Erős földrengés pusztított az Égei-tengernél - Ketten meghaltak

Publikálás dátuma
2017.07.21. 10:06

Erős, 6,7-es erősségű földrengés rázta meg csütörtök éjjel Törökország égei-tengeri partvidékét és a közeli görög szigeteket. Az első jelentések szerint ketten (egy török és egy svéd turista) meghaltak, sokan megsérültek, komoly károk keletkeztek.

Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint a rengés epicentruma a törökországi Bodrum városától 10 kilométerre délre, Kosz görög szigettől 16 kilométerre keletre-északkeletre történt, tíz kilométeres mélységben - írja az Index az MTI-re hivatkozva.

A görög Ana hírügynökség azt írta, hogy Kosz szigetén ketten meghaltak, harmincan megsérültek. 

Jorgosz Kiricisz, a sziget polgármestere a helyi rádiónak elmondta, hogy Kosz városában károk keletkeztek, de a sziget többi részén nincs nagyobb gond. A megrongálódott házak többsége régen épült, amikor még nem vezették be a földrengésekre vonatkozó új építészeti előírásokat.

A helyi tűzoltók három embert mentettek ki a romok alól. A mentőalakulatok még túlélők után kutatnak. A parti őrség beszámolója szerint a város kikötője is megrongálódott és egy úton lévő kompnak most nincs hol kikötnie.

Ródosz szigetéről egy helikopter fedélzetén hatfős mentőalakulat indult, hogy segítsen az ottani munkálatokban.

Török katasztrófavédelmi tisztviselők szerint a rengés 6,3-as erősségű volt, amelyet Mugla város térségében, valamint környékén is érezték, és ahol pánikot okozott. Hetvenen fordultak orvosi segítségért Bodrum kórházaiban. Külön gondot okozott, hogy a helyi mobiltelefon-szolgáltatás túlterheltség miatt akadozott.

A Bodrumtól 6 kilométerre nyugatra fekvő Bitez üdülőhelyen ugyancsak érezték a rengést, az emberek itt is kiszaladtak az utcákra félelmükben, mert attól tartottak, összeomlanak az épületek. Két utórengés is volt. A helyi szálloda vendégei ezután visszatértek szobájukba, hogy magukhoz vegyék személyes tárgyaikat és a szabadban töltsék az éjszakát. Sokan matracokból, lepedőkből hevenyészett fekvőhelyeket alakítottak ki a környékén.

Szerző
Frissítve: 2017.07.21. 13:14

Varsó alkonya

Sokszor hallhattuk az elmúlt években kormányzati illetékesektől, hogy egyre több ország másolja hazánkat, a magyar modell mind népszerűbbé válik. Való igaz: azután, hogy az Orbán-kormány kiengedte a szellemet a palackból, s egy sor olyan intézkedést hozott, amely szembemegy az Európai Unió alapértékeivel, a jogsértés már mások számára sem volt tabutéma. A Varsóban hatalomra került Jog és Igazságosság (PiS) ultrakonzervatív párt azt látta: a magyar kormányt ugyan bírálta Brüsszel egy sor törvény miatt, szankciókat nem alkalmazott. Hiába születtek olyan intézkedések, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy a hatalmi ágak egy kézben legyenek, az EU nem tudott tenni ez ellen semmit, mert nem volt felkészülve arra, hogy egy tagállam vonzónak tarthatja a diktatúrát.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a „magyar modell” követője. Ő is olyan politikus, akit senki és semmi nem tántoríthat el attól, hogy ráerőltesse elképzeléseit az egész országra, nem törődve azzal, hogy azoknak semmi köze az Unió szellemiségéhez. Most éppen az igazságügyi reform véghezvitelén mesterkedik, ami a független lengyel igazságszolgáltatás halálát jelentené. Kaczynski eljutott odáig, hogy őrjöngve vádolja az ellenzéket testvére, Lech Kaczynski meggyilkolásával. Ez arra utal, a hatalom átalakította tudatát, deformálta jellemét, olyan szellemi átalakuláson ment át, amilyenen a diktátorok szoktak.

Különös látni, mennyire kettészakadt Európa. Németország és Franciaország az uniós integráció elmélyítésében hisz, a varsói és a budapesti vezetés viszont a német, a svéd vagy a francia adófizetők pénzét egy diktatórikus kleptokrácia kiépítésére használja fel. Ez így nem mehet tovább – gondolják a kontinens nyugati felén. Brüsszel biztosan nem tudja alkalmazni a hetes cikkelyt és megvonni a szavazati jogot a renitens államoktól, ám ha e két állam továbbra is ilyen elánnal húzogatja az oroszlán bajszát, annál keményebb feltételekhez kötik majd az uniós támogatások lehívását 2021-től. Aki nem törődik ezzel, az nem az EU-val, hanem saját népével megy szembe.

Szerző

Varsó alkonya

Sokszor hallhattuk az elmúlt években kormányzati illetékesektől, hogy egyre több ország másolja hazánkat, a magyar modell mind népszerűbbé válik. Való igaz: azután, hogy az Orbán-kormány kiengedte a szellemet a palackból, s egy sor olyan intézkedést hozott, amely szembemegy az Európai Unió alapértékeivel, a jogsértés már mások számára sem volt tabutéma. A Varsóban hatalomra került Jog és Igazságosság (PiS) ultrakonzervatív párt azt látta: a magyar kormányt ugyan bírálta Brüsszel egy sor törvény miatt, szankciókat nem alkalmazott. Hiába születtek olyan intézkedések, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy a hatalmi ágak egy kézben legyenek, az EU nem tudott tenni ez ellen semmit, mert nem volt felkészülve arra, hogy egy tagállam vonzónak tarthatja a diktatúrát.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a „magyar modell” követője. Ő is olyan politikus, akit senki és semmi nem tántoríthat el attól, hogy ráerőltesse elképzeléseit az egész országra, nem törődve azzal, hogy azoknak semmi köze az Unió szellemiségéhez. Most éppen az igazságügyi reform véghezvitelén mesterkedik, ami a független lengyel igazságszolgáltatás halálát jelentené. Kaczynski eljutott odáig, hogy őrjöngve vádolja az ellenzéket testvére, Lech Kaczynski meggyilkolásával. Ez arra utal, a hatalom átalakította tudatát, deformálta jellemét, olyan szellemi átalakuláson ment át, amilyenen a diktátorok szoktak.

Különös látni, mennyire kettészakadt Európa. Németország és Franciaország az uniós integráció elmélyítésében hisz, a varsói és a budapesti vezetés viszont a német, a svéd vagy a francia adófizetők pénzét egy diktatórikus kleptokrácia kiépítésére használja fel. Ez így nem mehet tovább – gondolják a kontinens nyugati felén. Brüsszel biztosan nem tudja alkalmazni a hetes cikkelyt és megvonni a szavazati jogot a renitens államoktól, ám ha e két állam továbbra is ilyen elánnal húzogatja az oroszlán bajszát, annál keményebb feltételekhez kötik majd az uniós támogatások lehívását 2021-től. Aki nem törődik ezzel, az nem az EU-val, hanem saját népével megy szembe.

Szerző