Csak csendes bocsánatkérésekre futotta

Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:07

Nem csillapodik a közfelháborodás a BKK július 13-án elindult elektronikus jegyrendszerének és így adatvédelmének alapvető hibáit leleplező fiatal meghurcolása miatt. Ellenzéki pártok lemondásra szólítják fel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját a botrány nyomán, ráadásul a gondra rámutató 18 éves diák ellen bevetették a Nemzeti Nyomozó Irodát is, ahelyett, hogy megköszönték volna a bejelentését.

Az MSZP fővárosi frakcióvezetője a Népszavának azt emelte ki, hogy a mostani botrány az e-jegyvásárlási lehetőség elindítása körül rámutat a nagy fejlesztési csomag, a jegyautomatákkal és beléptetőkapukkal, buszos ellenőrző rendszerrel kiépítendő digitális hálózat sokéves késlekedésére. Horváth Csaba kiemelte, hogy ennek egy kis eleme, az internetes jegyvásárlás 50-60 milliós fejlesztést jelent, és több mint riasztó, hogy már ezen is elbukott a BKK és a rendszert kifejlesztő T-Systems. A teljes digitális jegyrendszer bevezetése sokmilliárdos beruházás, aminek átadási határidejét évek óta halogatja a közlekedési cég, legutóbbi információk szerint 2018-ban indulhatnak el például az új metrós beléptetőkapuk. A drágán és hihetetlenül lassan készülő rendszer saját fejlesztése helyett a szocialista politikus szerint egyszerűbb lett volna megvásárolni a világ nagyvárosaiban számtalan helyen jól működő rendszerek valamelyikét.

A fővárosi MSZP ügyvezető alelnöke is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy egy évtizede húzódik az e-jegy megvalósítása Budapesten, a fejlesztés a Fidesz kormányzása és városvezetése alatt teljesen megfeneklett. Őrsi Gergely kamu-jegyrendszernek nevezte a szerinte kapkodva bevezetett félkész megoldást. „Olyan ez, mintha a silányul felújított Moszkva téren kiszáradó fákat meglocsoló embert természetkárosításért előállították volna” – folytatta a hibát jóhiszeműen bejelentő, mégis meghurcolt fiatalember ügyéről szólva. Mindkét szocialista politikus úgy látja: megengedhetetlen az arrogancia, amivel a két cég vezetői próbálták eltakarni a rosszul működő rendszer hibáit. Az MSZP szerint új BKK vezér és az elektronikus közlekedési fejlesztés megvalósítására új vállalkozó kell.

Eközben a Demokratikus Koalíció (DK) és az LMP is lemondásra szólította fel Dabóczi Kálmánt. A BKK vezér menesztése mellett Gy. Németh Erzsébet lapunknak nyilatkozva azt kérte: mindaddig, amíg nem garantálható a felhasználók adatainak teljes biztonsága, fel kell függeszteni az e-jegyvásárlási rendszer működését. A DK politikusa azt is követeli, hogy azonnal „ejtsenek minden vádat a fiatal ellen, aki nélkül azt sem tudnánk, hogy a BKK-nál veszélyben vannak az adataink”.

A magát a közösségi oldalon „etikus hackernek” nevező fiúról - annyit lehet tudni, hogy keresztneve Szilárd - közben kiderült, hogy Budapesttől 300 kilométerre él, idén érettségizett, az informatikát saját erőből tanulja. Az RTL Híradónak elmondta, hogy a T-System feljelentése nyomán a nyomozók ujjlenyomatot vettek tőle és lefotózták, vagyis rabosították, pedig ő csak segíteni akart a hiba kiküszöbölésében. Közben a Heti Válasz birtokába került maga a bejelentés (méghozzá annak nemcsak a sajtóban kiragadott részlete, hanem az egésze), melyből az is kiderül, hogy milyen praktikával sikerült kijátszani a rendszert. Sőt, állítása szerint a fiú feltörte már a MÁV és a Szerencsejáték Zrt. oldalát is, és így tett szert ingyen vonatjegyre, valamint közelebbről meg nem nevezett anyagi előnyökre. Ez természetesen nem csökkenti a mostani ügyben érintettek, különösen a BKK rendszerét kifejlesztő T-Systems felelősségét.

