Orbán Viktor 2015 decemberében kollaboránsnak minősítette Horthy Miklóst. A szocialista Kunhalmi Ágnes kérdezte arról, mit szól ahhoz, hogy Székesfehérváron szobrot akarnak állítani a tudósként elismert, csak éppen antiszemita Hóman Bálintnak. A miniszterelnök közölte: a megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége és minősége lehet, de a kormány nem támogathatja, hogy szobra legyen olyan politikusnak, aki együttműködött az elnyomókkal. Ezért aztán a kormány támogatásával sem Hóman Bálint, sem Horthy Miklós nem kaphat emlékművet.

A kétharmados többséggel átvert alaptörvény szerint Magyarország 1944 tavaszán, a német megszálláskor elvesztette függetlenségét (állami önrendelkezését), amit csak a rendszerváltáskor, 1990 tavaszán nyert vissza. A Horthy-korszak intézményesített antiszemitizmusáról a Fidesz, amely liberális identitásától megválva a két világháború közötti jobboldali kurzushoz nyúlt vissza, egyszerűen nem hajlandó tudomást venni. Mintha a náci csapatok bevonulása előtt a magyar állam körömszakadtáig védelmezte volna a zsidó származású/vallású magyarok közösség tagjait, nem pedig jogfosztásuk minél szélesebb körű kiterjesztésén mesterkedett volna.

A felelősség elhárításának legékesebb példája a Szabadság téri megszállási emlékmű: a német birodalmi sas lecsap az ártatlan Magyarországot jelképező Gábriel arkangyalra. Hasonló szellemiséget képvisel Schmidt Mária is. A kormány az ő vezetésére bízta a VIII. kerületben milliárdokból felhúzott emlékközpontot, a Sorsok Házát.

Az előző ciklusban a Fidesz nagy erőkkel látott neki, hogy felélessze a Horthy-kultuszt. A kormány e téren érezhetően visszavett a lendületből, és ennek csak örülni lehet. Bár a történelemhamisító megszállási emlékművet (amely ellen civil csoportok máig rendszeresen demonstrálnak a Szabadság téren) a hazai és külföldi tiltakozások dacára megépítették, az ünnepélyes szoboravatás elmaradt. Nem adták át a kétes koncepciójú Sorsok Házát sem, az épület most is üresen áll.

A különféle miniszterelnöki nyilatkozatok így is éppen eléggé borzolják a kedélyeket. Az ellentmondások abból fakadnak, hogy Orbán Viktor próbál összhangot teremteni a történelmi valóság, a fideszes alaptörvény történelemszemlélete, kormányának gyűlöletkampányai és az antiszemitizmus elleni küzdelem között.

Szerző

Strasbourg ítélt és üzent

Publikálás dátuma
2017.07.20. 07:02
Újabb magyar rokkantnyugdíjas nyert pert a magyar állam ellen az Európai Emberi Jogi Bíróságon. FOTÓ: THINKSTOCK
Alapvető emberi jogot sért a magyar kormány, amikor megvonja vagy drasztikusan lecsökkenti a sérült, beteg emberek pénzbeli ellátásait – ezt mondja ki az Európai Emberi Jogi Bíróság újabb elmarasztaló ítélete.

Újabb magyar rokkantnyugdíjas nyert pert a magyar állam ellen az Európai Emberi Jogi Bíróságon. A strasbourgi testület honlapján július 18-i dátummal megjelent első fokú ítélet szerint az Orbán-kormánynak 12 ezer eurós kártérítést kell fizetnie egy 57 éves budapesti asszonynak, aki 2006 novembere után hat évig több mint 90 ezer forintos rokkantnyugdíjat kapott, de a 2012-es jogszabályváltozás után ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy nem segítette az állam egy fillérrel sem. Tavaly decemberben jogerősen marasztalta el az Európa Tanács bírói testülete Magyarországot, amikor egy baktalórántházai asszonynak 28 ezer eurós kártérítést ítélt meg, mert a törvénymódosítás miatt elvesztette nyugdíjjogosultságát és így a megélhetését. A strasbourgi testület mindkét esetben kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát, amikor megszüntették, illetve csökkentették a rokkantnyugdíjak folyósítását, holott érdemben nem változott a felperesek egészségi állapota, amióta rokkanttá nyilvánították őket.

