A magyar miniszterelnök tusnádfürdői kijelentéseivel elmélyítette a Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottságot, ráadásul Orbán Viktor a lengyel igazságügyi reformot védelmébe vevő megjegyzései nyomán valószínűsíthető, hogy a közép- és kelet-európai miniszterelnökök, valamint nyugati kollégáik között heves konfrontáció várható - értékelte a The Financial Times vasárnap az egy nappal korábban elhangzott kormányfői beszédet.
Orbán Viktor idén is színlapra lépett ugyanis, s a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) bő egyórás igehirdetésben vázolta a következő hónapok választási kampányának főbb üzeneteit. Noha érdemi újdonság nem érhette a belpolitikai iránt fogékony nyilvánosságot, Orbán talán legfontosabb mondata mégis az volt: az „Európai Unió reformokra szorul, és az EU-nak mihamarabb vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. A brüsszeli elitet ugyanis foglyul ejtette Soros maffiahálózata, ezért elveszítették a kapcsolatot a valósággal.” A kormányfő egyértelművé tette ugyanis, számára és a Fidesz számára a 2018-as országgyűlési választások szempontjából nem az ellenzéki pártok jelentik a fő ellenfelet, azok - állította - a centrális erőtérrel nem tudnak mit kezdeni. Orbán víziójában a külső erők a veszélyesebbek: Soros György "maffiahálózata", Brüsszel és a média. "Pénzügyi zsarolás, politikai fenyegetés, rágalomhadjárat, ilyen cikkely, olyan cikkely, ezek a fegyvereik" - állította a kormányfő.
Ráadásul szerinte ha kormányváltás lesz, lebontják a kerítést, behozzák a migránsokat, meggyengítik a visegrádi négyeket, és több hatalmat ad a következő kormány Brüsszelnek, "olyan időszak jönne, amelyben rombolás lesz". Magyarország szerinte Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy erős és virágzó, tekintélyes ország legyen, mint most. Állította, ha megint "idegen, globális érdekeket kiszolgáló kormánya" lesz Magyarországon, akkor ennek a virágzásnak lőttek. Orbán saját leváltásának lehetőségét tehát egyfajta nemzettragédiaként igyekezett beállítani, majd a beszéd végén azt is közölte reménybeli határon túli választóival: "ne csak szurkoljanak, menjenek fel a pályára, önöknek is van beleszólása". A kormányfő ugyanakkor azt is mondta: "27 éve abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most abban hiszünk, hogy mi vagyunk Európa jövője".
Orbán a beszéde első felében azt elemezte, milyen kritériumok kellenek szerinte ahhoz, hogy Magyarország erős ország legyen. A kormányfő azonban csupán olyan - többnyire közhelyes - dolgokat említett, mint hogy az erős nemzet saját pénzén él, gazdasági növekedést tud produkálni, nemzeti tulajdonban tartja a stratégiailag fontos cégeket, garantálja a közbiztonságot, többet költ a családokra. És persze képes olyan világversenyeket megrendezni a fővárosa, mint a vizes-vb. Orbán egy területet emelt ki, amellyel elégedetlen: ez pedig a demográfia. Szerinte el kell érni, hogy a magyar nép fenntartsa magát, ehhez 2,1 gyerek kell családonként, és ameddig ez nem teljesül, "a magyar veszélyeztetett" demográfiailag. Ezután azonban kormányfő szinte szünet nélkül csak "Brüsszelezett", a fő inkvizítornak például Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt nevezte, aki szerinte most éppen Lengyelországot szemelte ki magának. Egyértelműen kiállt az antidemkoratikus folyamatok miatt kritizált Lengyelország mellett, utalt arra, hogy soha nem hagyná cserben őket.
Orbán a kérdésekre is csupán azonos kormányzati panelszótárból tudott válaszolni. Beszélt például arról: "a magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek", s arra a felvetésre, hogy "Putyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?", a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke. Arra, hogy miért nem keményebbek a "Soros-birodalom magyarországi képviselőivel", úgy reagált: még lehetnek. Hozzátette: az európai politikai kultúrában vannak határai a politikai csatákban bevethető eszközöknek, és ők nem lépik át ezt a határt, szemben az ellenfeleikkel.