A közlekedési cég botrányosra sikerült e-jegyvásárlási rendszerének ügyében Tarlós István a hétvégén vizsgálatot rendelt el. Az informatikai cég vezérigazgatója szombaton késő délután elnézést is kért a problémákért és a fiú meghurcolásáért. A BKK vezetője vasárnap szánta rá magát a bocsánatkérésre, de csak a fiataltól és nem az elkövetett szakmai hibák miatt. A jószándékú bejelentés kezelése és a jegyvásárlási rendszer amatőr szintű hibái miatt ma este 19 órára egy civil mozgalom tüntetést szervez a közlekedési cég Rumbach Sebestyén utcai székháza elé.

Megkurtítanák a Garancsi-toronyot

Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:05
Noha a Lágymányosi-öbölben zajlik a munka, az UNESCO még közbeszólhat. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A világszervezet arra kéri a kormányt, hogy ne engedjen világörökségi látképet romboló tornyokat a fővárosba.

Vita nélkül fogadta el a napokban az UNESCO Világörökségi Bizottsága a határozatát, melyben aggályát fejezi ki a Fővárosi Közgyűlés decemberi döntése miatt. Akkor ugyanis a városatyák úgy változtatták a városrendezési szabályozást, hogy lehetővé tették: 120 méteres toronyház épüljön a XI. kerületben a Lágymányosi-öbölnél. A sokak szerint szakmailag megalapozatlan módosításáról a bizottság most hivatalosan is kimondta, hogy kedvezőtlenül hat a Budapest világörökségi városképére és arra kéri Magyarországot: fontolja meg, "hogyan tudna a világörökség védelme előnyt élvezni ezelőtt a szabályozás előtt". Azaz: módosítsa a döntést.

Korábban már többször felmerült, hogy a kormányközeli vállalkozóként ismert Garancsi István cége, a Property Market Zrt. által tervbe vett toronyház igencsak belelógna a kulturális világörökségként védett Duna-parti panorámába. Az eddigi fővárosi épületekhez képest négyszer magasabbra tervezett torony ugyanis kilátszana a Gellért hegy mögül, és a pesti oldalról nézve rontaná a Duna-part látképét. A világörökségi aggályok és a pesti dunai látkép megóvása miatt a főváros városfejlesztési bizottsága tavaly novemberben még el is utasította a 120 méteres épületóriás ötletét, amelynek tervét az UNESCO előírásai szerint egyeztetni kellett volna a Világörökség Központtal, ám ez nem történt meg.

Mégsem hatottak a szakmai érvek: decemberben a Fővárosi Közgyűlés a saját szakállára megszavazta, hogy a Lágymányosi-öbölben az addigi 65 méterről 120 méterre emeljék a beépíthető magasságot, lehetővé téve Garancsiéknak a bombaüzletet. A számos üzleti és lakóépületet felsorakoztató, lakótelep-méretű, harmincezer fős lakó-, iroda- és szórakoztató célú ingatlanfejlesztés alapkő-letétele júniusban meg is történt. A későbbi luxusingatlanokba a cég már toborozza is a bérlőket és a vevőket, utóbbiaktól nem ritkán egymillió forintos négyzetméteres árat is kérve.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

Az Világörökségi Bizottság most arra kérte Magyarországot, hogy olyan, jövőre nézve is irányadó döntést hozzon, aminek alapján máskor nem bólinthatnak rá ilyen eltúlzott beruházásra a kulturális világörökségi szempontok figyelembe vétele nélkül. Továbbá a világszervezet arra is felszólította Magyarországot, hogy 2017 végéig semmilyen hasonló nagyberuházásra ne adjon engedélyt. Addigra fejezi ugyanis be a munkáját a szintén az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata Magyarországon, akik felülvizsgálják az összes tervezett, vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, az UNESCO pedig azt kéri, hogy a kormányzat vegye figyelembe az ő véleményüket. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett beruházás miatt pedig a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

Szakmai vélemények szerint a magyar ügyben az UNESCO most megelőző lépést tett: amennyiben ugyanis a Garancsi-torony a világörökségi központ ellenkezése ellenére is megépülne, úgy az zöld fényt jelentene a többi, rajtra készen álló felhőkarcoló beruházásnak. Korompay Katalin, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) főépítésze szerint a mostani határozat lehet egy udvarias levél is, ám ha a magyar fél továbbra sem veszi figyelembe a világörökségi központ szakértőinek a javaslatait, úgy könnyen tekinthető a "veszélyeztetettségi listára" való felkerülés előtti figyelmeztetésnek is. A szakértő szerint tanulságos, hogy a Magyarországot megdorgáló határozat megszületésével egyidőben Bécs történelmi belvárosát ugyanez a bizottság a veszélyeztetett világörökségi listára tette föl. A magyar esethez hasonlóan a Bécsben hotelt építő nagyberuházók is az UNESCO ajánlásai ellenére túl magasra húznák fel szállodájukat. Szintén hasonlóság, hogy az építkezés Bécsben sem közvetlenül a világörökségi területen lenne, hanem azon kívül, ám a kulturális örökségvédelmi szervezet szerint a hotel lerontotta volna a terület látképét.

