Nem is kereste a BKK az etikus hekkert

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:06
Az elhurcolt etikus hekker ügye sokak szerint nem egyedi: ez a hatalom nem tűri a kritikát. FOTÓK: Tóth Gergő

Nem válaszolt lapunknak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a T-Systems arra, hogy a feljelentett fiatal iránti, együttérzéstől csöpögő soraikon túl visszavonják-e az online jegyértékesítési rendszerüket etikusan, jó szándékkal meghekkelő diák ellen tett feljelentésüket. Az "etikus bűnöző" névtelen Facebook-profil mögé rejtőző fiatal ugyanakkor érdeklődésünkre elmondta: letartóztatása óta sem a T-Systems sem pedig a BKK nem vette fel vele a kapcsolatot. Ahogy egyébként a rendőrség sem közölt adatot arról, hogy mi várható az ügyében. Állítása szerint azért burkolózik álnév mögé, mivel a magánéletét félti az ügytől.

Megírtuk: a sorozatos botrányok nyomán a hét végén a BKK és a jegyrendszert kifejlesztő T-Systems Magyarország Zrt. vezetői is bocsánatkérésre kényszerültek. A felháborodás a múlt héten robbant ki, amikor a BKK indulása óta számos problémával küszködő e-jegyrendszerének az egyik hibáira figyelmeztető etikus hekkert a cégek köszönet helyett feljelentettek, majd a diákot el is vitte a rendőrség. Az "y generáció" támadásba lendült: a dühös netezők és számítógépesek széttrollkodták a két cég Facebook-oldalait a BKK oldala pedig azóta is folyamatos támadás alatt áll. Végül a korábban a többi, rendszert tesztelő civilt megfenyegető, harcias hangvételű nyilatkozatokat kiadó BKK-vezérigazgatónak, Dabóczi Kálmánnak visszavonulót kellett fújnia: mindenkitől elnézést kért.

Ugyanakkor a letartóztatott etikus hekker kapcsán a BKK és a T-Systems kínos, önellentmondásokkal teli magyarázkodásba kezdett. „A BKK és a T-Systems Magyarország vezérigazgatói sajnálattal értesültek arról, hogy a gyanúsított egy fiatal diák” - írta a két cég a hétvégi közleményében, ami jókora lódítás. A múlt heti sajtótájékoztatón a T-Systems biztonsági igazgatója, Takács József megjegyzéseiből már arra lehetett következtetni, hogy a feljelentő IT cég pontosan tisztában volt azzal, a rendszerüket tesztelő egy laikus fiatal volt. Az pedig már súrolja, vagy akár át is lépi a hazugság határát, hogy cégek „csak a médiából értesültek arról, hogy a diákot a jó szándék vezette.” A BKK múlt hét eleji sajtótájékoztatóján ugyanis éppen Dabóczi Kálmán BKK vezérigazgató lobogtatta a sajtó nyilvánossága előtt azt az elektronikus levelet, amiben a diák értesítette az informatikai céget a rendszerhibáról. Dabóczi erről a múlt héten és hétfőn azt is állította, hogy a hekker egy rossz, no replay, azaz nem válaszadásra szolgáló címre küldte el a levelét. Azonban hétfőn a "etikus bűnöző" néven Facebook oldalt indított hekker közzétette levelének a másolatát, amelyből kiderült: ő a BKK központi e-mailjén is értesítette a céget.

Eközben hétfő reggelre ismét megadta magát a BKK online jegy-és bérletrendszere, amiről a BKK még a múlt hét végén is azt állította lapunknak, hogy teljesen üzembiztos. Az online jegyrendszer oldalán a társaság hétfőn arról tájékoztatta a felhasználókat, hogy értékesítés átmenetileg szünetel, aki regisztrálni akar az rendszerbe, annak személyesen kell befáradnia a BKK Központi Ügyfélszolgálatára. A 24.hu szerint a egyébként a BKK vezetése a vizes világbajnokságra akart valamit felmutatni, ám az online-bérlet ötletét az utolsó pillanatban dobták be, a T-Systemsnek pedig másfél hónapja maradt a megvalósításra. Mivel felmerült a gyanúja, hogy a hibás rendszer illetéktelenek is hozzáférnek a bérletesek adataihoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított. Közben Tarlós István főpolgármester is átfogó vizsgálatot kért Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettestől.