A kormányfő szerint a "liszt ott dőlt ki", amikor a Soros-birodalom a nemzetbiztonság területére lépett. Arra kezdte használni a pénzét, embereit és az intézményeit, hogy migránsokat szállítson be Európába, ennek érdekében meghirdette a programját - magyarázta a miniszterelnök. "Ilyenkor nincs pardon" - mondta Orbán, hozzátéve: ez nem Soros Györgyről szól, hanem a terrormentes életről, a kulturális identitás megtartásáról, a magyar emberek biztonságáról.
A kormányfővel szemben Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje úgy látja: Orbán Viktor célja, hogy szembeállítsa Magyarországot és a magyarokat Európával, és ehhez használja fel a visegrádi négyeket is. Botka úgy véli, hogy a 2018-as választások tétje az, hogy Orbán Viktorra vagy Európára szavaznak-e a magyarok. "A 2018-as választások tétje az, hogy Magyarország Oroszországhoz vagy Európához akar tartozni. A 2018-as választás tétje, hogy az emberek egy leszakadó, igazságtalan Magyarországra, vagy egy egyenlőségre és igazságos épülő jövőre szavaznak." A szegedi polgármester szerint Magyarország 2018-ban akkor nyer, ha sikerül kormányt váltani.
Az LMP nevében Szél Bernadett közölte: a Fidesz nem Európa jövője, hanem Magyarország múltja. Az Együtt elnöke, Juhász Péter szerint Orbán beszédében nem volt egy olyan bekezdés, amelyben ne hazudott volna. A DK közleményének egyszerűen csak azt a címet adta, hogy Orbán elveszítette kapcsolatát a magyar valósággal. Nagy-Huszein Tibor, a párt alelnöke szerint Orbán rabja lett a saját propagandájának. A Jobbik elnöke, Vona Gábor pedig úgy látta: Orbán ismét bebizonyította, tisztességes bérek és nyugdíjak, modern egészségügy és oktatás helyett csak egy valamit tud adni a népnek: ellenségképet. A Párbeszéd kormányfő-jelöltje, Karácsony Gergely úgy fogalmazott: Orbán Viktor nem külső erőkkel, hanem a saját népével áll harcban.
Nőverés, provokáció, B-közép
Nem tesz feljelentést a Tusványoson történt atrocitás miatt az a fiatal erdélyi magyar nő, akit szombaton több férfi letepert és bántalmazott, amiért ki akarta fütyülni Orbán Viktort. A hvg.hu kérdésére az aktivista, Ladó Andrea elmondta: az LMP által felajánlott jogsegélyt sem kívánja emiatt igénybe venni. Mint elmondta, bár a Facebookon előzőleg meghirdette, alapvetően egyedül tervezte ezt az akciót, pláne, hogy szinte senki nem jelezte vissza neki, hogy társulna hozzá. Nem lepte meg az agresszív reakció, érzékelte, hogy 2010 óta "kicserélődött a közönség" az Orbán látogatta rendezvényeken, sejtette, hogy ilyesmi várható. "Ami igazán meglepett az az, hogy rajtam kívül senki nem akarta kifütyülni Orbánt." Ladó Andrea a történtek ellenére nem bánta meg akcióját, szerinte "ennek meg kellett történnie", a reakciók pedig vegyesek voltak: Erdélyben leginkább negatív, Magyarországon "pártállásra való tekintet nélkül" pozitív visszajelzéseket, kommenteket kapott. Azt nem tudta megmondani, hogy az őt nem túl finoman kikísérő őr a magyar Belügyminisztérium alkalmazásában állt-e, mint azt az Együtt felvetette, ő annyit tud, hogy a tábor biztosításával megbízott Dakota őrző-védő cég egyik embere volt.
Orbán hallgat, a kormánypropaganda csúsztat a nőbántalmazásáról.