Milliárdos kézilabdacsarnokot is épít
Összesen nettó 1,19 milliárd forintból épülhet meg a Vasas új kézilabdacsarnoka, melyből 1,17 milliárd a kivitelezés, 27,4 millió forint pedig a tervezés költségét teszi ki - írta az mfor.hu egy közbeszerzési dokumentum alapján. A tervek szerint a csarnokhoz kapcsolódó főépület egyik szintjén egy orvosi és rehabilitációs központ is helyet kap majd. A beruházásra 13 hónapja van a Market Építő Zrt-nek., vagyis Garancsi István cégének.

Korompay Katalin szerint Budapest látképének különleges esztétikai és történeti értéke van, amit egy-két ilyen toronyházzal le lehet rontani. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy amikor 1987-ben a főváros a világörökségi listára került, a UNESCO már akkor figyelmeztetett: ez a státusz igen sérülékeny. Ráadásul már így is több, a dunai látkép léptékét zavaró beruházás – a mai Sofitelnek helyet adó Fórum szálló, illetve a ma Intercontinental Atrium Hyatt felépítése – történt. A szakember úgy gondolja: a magyar fővárosban a világörökségi terület szélein is tartani kellene az eddig megszokott, maximum 30 méteres épületmagasságot, 60 méternél magasabb épület pedig máshol sem lenne indokolt. A modern városkép kialakítását pedig máshogy is meg lehet oldani, például városrehabilitációval, ami eddig azonban csak a kilencedik kerületben valósult meg.

Az ügyben az illetékes Miniszterelnökség megkeresésünkre csupán arra emlékeztetett, hogy a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig "értesítik az illetékes építési hatóságot." Kerestük a fejlesztőcéget is, ők szombatra ígértek választ, ám az lapzártánkig sem érkezett meg.

Nem volt egyértelmű a politikai akarat
A veszélyeztetettségi világörökségi listára kerülést komoly szégyennek, presztízsveszteségnek élik meg az érintett országok, önkormányzatok. Eddig ez Magyarországon is így volt, a Párizsból kiküldött világörökségi szakértők érvei miatt nem sikerült keresztülvinni például az így is a Rózsadombról a budai Duna-part fölé terpeszkedő betontömb SZOT-üdülő magasítását, vagy akár a budai rakpart kiszélesítését. Ugyanakkor sokszor az érintett önkormányzatok annyira mégsem bánják a veszélyeztetettségi listára való felkerülést, mivel így hatékonyabban tudják felvenni a harcot a tőkeerős, hatalmas jogi csapatot működtető ingatlanos lobbival szemben. Erre a sajátos erőjátékra enged következtetni, hogy míg a magyar fél - esetünkben a Miniszterelnökség - nem is jelezte a beruházást az örökségvédelmi központnak, addig szakmai forrásokból úgy tudni: tavaly novemberben éppenséggel a több tárca szakmai képviselőit tömörítő magyar Világörökségi Szakbizottság vette bele az UNESCO szakosított szervéhez küldött jelentésébe a Lágymányosi-öböl mellé tervezett felhőkarcoló ügyét. Akkor ugyanis a fővárosi városfejlesztési bizottság elutasítása nyomán még úgy tűnhetett, hogy a politika meghátrálóban van a szakmai érvek mögött, és ezt "biztosította volna be", hogy az UNESCO is értesül arról, mi készül a budapesti világörökségi belváros közelében.

Karsai László: ha Orbán marad, ennek sosem lesz vége

Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:03
A Soros György elleni kampány arról szól, hogy a keresztény Európát és Magyarországot sötét, főleg zsidók által mozgatott erők e
Más csomagolásban, de a Fidesz folytatni fogja a gyűlöletkampányt. A lényeg az ostromállapot fenntartása – állítja Karsai László A történész szerint a történelemhamisítással a kormány mentegeti, a Soros György elleni kampánnyal – antiszemita klisék alkalmazásával – táplálja a zsidóellenességet.

- Az Együtt felkérésére részt vett egy Soros György elleni kormányplakát eltávolításában. Nem tart attól, hogy az aktuálpolitikai szerepvállalás árthat történészi hitelességének?

