"A biztos pont." Ez a jelmondata a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak (Tusványos), amelyen a meghívottak egyebek mellett Kelet-Közép-Európáról, mint biztos pontról tartanak előadásokat. Nem nagy meglepetés ez, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök hónapok óta épp ekként emlegeti a régiót, amelynek diplomáciai jelentőségét a visegrádi négyek (V4) együtt-tartásában, s vélt gazdasági-politikai erejének fitogtatásában igyekszik tudatosítani.
Ma sem számíthatunk tehát másra Orbán szokásos, szombat délelőtti előadásában, mint Nyugat-Európa, elsősorban "Brüsszel", azaz az Európai Unió magjának ostorozására, valamint a régi-új ellenségképek kijelölésére. Miközben ugyanis a román szereplők rég kikoptak Tusványosról, már magyar-magyar párbeszéd sem igen zajlik a székely hegyek közötti táborban. A rendezvény elsődleges feladata az, hogy a „nemzet miniszterelnöke” meghirdesse éves kormányzati programját, megmutassa „a nemzetnek” épp ki az ellenség, ki ellen kell harcolni.
Az elmúlt években pedig ez leginkább az európai szövetség – mármint annak értékalapon gondolkodó vezetése. Orbán az első durva Európai Unió ellenes támadást 2012-ben fogalmazta meg Tusnádon. A gazdasági-pénzügyi válságáról állította, hogy az „Brüsszel személytelen rendszerének válsága”, ami abból adódik, hogy nincs felelős a történésekért. 2013-ban is az állt az orbáni vízió középpontjában, hogy Európa megbukott, az EU hibák sorozatát követi el, Magyarország viszont sikerország új alkotmánnyal és új, hatékony gazdaságpolitikával. Aztán a 2014-es beszéddel berobbant a nemzetközi sajtóba is. Ekkor hirdette ugyanis meg az illiberális államot és nemcsak a liberális demokráciát, hanem a rendszerváltás mérföldkő jellegét is megkérdőjelezte, külföldről pénzelt aktivistáknak nevezte a civileket, elutasította az európai befogadó bevándorlási politikát. Orbán ezen hitelveit, a menekültválság keltette – és az annak révén gerjesztett – félelmekre alapozva 2015-ben és 2016-ban is hangoztatta, nyilván Soros György nevével duzzasztva a főellenségek névsorát.
Nem sok újra számíthatnánk tehát ma sem, csakhogy ez választási év: Orbán beszéde egyértelműen a 2018-as országgyűlési választásokról fog szólni, annak tétjét emlegetve – éppúgy, mint a külhoni állampolgároknak minap küldött levelében. A közpénzből postázott miniszterelnöki üzenet lényegében nem volt más, mint a kettős állampolgárság biztatása arra: regisztráljanak a magyarországi választásra jogosultak névsorába, majd szavazzanak a Fideszre. Különben baj lesz.
Vélelmezhető tehát, hogy Orbán unalomig ismert próféciáin túl kizárólag a kampány, elsősorban a várható egymillió új magyar állampolgár, s az abból valószínűsíthető, mintegy 600 ezer új magyar választópolgár szavazatáért vívott csata lesz a 2017-es tusnádfürdői beszéd célja. Ráadásul Orbán ma nemcsak beszélni megy, hanem információink szerint a Fidesz elnökeként köt paktumot a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), amely hivatalosan a kormány partnereként, a magyar adófizetők pénzéből segíti a külhoniak választási regisztrációját, valamint a levélszavazatok begyűjtését – ki tudja, milyen tisztasággal.
Az már biztos: regisztrációs kampányt indít az Eurotrans Alapítvány a 2018-as magyarországi választásokra az RMDSZ-szel partnerségben. A kampány célja hivatalosan a szavazáshoz szükséges tudnivalók ismertetése, de erős a gyanú, hogy a választáson való részvételre buzdításon túl bizonyos politikai üzenetek is eljuthatnak a határon túli, szavazati joggal rendelkező kettős állampolgárokhoz, s mindez ismét csak a Fideszt segíti majd. Még 2012-ben megköttetett a tűzszünet az Orbán-kormány és a legnagyobb határon túli magyar párt között, a "békeszerződést" azonban csak 2015. február 18-án írták alá. Látszólag egy egyezményről volt szó, miszerint ezentúl az RMDSZ is részt vesz az egyszerűsített honosításban: a magyar kormány ugyanis együttműködési szerződést kötött a romániai párt kolozsvári alapítványával, az Eurotransszal. Addig csak a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) szoros kapcsolatban álló Demokrácia Központok voltak a magyar kormány partnerei ebben (az előző választáson sorra érkeztek a hírek arról, miként befolyásolhatták ezek a segítők a külhoni levélszavazatokat). A honosításban való részvétel persze a magyar államtól származó anyagi támogatással is jár, ami egyfelől azt jelenti, hogy a támogatási rendszerből korábban kizárt RMDSZ-közeli alapítványok átvették Tőkésék helyét, s a magyar állam támogatását legalábbis velük is megosztotta az Orbán-kormány. Most azonban, az RMDSZ pártalapítványa által végzett munka a szavazásra buzdításban, valamint a külhoni levélszavazatok gyűjtésében, visszaküldésében, nyilván újabb magyar adófizetői forrásokat nyit majd meg.
Az orbáni bőkezűségnek azonban ára van: az RMDSZ lapunk birtokában lévő tájékoztatója szerint már el is indították a regisztrációs kampányt az év végéig 600 ezer fősre duzzadó erdélyi kettős állampolgárság körében. A tájékoztatóban az áll: "2018-ban országgyűlési választások lesznek Magyarországon, ennek eredménye az erdélyi magyarok számára is meghatározó lesz". Arról persze a dokumentum nem ejt szót, hogy miként befolyásolhatják Magyarország sorsát az erdélyi voksok, ám ez a fordulat kétségtelenül összecseng Orbán Viktor minapi levelével. A kormányfő – nyilván nem az MSZP-re, vagy más ellenzéki pártra utalva – azt írta: a jövő évi választások sorsfordító tétje, hogy „tudjuk-e tovább javítani életkörülményeinket, meg tudjuk-e védeni kultúránkat, és meg tudjuk-e erősíteni biztonságukat”. Az RMDSZ-alapítvány igyekezete tehát nem véletlen: az Orbán által sorsdöntőként beállított 2018-as választás tétje számukra abban is csúcsosodhat: hány levélszavazatot tudnak leszállítani.