A rendszer a benne lévőkön élősködik

A szakadó eső ellenére 250-300 tiltakozó gyűlt össze a Rumbach Sebestyén utca sarkán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ügyfélszolgálata előtt az Occupyoktogonbázis nevű csoport szervezésében. A rendezvényen felolvasták az eljárás alá vont diák nyilatkozatát, melyben a fiú megköszönte az eddigi támogatást, ugyanakkor elmondta, nem kívánja a nevét felfedni a későbbiekben sem. A rendezvényen felszólalt Fülöp Tamás IT-szakértő, aki szerint egy profi cég fizet a hiba felfedezőjének. Nehéz-Posony Márton ügyvéd azt emelte ki, hogy a mostani rendszer nem tűr kritikát, itt egy állami cég nem szolgáltat, hanem kegyet gyakorol. A Mátrix című filmhez hasonlóan ez a rendszer a benne lévőkön élősködik – tette hozzá Békés Gáspár a Független Diákparlament szóvivője.

Együtt, külön: vajúdnak a fajvédők

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:05

Két új párt bontogatja szárnyát a szélsőjobboldalon. Az egyiket már bejegyezték, a másikat még nem. Az egyik extrém módon, de nem etnikai törésvonalak mentén képzeli el a „neoliberalizmus elleni szabadságharcot”, a másik kifejezetten a fajvédő vonalat viszi.

Az új mozgalom nem a két alapító szervezet egységes formája, hanem a két alapító szervezet által létrehozott teljesen új mozgalom, amely megkívánja a teljes körű energiabefektetést – a szélsőjobboldali Identitesz közgyűlésén László Balázs ezzel indokolta, miért mond le az elnöki posztról. Az új mozgalom a közelmúltban Vecsésen jelentette be megalakulását, Erő és Elszántság néven. A zászlóbontó gyűlés káoszosra sikeredett, az alapítók az indulás előtt összevesztek egymással.

A Betyársereg és az Identitesz zokon vette, hogy az úgynevezett érpataki modellt jegyző Orosz Mihály Zoltán polgármester a tudtuk nélkül bejegyeztette az általa elnökölt Rend és Igazságosság Pártja nevű formációt. Orosz állítja, hogy tájékoztatta a többieket. Kétségtelen viszont, hogy akadtak „elvi ellentétek”. Az érpataki polgármester terjedelmes közleményben hangsúlyozta, hogy (szemben a Betyársereg és az Identitesz vállaltan fajvédő, rasszista nézeteivel) a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a „nácizmusnak semmilyen átírt, absztrahált vagy karikírozott” változatát. A vége az lett, hogy az érpataki modellt kihagyták az új szélsőjobboldali mozgalomból, az alapító szervezetek száma háromról kettőre csökkent. Orosz Mihály Zoltán konstatálta, hogy „útjaink elváltak”, egyúttal sok sikert kívánt a másik két szervezetnek a „rövid időn belül bejegyzendő pártjukhoz”.

A zászlóbontás hírére a vecsésiek közül többen kiléptek a Jobbikból, de a fideszes sajtóban vizionált jobbikos pártszakadástól messze vagyunk. A Jobbik átvészelt már valóban válságos időszakokat, a mostani szervezkedés azonban nem megrengette, hanem – egyelőre legalábbis – csak megkarcolta a pártot. A jelek szerint Róna Dániel politikusnak volt igaza, aki a vecsési gyűlés előtt a Népszavának elmondta: nem számít rá, hogy az új mozgalomhoz tömegével csatlakoznak majd a kiábrándult jobbikosok. Még az is kérdés – jegyezte meg a politológus –, hogy a személyi ellentétek rögtön az elején nem zilálják-e szét a társaságot.

A Jobbik saját néppárti vonalának erősítésére próbálja felhasználni a helyzetet. Farkas Gergely frakcióvezető-helyettes például kijelentette, nem tart attól, hogy szavazókat veszítenek, hisz a Jobbik sosem volt a szélsőjobboldal pártján. A korábban „cigányozásban, zsidózásban, buzizásban” utazó Jobbik tehát még azt is szeretné, ha a választók kitörölnék emlékezetükből a párt szélsőjobboldali múltját - ahogyan Orbán Viktor rajongótábora is elfeledkezett arról, hogy a Fidesz egészen az ezredfordulóig a Liberális Internacionálé tagja volt.

Az Erő és Elszántság Mozgalom közben országjárást hirdetett, és vezetőséget is választott: az alelnök az Identitesztől érkező László Balázs, az elnök a betyársereges Tyirityán Zsolt lett.