- Ha egy antiszemita plakát letépéséhez nyújtott szellemi hozzájárulásom rontja negyvenéves pályafutásom hitelességét, akkor Magyarországon még rosszabb a helyzet, mint gondoltam. Ha egész nap otthon ülnék és magammal sakkozgatnék, ellenségeim akkor is mindenfélét mondanának rám.

- Ön tényként kezeli, hogy a Soros-plakát antiszemita. Ehhez képest Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiállt a magyar kormány mellett.

- Nem lehet elég világosan, egyértelműen és keményen fogalmazni. A Soros György elleni kampány arról szól, hogy a keresztény Európát és Magyarországot sötét, főleg zsidók által mozgatott erők elpusztítással fenyegetik, ehhez idegen, muszlim tömegeket akarnak rászabadítani a kontinensre. A Magyarországra törő veszedelemtől csakis a kerítést építő Orbán és kormánya tudja megvédeni az országot. Az izraeli kormányfő szerintem politikai hibát követett el. Mivel Soros – természetesen nem antiszemita indulatoktól vezérelve – bírálja Izraelt, és támogat olyan szervezeteket, amelyek szintén bírálják, az izraeli kormány hajlandó volt eltekinteni attól, hogy Magyarországon antiszemita kampány folyik.

- Ha így van, Orbán miért jelenti ki állandóan, hogy a kormány zérótoleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen?

- A szokásos pávatánc. Orbán Viktornak már 2002-ben is fontosak voltak a MIÉP-es szavazók. Most nyilván még fontosabbak számára azok, akik a Jobbik mögött állnak. Ha egy kis horthyzással, egy kis zsidózással el lehet csábítani őket, ám legyen. A zéró tolerancia mellett Orbán mindig hozzáteszi, hogy megvédi a magyarországi zsidókat. Ezek szerint mi, magyarországi zsidók nem vagyunk magyarok.

- Nem szőrszálhasogatás ez?

- Egyáltalán nem. Ez kifejezetten annak a kifogásolása, hogy minket nem tekint magyaroknak. Mert azt sohasem mondja, hogy a magyarokat is meg kell védeni.

- Azt mondja, hogy a kormánynak kötelessége minden magyar állampolgárt megvédeni.

- Persze. Kötelessége lenne mindenkit megvédeni, egyebek mellett a történelemhamisítással, a Horthy-rehabilitációval szemben. Vagy például azzal szemben, hogy a kormány kitalál egy új történettudományi intézetet, amelynek már a nevében is benne van, hogy mindaz, amit akár a dualizmus koráról, akár a Horthy-korszakról eddig a történészek mondtak, az nem érvényes, mert az igazságot majd mostantól kezdve fogják megmondani.

- A Szakály Sándor vezetésével létrehozott Veritas Történetkutató Intézetről beszélünk. Szakály sem állítja, hogy megfellebbezhetetlen igazságokat akarnának kinyilvánítani.

- Tudomásom szerint Szakály Sándor a mai napig nem vonta vissza azt a felháborító kijelentését, hogy az állampolgárságukat igazolni nem tudó embereket „idegenrendészeti eljárás" keretében „toloncoltak ki" Kamenyec-Podolszkijba 1941-ben.

- Bocsánatot kért azoktól, akiket megsértett.

- Itt arról van szó, hogy Szakály Sándornak hiányos a tudása. Arra hivatkozott, hogy ő csak a korabeli dokumentumokat idézte. Holott a mészárlásba torkolló, több mint 15 ezer halálos áldozatot követelő deportálások iratanyagában nem szerepel az a kifejezés, hogy „idegenrendészeti eljárás". Kárpátalján egész járások minden egyes zsidóját elvitték: kifejezetten antiszemita akció, etnikai tisztogatás történt. Szakálynak a bocsánatkérésen túl azt is be kellett volna ismernie, hogy tévedett. A munkaszolgálatot egyfajta zsidómentő intézménynek tekintő felfogása és más megnyilvánulásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy meglehetős kétségekkel fogadjuk ennek az állami pénzből túltámogatott intézménynek a működését.

- Horthy Miklós kormányzót Szakály Sándor sem tartja „kivételes államférfiúnak". Ellentétben Orbán Viktorral.

- Még szerencse. De a Horthy-rendszerről sokkal jobb véleménye van, mint sok történésznek, köztük nekem is.