A most első fokon nyertes Lengyel Andrásné ügyvédje a Népszavának elmondta, még nem kapott értesítés, hogy a magyar kormány a lehetséges 90 napon belül fellebbez-e az ítélet ellen, de szerinte érdemes lenne megfontolnia, hogy a nemzetközi bíróság előtt lévő további hasonló ügyekben ne várja be a döntést, hanem kártérítést fizet azoknak, akik a 2012-es jogszabályváltozás miatt elveszítették ellátásuk egészét vagy annak egy részét. Az ügyvéd, Kadlót Erzsébet a Népszavának kiemelte az ítéletből, hogy az a rokkantak állapotának megítélésekor használt pontrendszer felülvizsgálatát sugallja, azt pedig egyértelműen kimondja: a szolidaritást, mint a társadalombiztosítási ellátások alapelvét nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen állam sem. Szabadon dönthetnek a kormányok a szociális ellátórendszerről, de figyelembe kell venniük az arányosság elvét, vagyis nem hagyhatnak senkit a mindennapi megélhetését biztosító bevétel nélkül. A felvetésre, hogy a magyar Alaptörvény a szociális gondoskodásról szólva csak azt mondja ki, az állam törekszik a szociális biztonság megteremtésére, az egyetemi oktatóként is dolgozó ügyvéd kijelentette: a magyar jogszabály egyértelműen rosszabb, mint az uniós Egyezmény. A döntésnek Kadlót Erzsébet szerint üzenet értéke van, a magyar jogrendszer súlyos kritikája, amit a kormánynak illene figyelembe venni. A nemzetközi bírói testületben a kilenc éves megbízatását februárban megkezdett volt alkotmánybírósági elnök, Paczolay Péter is benne volt, de – ahogy az ügyvédnő hangsúlyozta – ebben a pozícióban neki is függetlennek kell lennie, ezért születhetett meg a magyar kormány egyhangú elmarasztalása.

A rokkantellátással, a megalázó orvosi felülvizsgálatokkal kapcsolatban szünet nélkül érkeznek szerkesztőségünkbe is a panaszok, ezek alapján a bizottságok ritkán mondják azt, hogy valakinek romlott az állapota, sokkal többször hallani, hogy azokat is munkára alkalmasnak látják, akik mozdulni nem tudnak. Barát István például már annyira elkeseredett az orvosok hozzáállása miatt, hogy Strasbourgig akarja tolni kerekesszékben élő, gyakorlatilag mozgásképtelen fiát, akit egyre romló állapota ellenére önálló életre alkalmasnak és rehabilitálhatónak minősítenek a felülvizsgáló orvosok, bár arra is volt példa, hogy csak a papírjait nézték, a fiatalemberre nem is voltak kíváncsiak. Más szakemberek ugyan többször is leírták a valóságot, hogy a születés közben elszenvedett agykárosodás miatt a most 23 éves, több mint százkilós fiú súlyosan fogyatékos, csak a jobb kezét tudja használni, azt is nehezen, mindkét szülője segítségére szüksége van, ha WC-re kell mennie, a hivatal mégis szakképzésre akarta küldeni. A felkínált lehetőségek közt szerepelt a pincérkedés vagy a szobafestés és mázolás. A család ennél a pontnál veszítette el végleg a türelmét. Azt szeretnék, ha a fiú rokkantsági járadékot kaphatna, édesanyja pedig emelt ápolási díjra lenne jogosult, hiszen el sem tud mozdulni a fia mellől.

Nem sokkal jobb a helyzete egy másik – szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő családnak. Itt az anya születése óta mozgáskorlátozott, 57 éves férje tíz éve agyi infarktust kapott, majd új billentyűt kellett beépíteni a szívébe és leszázalékolták, a megalázó felülvizsgálati cirkuszok miatt aztán pszichiátriára került, rossz a mozgása és asztmája is van. Mindezek ellenére május óta mégsem kap egy fillért sem, mert az orvosi bizottság szerint egyre jobban van.

Ellátások, járadékok
A nyugdíjbiztosító adatai szerint 2017. március végén rokkant és rehabilitációs ellátást kapott Magyarországon 350 673 személy, baleseti járadékot pedig 7 164 fő. A 25 éves koruk elérése előtt munkaképtelennek nyilvánítottak rokkantsági járadékát pedig 32 782 beteg és fogyatékossággal élőnek utalták.