A hvg.hu videófelvételén jól hallható, hogy Ladó Andrea főként a paksi szerződést és a Római-part tönkretételét nevezi meg tiltakozása fő okának, de kérdésre, hogy mi a fő gondja Orbánnal, úgy válaszolt: "a teljes lajstrom", ideértve a Udvarhely melletti, a magyar állam tulajdonában lévő szeméttároló ügyét. Az esküvői fotózással foglalkozó Borbáth Áron volt az, aki a tömegben odament a kormányfő beszéde közben sípoló lövétei nőhöz, hátulról a hajánál megragadva földre rántotta. Ezután egy másik férfi elvette a fiatal nő sípját, a napernyőjét eltörték, majd egy biztonsági őr - aki nem a kis híján lincselő agresszorokkal szemben lépett fel - kezét hátracsavarva elvezette.
Noha a sértett nem tett feljelentést, Tényi István garázdaság gyanúja miatt megtette ezt. Eközben a Facebookon kért bocsánatot az a fotós, aki Tusványoson a földre rántotta az Orbánt kifütyülő fiatal nőt, ám Borbáth Áron esküvői fotós később törölte a posztot, sőt, saját profiloldalát is. A Hír TV úgy tudja, a férfi a Csíkszeredán működő magyar főkonzulátus egyik munkatársának a férje, most az eseményt fotózta - egyelőre nem tudni, kinek a megbízásából.
Az eset miatt sem Orbán Viktor, sem más, például a házigazda Németh Zsolt nem kért bocsánatot. Kósa Lajosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének pedig az volt a véleménye egy fiatal nő bántalmazásáról, hogy provokáció történt. Megköszönte a rendezőknek, hogy a nagyobb baj megelőzése érdekében kimentették a nőt a tömegből, mert szerinte "ha bármelyik B-középbe beül az ember egy másik csapat mezében, akkor a biztonságiak az ő érdekében cselekednek". "A provokációt és az erőszakot is elítéljük" - jelentette ki. "Ilyenkor a provokátort a biztonsága érdekében kell kimenteni az ellenséges közegből" - magyarázta, hozzátéve: a teljesen véletlenül ott tartózkodó újságírók dokumentálták, hogy mi következett be, úgyhogy ezt mindenki saját szemével láthatja".
A helyzet különös pikantériája, hogy Kósa szavait követően a kormánypropaganda "teljesen véletlenül" arról kezdett cikkezni: milyen furcsa, hogy az ellenzéki sajtó jelen volt az esetnél. Mindeközben az állami hírügynökség úgy számolt be az esetről: "A miniszterelnök kérdésekre adott válaszait egyszer rövid ideig füttyel próbálták megzavarni."
Sehogy sem jön ki a matek
Orbán Tusnádfürdőn sem mulasztotta el a multik csepülését, most azt emelte ki, hogy a nagy nemzetközi cégekre kivetett pluszadókból finanszírozza a kormány a családpolitikáját. Számokat is sorolt, így a bankszektortól 272 milliárd forintot, a biztosítóktól 31 milliárdot, az energia szektortól 120 milliárd forintot és a telekommunikációs ipartól 55 milliárdot szednek be évente. Az újraosztás részleteit is elárulta: a befolyt összegből 272 milliárd forintot fordítanak családi adókedvezményre, 74 milliárd forintot a gyermekek ingyenes étkeztetésére, 5 milliárdot a szegény gyermekek nyaraltatására és tankönyveire, valamint 210 milliárd forintot otthonteremtési támogatásra. Nemcsak a miniszterelnöki matematikával van baj, hanem azzal is, hogy a fennen hangoztatott 50 százalékos nemzeti tulajdon alapján a fenti szektorokból a fizetésre kötelezettek közé sok a hazai tulajdonosi hátterű cég is bekerül. Így az orbáni állítás már nem lehet igaz. Arról nem is beszélve, hogy a bankoktól beszedett adó túlnyomó részét, mintegy 200 milliárd forintot azok ügyfelei és főként a lakosság fizeti tranzakciós díj formájában. Az pedig végképp illúzió, hogy bármilyen pluszadó nem jelenik meg előbb, vagy utóbb a termékek vagy szolgáltatások áraiban. Azaz végül mindenért a lakosság, a vállalkozások fizetnek, a kormány beszed és újraoszt. T.A.