- Sokéves munkával ön rendkívül alapos, tárgyszerű monográfiát írt Szálasi Ferencről. Feltételezem, ha a háborús bűnök miatt kivégzett nyilasvezérnek kijárt a differenciált megközelítés, akkor kijár Horthy Miklósnak is.

- Persze. Az ötvenes években a pártállam elvárta a történészektől, hogy lefasisztázzák Horthy Miklóst és egész rendszerét. A hatvanas, de főleg a hetvenes évektől kezdve sokkal árnyaltabb vélemény vált többségivé a történészek körében. Romsics Ignác, Ormos Mária vagy – hadd említsem meg édesapámat – Karsai Elek is egyre következetesebben az „ellenforradalmi rendszer" megfogalmazást használták, amely autoriter, önkényuralmi vonásokat mutat, de semmiképpen nem totális fasiszta diktatúra. Én már a nyolcvanas évek végén írtam egy rövid tanulmányt Szálasiról, a könyvem tavaly jelent meg. Az volt a célom, hogy Szálasi Ferencet a megfelelő helyére tegyem.

- Miért? Eddig rossz helyen volt?

- Az interjú előtt megfogadtam, hogy Schmidt Mária nevét lehetőleg nem említem. Most mégis kénytelen vagyok. Schmidt Mária élharcosa azoknak, akik igyekeznek Szálasi Ferencet megtenni a legfőbb felelősnek. A Terror Háza Múzeum állandó kiállításán az 1944-ig terjedő korszakról szinte semmi nincs. Március 19-én bejönnek a németek, majd a nyilasok elkezdik a Dunába lőni a zsidókat. Azt, hogy 1944. március 19-e előtt – a maga zsidótörvényeivel és jogfosztó intézkedéseivel – létezett egy Horthy-rendszer, nem tartották fontosnak bemutatni. Szerintük egyedül a németek és a nyilasok felelősek a magyar holokausztért. Ez az alaphazugság. A nyilasterror idején a kényszermunkának, a halálmeneteknek és a vérengzéseknek 35-40 ezer, legfeljebb 50 ezer halálos áldozata volt. A német bevonulás után Horthy Miklós maradt kormányzó. Az általa kinevezett Sztójay-kormány idején 437 ezer zsidót deportáltak Magyarországról, döntő többségüket meggyilkolták Auschwitzban. Hétszeres, de az is lehet, hogy nyolcszoros a különbség. Remélem, nem kell bizonygatnom, hogy ezzel véletlenül sem Szálasit akarom mentegetni. A hibás, kudarcos politikát folytató, a II. világháborúba a nácik oldalán beszálló Horthy Miklóst nem kizárólag a haláltáborokba hurcolt magyar zsidók, hanem az összességében több mint egymillió áldozat miatt is felelősség terheli. Ránki György és kollégái szellemes megfogalmazása szerint Magyarország a II. világháborúban vonakodó csatlós volt. Az, hogy a „vonakodóra" vagy a „csatlósra" helyezzük a hangsúlyt, inkább érzelmi, és nem tudományos kérdés. Ha nem is mentségként, magyarázatként talán elmondhatjuk, hogy a háborús évek idején Horthy rohamosan romló szellemi és fizikai állapotban volt.

- Orbán Viktor sem ezért az időszakért méltatja. A miniszterelnöknek abban a megállapításában sincs némi igazság, hogy Horthy Miklós azok közé tartozik, akik nélkül Trianon után „maga alá temetett volna minket a történelem"?

- Horthy Miklósnak ebben kevés szerepe volt. Amikor jó döntést hozott, és leállította a fehérterrort, nem magától tette, hanem rákényszerítették az antanthatalmak. Miután kinevezte Bethlen Istvánt miniszterelnökké, a javára írható, hogy nyolc-tíz évig nem nagyon szólt bele sem a kül-, sem a belpolitika irányításába. A Horthy-korszak gazdaságilag messze nem volt olyan sikeres, mint azt manapság egyes szélsőjobboldali propagandisták és hozzájuk szegődött áltörténészek láttatni szeretnék. Horthy egy közepes képességű politikus volt, aki – a tőle függetlenül kezdeményezett szociális reformok ellenére – egy végtelenül igazságtalan, népelnyomó, a nagybirtok túlsúlyára épülő rendszert tartott fenn.

- Nem tragikomikus, hogy 2017-ben még mindig ennyire élénk vita folyik Horthy megítéléséről?