Zoltai Andrea: "Soha nem írnék olyan szövegeket"
Úgy néz ki, kamuprofil alapján tett feljelentést egy „magánszemély” Zoltai Andrea antirasszista civil aktivista ellen. Az illető szerint Zoltai „magyar- és keresztényellenes tevékenységet folytat”, az Instagramon vissza-visszatérő téma nála a palesztinok kiirtása, valamint a trianoni békediktátum kérdése, azonban nem ellenzi, hanem helyesli azokat – olvasható a Betyársereg honlapján.
Zoltai Andrea a Facebook-oldalán cáfolta, hogy bármifajta köze lenne a neki tulajdonított (amúgy valóban vállalhatatlan) bejegyzésekhez. A nevén lévő oldal nem az övé, nincs is fent az Instagramon: „Soha nem írtam, és nem is írnék olyan szövegeket.” Lapunknak azt is hozzátette. „A nácik hazudnak. Próbálnak megfélemlíteni, de ez nem fog sikerülni nekik.”

Szerző

"Mi nem utasítunk, hanem kérünk"

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:03
"Korábban többször kritizáltam a Kliket, ezt vállalom. De már nincs Klik, a mostani pedig egy működőképes modell" FOTÓ: Vajda Jó
Jövőre még nem lesz elég gyógypedagógus az iskolákban – ismerte el lapunknak Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese, az egykori érdekvédő.

- Milyen az asztal másik feléről képviselni az oktatás ügyét?

- Élvezem ezt a munkát, persze az iskolaigazgatást is nagyon szerettem. Úgy látom, hogy a jelenlegi tankerületi központokból és a Klebelsberg Központból álló fenntartói rendszerrel jó az irány, ebből a székből többet tudok tenni az oktatásért. Korábban többször kritizáltam a Kliket, ezt vállalom. De már nincs Klik, a mostani pedig egy működőképes modell. Az egyik legfontosabb célom, hogy egy olyan fenntartói rendszer jöjjön létre, amely a gyerekeknek a legjobb; hogy minden diák megkapja a szükségleteinek megfelelő oktatást, felkészítést. Szeretném, ha minél igazságosabb lenne a rendszer.

- Vannak olyan konkrét folyamatok, amelyek ebbe az irányba mutatnak?

- Rengeteget foglalkozunk például a gyógypedagógiai képzéssel. Több felmérés is készült arról, hogyan lehetne javítani az intézmények gyógypedagógus-ellátottságán. A kormány is lépett, idén 3,8 milliárd forintot, a következő évben 1,9 milliárdot fordítanak arra, hogy gyógypedagógusokat, illetve a szakszolgálatokban dolgozó kollégákat vehessünk föl. Folyamatosan egyeztetünk a gyógypedagógusokat képző intézményekkel is.

- A köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült módosításával kapcsolatban épp az az egyik legnagyobb félelem, hogy jövő szeptemberben, amikor a módosítás életbe lép, még nem lesz elég gyógypedagógus, mégis elveszik a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekektől azt a lehetőséget, hogy mentesítést kapjanak a hagyományos osztályozás alól azon tantárgyak esetében, amelyekben nehézségeik vannak.

- Ez nálam is kiverte a biztosítékot. Mármint az ellenzéki oldal által kitalált lex Taigetosz megnevezés. Nagy csúsztatások hangzottak el az ügyben. Az első, amit le kell szögezni: a sajátos nevelési igényű, vagyis az SNI-s gyermekek mentesítése megmarad. Ehhez senki nem nyúlt. A módosítás a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, vagyis a BTMN-es gyermekekre vonatkozik. A módosítás 2018 szeptemberétől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre, vagyis azoktól, akiknek most BTMN-es papírjuk van, és fel vannak mentve valamely tárgyból az értékelés alól, senki sem veszi ezt el. Akiknek eddig felmentésük volt, azoknál továbbra is megmarad. Az egésznek egy alapos oka van: mi abban hiszünk, hogy nem szabad a felmentések mögé bújni azoknál a gyermekeknél, akik egyébként fejleszthetőek. A fejlesztés ideje alatt a BTMN-eseknél is megmarad a hosszabb felkészülési idő, megmarad a lehetőség, hogy esetleg szóban feleljenek írásbeli vizsga helyett. Az egyedüli dolog, ami nem marad meg, a lehetőség, hogy hátra dőlhessenek, mondván, ők nem kapnak osztályzatot.

