Előfizetés

11 nap késéssel, de átadták a margitszigeti Casinót - Fotó

Publikálás dátuma
2017.07.24. 15:22
Ektromos töltőállomás a margitszigeti Casino felújított épületénél az avatás napján, 2017. július 24-én
Átadták hétfőn a margitszigeti Casino felújított épületét, amely a 17. vizes világbajnokság alatt a szervezők egyik otthonául szolgál.

A hivatalos papírok szerint már július 7-re el kellett volna készülni a munkálatokkal, ám ez végül a július 14-e vb kezdetre sem történt meg. Noha a szervezők váltig állították, hogy rendben haladnak, az Index stábja a torna megnyitójának napján nagyüzemi fúrást, faragást és túrást talált a helyszínen.

Juhász Péter, az Együtt elnöke hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, mert szerinte napi félmillió forint kötbért kérhetett volna a világbajnokságot szervező cég, amely erről lemondott.

A felújítási munkálatok 1,2 milliárd forintba kerültek. A Bp2017 Kft. az abaújszántói Majoros és Társa Kft.-vel 282 millió forintért szerződött a Casino melléképületének és környezetének tervezésére és kivitelezésére, továbbá 935,48 millió forintot fizet a Casino épületének tervezésére és kivitelezésére a miskolci BO-TO BAU Kft-nek. A munkára a szervezőcég rendkívüli sürgősségre való hivatkozással előzetes hirdetmény nélkül választotta ki a szerencsés vállalkozót.

Múlt héten az is kiderült, hogy végül is nem is baj, hogy nincs kész az épület mert "elkezdődött a verseny, és a szervezők ilyenkor nem valahol távol egy épületben vannak, hanem itt vannak a helyszíneken" - mondta az RTL Klubnak a szervezők szóvivője, Borsa Miklós.

Na, mit vett ma Mészáros Lőrinc?

Mészáros Lőrinc és állítólagos üzlettársainak folyamatosan terjeszkedő és napról napra egyre átláthatatlanabbá váló tőzsdei birodalma újabb zsákmányt ejtett. Ezúttal az Opimus Nyrt. és a (Mészáros Lőrinc és az Opimus tulajdonában álló) Status Capital Zrt. vásárolja meg a Takarékinfó Központi Adatfeldolgozó Zrt. 49,57 százalékos részvénycsomagját – tudta meg a 444.

Ez a cég 2016 áprilisig az akkoriban Spéder Zoltán környékére bekötött TE-Bit Zrt. tulajdonában volt, és arról volt híres a takarékszövetkezetek körében, hogy drágán kellett tőlük informatikai szolgáltatásokat beszerezni. Akkor még Dom-P volt a cég neve, aztán átnevezték Takarékinfóra, megjelent benne Mészáros Lőrinc cégügyi előkóstolója, Csík Zoltán, hogy végül Mészáros Lőrinchez kerüljön. A cég fele megmaradt egy AB Banksoft Plus nevű cégnél. A Takarékinfó ügyfelei közé tartoznak a Takarék- és az FHB-csoport bankjai, a Magyar Posta, a Díjbeszedő és a Ma-Tak-El Zrt. A cég tavaly 5,4 milliárd forint árbevételt ért el, idén 6,1 milliárddal számolnak.

Nem áll meg Orbán barátja - Újságírók a vádlottak padján

Publikálás dátuma
2017.07.24. 10:46
Fotók: Cumhuriyet Gazetesi/Facebook
Ma kezdődik meg Törökországban az egykori ellenzéki lap, a Cumhuriyet újságíróinak és munkatársainak pere. A kormányzat „terrorizmussal” vádolja őket.

 Ha elítélik a vádlottak padján ülőket, akár 43 éves börtönbüntetéssel is sújthatják őket. A 17-ből 111 gyanúsított már hét hónap óta vizsgálati fogságban ül, köztük Murat Sabuncu főszerkesztő, Kadri Gürsel publicista, Musa Kart karikaturista, továbbá Bülent Utku, a Cumhuriyet Alapítván elnökségi tagja. Mindannyiukat 2016 októberében vették őrizetbe. A rendőrség akkor tartóztatta le a főszerkesztőt, amikor Németországból tért vissza hazájába. Tavaly december 29-én az oknyomozó újságíró Ahmet Siket tartóztatták le, aki szintén e kapnak írt cikkeket. Őt már 2011-2012 között egy éves börtönnel sújtották, mert rámutatott arra, hogy a Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő prédikátor köre hogy épült be az államba, s segítette Recep Tayyip Erdogant, aki akkor még miniszterelnökként szolgált. Gülen a tavaly július közepén végrehajtott puccskísérlet során az ország első számú ellensége lett. Több mint 50 ezer állítólagos gülenistát tartóztattak le.

