Somogy településeinek nagyjából harmada esik ki átmenő forgalom híján a megye vérkeringéséből, ezek a falvak ezért az átlagnál is gyorsabban öregszenek. Az új utak megépítése a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) hatáskörébe tartozik. Régebben ugyan előfordult, hogy az önkormányzatok saját uniós pályázatból építettek utakat, melyeket aztán a Magyar Közút átvett üzemeltetésre, erre azonban ma már nincs lehetőség. Forrás lett volna rá, hiszen a 2014–20-as uniós költségvetési ciklusban több mint ezermilliárd jutott úthálózat-fejlesztésre, csak éppen a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiában nem esett szó a zsáktelepülések kinyitásáról. Így aztán nem is jutott rá pénz.
Pedig csak Somogyban 69, a kistelepüléseket összekötő-megnyitó új útra lenne szükség, de már néhány, stratégia szempontból fontos új szakasz is jelentős változást és fejlődést jelentene – elenyésző összegért. Az összes szükséges út megépítése ebben a egyében nagyjából ötvenmilliárd forintba kerülne, legalábbis, ha normális alapú, szélességű és vastagságú aszfaltcsíkról beszélünk. Sok helyen viszont megoldást jelentenének már a négy méter széles gazdasági feltáró utak is, így ez az összeg tovább csökkenthet.
A dél-somogyi Nagyatád környékének a (terv szintjén már 1974-ben papírra vetett) Rinyabesenyő–Homokszentgyörgy út hozná elérhető távolságba Szigetvárt, s vagy ötven kilométerrel közelebbre Pécset, a Fonyód-Csisztapuszta út pedig Buzsák és a Balaton közötti jelenlegi távolságot felezné meg, s nem mellékesen behúzná a balatoni idegenforgalomba a megújult fürdőt. Miután az M7-es építésekor a felüljáró és 700 méter út elkészült, így mindössze négy kilométernyi aszfaltcsíkról álmodoznak a környékbeliek. A somogyszentpáliak pedig ennek nyolcadáról: ötszáz méter és egy kis híd kellene, s a települést kerékpárút kötné össze Balatonfenyvessel. Kisasszondnak fél évszázada ígérték meg, hogy kinyitják Gige felé, s ezzel a Kaposvár–Nagyatád táv is 12-15 kilométerrel csökkenne, Alsóbogáton pedig a falut Somogygesztivel összekötő útra lenne égető szükség, s ez ráadásul nemcsak a helybéliek számára jelentene könnyebbséget.
– A kaposvár-fonyódi útról jelenleg ugyanis csak Jutánál, de ott is csak Kaposvár-Kaposfüredhez, illetve Balatonnál lehet áthajtani a 67-es útra – mondta Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere –, ráadásul, ha a Bodrog–Somogyjád út is megépülne, a Kaposvártól északnyugatra fekvő települések közvetlen kapcsolatba kerülhetnének az igali fürdővel. S ehhez nagyjából csak kétszer három kilométernyi földutat kellene pormentessé tenni. Kisbárapátiban a középkorúak még gyerekek voltak, amikor a falu az első ígéretet kapta: összekötik a 67-es főúttal. Légvonalban másfél, az erdőn át 4,5 kilométeres szakasz hiányzik a boldogságukhoz: jelenleg a Balaton felé csak Bonnyapuszta–Andocs–Karád–Visz felé jutnak el, ami 42 kilométer. Ha lenne kijáratuk a 67-esre, alig több mint a felére csökkenne a távolság. S így a munkanélküliség is, hiszen az elzárt településen – s a szintén érintett Fiadon és Bonnyán – alig akad munka, a Balaton-part viszont legalább szezonális állást jelentene sokaknak. Emellett újabb kelet-nyugati folyosót jelentene Kaposvár és a Balaton között, ahogyan a Gamás-Vityapuszta, vagy a Várda-Magyaregres út is.
– Ha megépülne végre a 67-es gyorsút, sokkal gyorsabban el lehetne jutni a faluból Budapestre vagy a Balaton keleti medencéjéhez – állította Varga András várdai polgármester. – Nem mellékesen Kaposvárhoz is közelebb kerülnénk, ami a munkába járás miatt lenne fontos. Három új aszfaltút, összesen alig több mint tíz kilométer, három új kapcsolat a megye két jelentős útvonala között – jelenleg ugyanis egy sincs.
Van, ahol egy pár tíz méteres híd megépítése több falu életét is gyökeresen megváltoztatná. Nemrégiben írtunk a zempléni Kenézlőről, ahol a borsodi falut és a túloldali, már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balsát korábban egy betonhíd kötötte össze, amit a második világháborúban felrobbantottak. Emiatt az itteni települések – a már említetten túl Zalkod, Viss, Györgytarló, Tiszakarád, Vajdácska, Bodroghalom és Karcsa számos lehetőségtől elesik. A nyíregyházi gyárak ugyanis folyamatosan kínálják a munkalehetőségeket, s ha a hídon át meg tudnák közelíteni a szomszédos megyét, úgy a jelenlegi munkanélküliség a töredékére csökkenne az elszegényedett bodrogközi térségben.
Kamionok gázolnak át a településeken
FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR
Nem kell ahhoz zsákfalunak lenni, hogy egy település „erodálódjon”. A zempléni aprófalvak életminőségét a rajtuk keresztül haladó kamionos forgalom rombolja. Mióta ugyanis megépült a cigándi híd, az Ukrajnába és Szlovákiába tartó teherforgalom részben feléjük irányul, mert errefelé rövidebb idő alatt átérnek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik rendelkezése szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén áthaladó tranzit-kamionforgalomnak bizonyos utakat csak korlátozásokkal lehet igénybe venni, a Magyar Közút ad behajtási engedélyeket azon fuvarozók részére, akiknek saját telephelyeik vannak a térségben vagy árut szállítanak itt.
– Ez a rendelet sajnos annyit ér, mint halottnak a csók – kesergett egy sárospataki férfi, s hozzátette: a helyiek tudomása szerint évente ezernél is több ilyen behajtási engedélyt kiad erre a szakaszra a hatóság, vagyis nem korlátozzák túlzottan a 12 tonnánál nagyobb súlyú járműveket. Nem segít rajtuk az sem, hogy Soltész Miklós kereszténydemokrata államtitkár szülővárosában, Kisvárdán „dübörög a gazdaság”, sorra épülnek az új intézmények, stadion, sportszálló is lesz, sőt, a vasúti pályaudvar is megújul hamarosan. Az építkezésekhez szükséges alapanyagok zömét ugyanis a mádi és a sárospataki kőbányákból viszik oda a kamionok, megterhelve ezzel az amúgy is korszerűtlen zempléni utakat.
Egy felmérés szerint az ország egyik legrosszabb állapotban lévő útja a Cigánd és Sárospatak közötti, mégsem jut pénz a fejlesztésére. A 37-es úton Miskolc és Sárospatak között szinte mindennaposak a balesetek, s ezek miatt a környéken élők a keskeny nyomsávú utat okolják. Mivel erre halad a kamionforgalom jelentős része, s a lassú járműveknek olykor egymást is türelmetlenül előzik, nem beszélve a mögéjük szoruló személyautókról, szinte óhatatlan a baleset.