- De most is értékelik őket, csak nem egytől ötig terjedő skálán, hanem írásban.

- Több helyen előfordul, hogy írásbeli értékelést sem kapnak. Sőt olyanról is tudok, hogy a BTMN-es diákok be se járnak az osztályba, „úgysem kap jegyet” alapon. Ezt akarjuk megszüntetni. A BTMN-eseket hatékonyan lehet és kell fejleszteni. Erről szól ez az egész.

- Több szakértővel is beszéltem erről, ők sem a mentesítés hívei, ám attól tartanak, hogy úgy szűnik meg a felmentés lehetősége, hogy nincs biztosítva a megfelelő szakmai háttér, nincsenek kidolgozott programok, nincs elég gyógy- és fejlesztőpedagógus...

- 2018 szeptembere szerencsére messze van még. A gyógypedagógus hallgatók számára jelentős vonzerőt jelent reményeink szerint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program. Esetükben az ösztöndíj nem csupán a képzést elkezdők számára elérhető, hanem kiterjesztettük a felsőbb évfolyamos hallgatók számára is. Abban bízom, hogy növekedni fog a szakemberek száma, hiszen a képzési helyek is bővülnek most szeptembertől, ezáltal emelkedik a felvehető hallgatók száma is. Való igaz, nagy hiány van gyógypedagógusokból, de érdekes módon a végzettek száma alapján nem kellene, hogy ekkora hiány legyen. Ezért tartjuk fontosnak azt is, hogy aki már végzett, de valamiért nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, újból visszatérjen a pályára.

- Lesz jövő szeptemberre elég gyógypedagógus?

- Gyógypedagógusból jövőre még nem lesz elég. De biztos, hogy javulni fog a helyzet. A már említett 3,8 milliárd forint 800 fő felvételét teszi lehetővé, a jövőre esedékes 1,9 milliárd pedig még 400-ét. Másfél év alatt mindenképp szeretnénk újabb 1200 szakembert bevonni a rendszerbe. Ugyanakkor át kell alakítani magát a tanítóképzést is, hiszen az ő esetükben is fontos, hogy minél előbb felismerjék a gyermekeknél a problémát, és megfelelő szakemberhez irányítsák az érintett diákokat. Ugyanezt az óvodapedagógus-képzésekben is szükséges lenne megcsinálni. Minél hamarabb elindulhat a fejlesztés, annál hatékonyabb.

- Nem csak gyógypedagógusból van hiány. Egy nógrádi iskolában előfordult, hogy a rajztanár tanít angolt, mert nincs nyelvtanár. Több példát is lehetne sorolni.

- A hátrányos helyzetű térségekben szeretnénk jobban motiválni a végzős hallgatókat, a már említett Klebelsberg Ösztöndíj az egyik eszköz erre. Tervezzük, hogy újabb pótlékkal ösztönöznénk a hátrányos helyzetű térségekben végzett nevelő-oktató munkát. Az önkormányzatokkal is próbálunk egyeztetni, például szolgálati lakások tekintetében. Továbbá szakszervezeti érdekvédőként is javasoltam, hogy engedjük be a Bsc (a Bologna-rendszerű képzések legalsó foka, alapképzés – a szerk.) diplomával rendelkezőket a rendszerbe, most ez is megvalósult.

- Szakszervezeti vezetőként az iskolaigazgatók érdekeit is képviselte. Nemrég Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke is elismerte, hogy az igazgatóknak valóban kisebb a mozgástere, mint a központosítás előtt. Ön hogy látja?

- Elnök úr arra utalt, hogy bizonyos intézményvezetők élik így meg, ugyanakkor a lényegi döntéseket az intézményvezetők hozzák. A tavalyi helyzethez képest, amikor még „nagy Klik” volt, sokkal nagyobb az önállóságuk. Látják a költségvetésüket, beleszólhatnak annak tervezésébe, havi, kéthavi elszámolást is kapnak. Gyakorlatilag ők határozzák meg, hogy kit vesznek föl, a helyetteseiket is ők választják ki. A szakmai önállóságuk pedig abszolút megvan. A saját kereteiken belül megvan a megfelelő mozgásterük.

- És ki határozza meg, hogy ki kerül az igazgatói székbe? A hírekből úgy tűnik, a tantestületek véleményét sokszor figyelmen kívül hagyják.