Jellemző a török viszonyokra, hogy csak idén áprilisban készült el a gyanúsítottakkal szembeni vádirat. Ebben terroristák (a gülenisták, valamint a Kurd Munkáspárt, a PKK) támogatásával vádolták őket. Ez nyilvánvaló hazugság, a lap ugyanis Gülen mozgalmával szemben mindig is keményen fellépett cikkeiben.

„Nekünk, kritikus újságíróknak annál fontosabb a munkánk, minél kevesebben vagyunk. Olyan, mintha szabadságharcosok lennénk, és a harc még csak most kezdődött.” – mondta egy ízben a lap előző főszerkesztője, a külföldre menekült Can Dündar. A lap a következőket írta meg. 2014 januárban a török hatóságok teherautókat állítottak meg a szír határ közelében. A teherautók a török titkosszolgálathoz tartoztak. Feszült helyzet alakult ki, a két oldal fegyvert is fogott egymásra. A hatóság végül átvizsgálta a teherautókat, amikben fegyvereket találtak, miközben a jármű vezetői azt állították, humanitárius segélyt visznek Szíriába a szíriai török kisebbségnek. Aztán jött egy értesítés, hogy tovább kell engedni a járműveket. Az esetről megjelent akkori hírekben még fegyverekről szó sem volt, csak nemzetközi segélyről. 2015 májusában viszont Can Dündar lapja olyan felvételeket szerzett, amik teljesen világosan bizonyították, mi volt igazából a teherautókban.

Egy német közvéleménykutatás szerint az ország polgárainak nagy része igen elégedetlen a szövetségi kormány Törökország-politikájával. A megkérdezettek 76 százaléka annak a véleményének adott hangot, hogy a kabinet túl sokat enged meg Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnöknek. Mindössze 12 százalék fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt. További 12 százalék nem nyilatkozott a kérdésről.

A Törökországhoz fűződő viszony kapcsán mintha a német kormánykoalíción belül sem lenne teljes egyetértés. Míg Sigmar Gabriel külügyminiszter egyre keményebben lép fel Ankarával szemben, Angela Merkel kancellár menteni próbálja a menthetőt. Gabriel a napokban nyílt levelet írt a németországi török közösség tagjainak, amiben világossá tette, hogy Berlin nem tűrheti tovább az Erdogan-kormány súlyos jogsértéseit. Azt is közölte, a német szövetségi kormány nem szemlélheti tovább tétlenül a német állampolgárok bebörtönzését. Múlt csütörtökön a német politika új irányvonalát hirdette meg Törökországgal szemben azt követően, hogy Törökországban letartóztatták az emberi jogi aktivistát, Peter Steudtnert. Peter Altmaier, a kancellárhoz közel álló kancelláriaminiszter ezzel szemben óva intett a török mint nép elítéléséről.

A Gabriel és Merkel közötti különbségnek elsősorban a közelgő parlamenti választás az oka. A kancellár nem engedheti meg magának, hogy hazája olyan menekültválsággal szembesüljön, mint 2015 szeptemberétől, amikor egyetlen év alatt több mint egymillió menekültet fogadott be országa. Ekkor a kancellár népszerűsége történelmi mélypontokat ért el. Merkel ezért váltig kitart az Európai Unió és Törökország között tavaly márciusban létrejött menekültügyi megállapodás mellett. A közvélemény-kutatásokban a CDU/CSU mögött mintegy 15 százalékkal álló szociáldemokraták azonban ráéreztek arra, hogy a keményebb Törökország-politikával akár szavazatokra is szert tehetnek. Ezzel rátapintottak Merkel gyenge pontjára.

A két ország közötti viszonyban végbemenő változások akár fordulópontnak is tekinthetőek, hiszen évtizedeken keresztül Németország volt Európában a török érdekek első számú szószólója. A hatvanas években pedig a németek hívtak be elsőként török vendégmunkásokat a munkaerőhiány csillapítására.

Vasárnap Jeremy Corbyn brit munkáspárti vezető az összes újságíró szabadon bocsátását követelte Törökországtól.