Volt régen egy heves természetű – sajnos már néhai - főszerkesztőm, aki egy szép reggelen berontott a szerkesztőségbe és durván leteremtett egy buta cikk miatt. Tartalmilag tökéletesen igaza volt. Csak épp nem én írtam. Mondtam is, de erre jött a dühös válasz: tudom, de te vagy itt…!
Az ostobaság- és halálügyi minisztérium döntése miatt távozni kényszerül a Sportkórház éléről Soós Ágnes főigazgató. Elérte a nyugdíjkorhatárt, és az egészségügyi államtitkár szólt neki, hogy nem hosszabbítják meg a szerződését. Ezt korunk Szabad Népe, a Magyar Idők írja, amit utóbb nyilván munkáslevelezők sokasága is helyesel majd. (A Soós már majdnem Soros…) A lap szerint Soós azért sem maradhat, mert az általa vezetett kórház nem költözött még ki az Alkotás úti épületéből. Holott azt a testnevelési egyetemnek kellett volna megkapnia. Annak a lebutított intézménynek, melyet OKJ-s doktorátussal rektorál egy levitézlett edző.
A Sportkórháznak adott a kormány egy új épületet, ahová június 30-ig kellett volna átfáradni, de aggályoskodás merült fel. Hiába adott rá a kormány pénzt, a pótépület nem alkalmas kórháznak még mindig.
Az internet tele van hirdetésekkel: „költöztetés olcsón, garanciával”. Igazán botrányos, hogy egy kórházigazgató ennyire analóg. Még szerencse, hogy a kormány a választások előtt digitális munkatársakkal látja majd el legkedvesebb embereit, hogy ne tévedjenek el a Mészáros Lőrincnél jóval butább Zuckerberg birodalmában – amint az Tusványoson elhangzott. Cseppet sem lepne meg, ha a menesztett igazgató helyett Orbán Viktor egy szállítmányozási szakembert – vagy magát Parragh Lászlót - nevezné ki a kórház élére.
A betegek is tanulnának inkább szakmát, ahelyett, hogy vidáman henteregnek az ágyakon, falják a száraz kenyeret répával, mackósajttal, jó dolgukban.
A kórházigazgató meg épp ott volt…