- Az erős túlzás, hogy sokszor. Körülbelül 440-450 kinevezésből talán hat olyan eset van, ahol valami problémát érzékelünk. Sok szempontot kell figyelembe venni egy igazgatói kinevezésnél. Saját tapasztalataim alapján tudok mondani olyat is, hogy a tantestületben kényelmi szempontok szerint teszik le a voksukat valamelyik jelölt mellett. Tudok olyan helyzetet is, ahol nagyon szerették az igazgatót, de évente egy-egy tárgyból akár több mint 100 elmaradt óra volt. Ez szakmailag igencsak kifogásolható. Egy igazgatóválasztásnál a szakmai szempontok a legfontosabbak. A tantestületek nagy része egyébként alapos szakmai álláspontot képvisel.

- Gondolom, azért azzal ön is egyetért, ha egy olyan személy kerül az igazgatói székbe, akit a tantestület jelentős hányada elutasít, többet árthat, mint használhat a szakmai munkának.

- Elsőre azt mondom, hogy igen. Ugyanakkor több olyan iskoláról tudok, ahol az igazgatóval elégedettek a kollégák, de sokkal jobban is működhetne az intézmény. Ha le tud tenni valamit az asztalra egy másik intézményből érkezett vezető, elnyerheti a tantestület megbecsülését. A kívülről érkezőknél sok esetben csak egy év lett a megbízás, mint például most a budai Szabó Lőrinc Gimnázium esetében. Egy évre szól a megbízás, meg kell nézni, mi történik.

- A Pedagógusok Sztrájkbizottságával tartja a kapcsolatot?

- Igen, és azt gondolom, hogy jó a kapcsolatunk. Az óraszámokkal kapcsolatban ugyan van egy kis nézeteltérés, de azt érzékelem, hogy értik, miért küzdünk, hiszen vannak pozitív eredmények. Sikerült elérni a pótlékok középre emelését, ami komoly előrelépés. Szeptembertől az igazgatók saját maguk differenciálhatják az osztályfőnöki és a munkaközösség vezetői pótlékokat.

- Az óraszámokkal kapcsolatos vita, ha jól tudom, elsősorban arról szól, hogy egyes tanárok heti 22 órát, mások 26 órát tartanak, ugyanannyi pénzért. Ezen hogyan változtatnának?

- Úgy lehetne ezen javítani, hogy meghatározunk egy kötelező óraszámot. A Klebelsberg Központ oldaláról Solti Péter elnök úrral megtettük az erről szóló javaslatunkat az államtitkárság felé, mi heti 24 órában állapítanánk meg a kötelező óraszámot. Azt gondolom, hogy ebben lehetséges elmozdulás, bár most szeptembertől ez már nehezen tudna megvalósulni, hiszen az előzetes tantárgy-felosztások már elkészültek. De azt látom, hogy erre megvan a hajlandóság, remélem, hogy ezt a szakszervezetek is el tudják fogadni.

- Ősztől esedékes a pedagógus béremelés utolsó, 3,5 százalékos szakasza is. Ezt differenciáltan kapnák meg a tanárok, ám a differenciálás szempontjairól keveset tudni.

- A szempontokat nem mi határozzuk meg, az teljes mértékben az intézményvezetőkre van bízva. Részünkről az a kérés – mert mi nem utasítunk, hanem kérünk –, hogy a tantestületekkel, szakszervezetekkel ezeket a szempontsorokat egyeztessék. Mi iránymutatásokat adtunk, hogy miket kellene, lehetne figyelembe venni, például ki milyen évfolyamon tanít, mennyi hátrányos helyzetű gyereke van az osztályban, milyen feladatokat lát el, stb. Nagyon fontos, hogy megvédhető legyen a szempontsor, ez is egy elvárás. Nem szubjektivitáson, hanem objektivitáson kell, hogy alapuljon. De lehetősége van az igazgatónak arra is, hogy mindenkinek egyforma összeget határozzon meg a rendelkezésre álló keretből.

Névjegy
- Matematika-fizika szakos tanár, harminc évet töltött el a pedagógusi pályán
- Igazgatóként 18 évig vezette a budapesti Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnáziumot
- A 2008-ban alakult Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökeként gyakran kritizálta a központosított oktatási rendszert, tagja volt a Pedagógusok Sztrájkbizottságának, több sztrájktárgyaláson is részt vett
- 2017. januárjától az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese

Szerző