- Ha jól tudom, Churchill mondta azt, hogy a Balkán és Kelet-Európa több történelmet termelt, mint amennyit meg tud emészteni. Két világháború robbant ki ebben a térségben. Biztos, hogy az I. világháborút lezáró igazságtalan békerendszer is nagyban hozzájárult a II. világháború kitöréséhez. Nem tartom nagy bajnak, ha tisztázó vitákat folytatunk a múltról. Feltéve, hogy a vita normális mederben zajlik és érveken alapul. Csak éppen Magyarországon ma is vannak olyan történészek, akik azt állítják, hogy 1944. március 19-e után Magyarország már nem tudta megvédeni állampolgárait.

- Politikusok is vannak ilyenek...

- Orbán Viktor már eljutott odáig, hogy Magyarország ezzel hibát, bűnt követett el. Kicsit talán pontosabban is lehet fogalmazni. A magyar állam mintegy 200 ezer tisztségviselője, csendőre, katonája, hivatalnoka, vasutasa tevőlegesen részt vett a zsidók totális jogfosztásában, kirablásában, a gettók és gyűjtőtáborok megszervezésében, majd a deportálásban. Adolf Eichmann és pár tucat embere önmagában semmit sem tudott volna tenni. Megint egy hamis mítosz: nem igaz, hogy Horthy nem tudta, hogy a halálba viszik a magyar zsidóságot. 1942 és 1944 között éppen azért nem engedte a deportálást – és ezt mindenképpen érdemeként mondom –, mert tisztában volt azzal, milyen sorsot szánnak a nácik a zsidóknak. Erről azonban Horthy hívei nem beszélnek. Ha ugyanis beszélnének, akkor elismernék, hogy a kormányzó 1944-ben is pontosan tudta, mi vár az elhurcoltakra. Az is csak legenda, hogy Horthy a hadsereget vetette be a budapesti zsidóság védelmében. Nyolc másik oka volt annak, hogy Koszorús Ferenc vezetésével katonai egységeket vezényeltek a fővárosba.

- Például?

- Először is attól félt, a csendőrök puccsot szerveznek ellene. Horthy valóban felfüggesztette a deportálásokat, de augusztus elején újra engedélyezte. Erre csak azért nem került sor, mert augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból. Összeomlott a délkeleti front, a németeknek minden vasúti szerelvényre szükségük volt, hogy a be nem kerített hadseregrészeket kimenekítsék.

- Horthy Miklós jogilag nem számít háborús bűnösnek, még csak meg sem vádolták. Miért nem?

- Jugoszlávia nemzetközi bíróság, a magyarok – nemcsak Rákosiék, hanem más pártok is – népbíróság elé akarták állítani. Egyszer-kétszer kihallgatták, aztán Sztálin utasítására futni engedték. Sztálin azt mondta, hogy egy idős, betegeskedő emberről van szó, aki 1944 októberében mégiscsak megpróbált kiugrani a háborúból, és a fia elrablásával zsarolták, amikor aláírta Szálasi Ferenc kinevezését. Sztálin úgy gondolta, hogy Horthy népszerű Magyarországon, nem tenne jót, ha őt is perbe fognák.

- Tényleg népszerű volt?

- Akkor már nem, Sztálin ezt rosszul tudta. 1945 tavaszán készült felmérések igazolják, hogy nagy népszerűsége, amelynek Horthy valóban örvendett az elcsatolt területek egy részének „visszaszerzésekor", a háború végére szertefoszlott.

- Messzire kanyarodtunk Soros Györgytől. Milyen összefüggést lát az ön által kifogásolt történelemszemlélet és a kormánykampány között?

- Mindkettő hazugságra épül. A történelemhamisítással a kormány mentegeti, a Soros György elleni kampánnyal – antiszemita klisék alkalmazásával – táplálja a zsidóellenességet.

- Néhány hét után a kormány leszedette a Soros-plakátokat. Ez sem pozitív jel?

- Általában nem szoktam örülni annak, ha beválnak a jóslataim. Nagyon remélem, tévedek, de arra számítok, hogy valamilyen más csomagolásban a Fidesz folytatni fogja az évek óta zajló gyűlöletkampányt. És ennek, ha Orbán Viktor hatalmon marad, soha nem lesz vége. Még azt sem tudom kizárni, hogy jelenleg a magyar kormány egy törökországi, Erdogan-típusú rendszer ideológia megalapozásán dolgozik. Ennek következménye állásokból való elbocsátás, internálás, politikai perek kreálása is lehet. A lényeg az ostromállapot fenntartása. Hisz ostromlott várban nincs helye vitáknak, a belső ellenséggel le kell számolni. A várat muszáj megvédeni, bármilyen áron.

Szerző