Leszereli Izrael a Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek tere bejáratához telepített fémdetektoros kapukat, de a biztonsági ellenőrzésekről nem mond le. Ez azonban nem elegendő a palesztin vezetésnek és a július 14-e óta tiltakozó tömegnek, semmiféle biztonsági ellenőrzést nem fogadnak el a szent helyen, annak bármely formáját a staus quo felborítására tett kíséreltként értelmezik. Így egyelőre marad a robbanás közeli helyzet, tovább forrnak az indulatok.
A hét végi, emberéleteket követelő, Ciszjordániára is átterjedő zavargások kapcsán Franciaország, Svédország és Egyiptom kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) is összehívták hétfőre, de hogy mit döntött vagy miért nem döntött a testület, arról egyelőre egyetlen hír sem látott napvilágot. Az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, Nyikolaj Mladenov azonban meghúzta a vészharangot, figyelmeztetett, tévedés azt hinni, hogy egy helyi konfliktusról van szó. Az, ami ott történik, katasztrófához vezethet a jeruzsálemi óváros, Izrael és Palesztina, sőt a Közel-Kelet határain túl is – fogalmazott Mladenov.
Benjamin Netanjahu kabinetjére nagy nemzetközi nyomás nehezedett a kapuk visszavonása érdekében, aminek eredményeként, több válságstáb ülés után, kedden reggel Izrael jelezte, lebontja az indulatokat végsőkig fokozó kapukat, helyettük fejlettebb technológiát alkalmaz a biztonság érdekében. A kapuk lebontása meg is kezdődött, a térfigyelő kamerák azonban maradnak. A kamerákat már korábban felállították, a kapukat viszont csak azt követően, hogy július 14-én két izraeli rendőrt megöltek a helyszínen, a biztonságiak pedig több fegyvert találtak a muszlim szent helyen.
Az izraeli döntést megelőzően, hétfő este Benjámin Netanjahu telefonon tárgyalt II. Abdalláh jordán királlyal. A megállapodás részletei nem nyilvánosak, az izraeli média azonban vélhető kompromisszumról beszél, amelynek értelmében a kapuk leszereléséért cserében Ammán hozzájárul annak az izraeli nagykövetségi biztonsági őrnek a hazatelepítéséhez, aki vasárnap lelőtte az őt megtámadó palesztint és véletlenül egy helyszínen dolgozó munkást is. Jordánia az őr kiadatását kérte előzőleg, de kedden Izrael hivatalosan bejelentette hazaérkezését.
Bár a jeruzsálemi muszlim szent helyek hivatalos felügyelője Jordánia, II Abdalláh király sem volt elegendő, hogy a felügyelő testület, a Waqf is szentesítse a kompromisszumot. Rami Hamdallah palesztin kormányfő és Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti egyaránt bejelentették, mindenféle biztonsági ellenőrzés megszüntetését követelik, a muszlim hívők pedig mindaddig az utcákon maradnak imádkozni és tiltakozni, míg a szent helyen vissza nem állítják a korábbi állapotokat.
A Mecsetek tere a zsidók számára is szent hely, az első és második templom helye, innen származik a Templomhegyet megnevezés is. A Jordánia felügyelete alá helyezett komplexumon csak a muszlim vallásgyakorlás engedélyezett, rajtuk kívül mindenki más csak turistaként látogathatja. A második intifáda közvetlen kiváltó oka is az volt, hogy 2000. szeptember 28-én Ariel Saron hivatalban lévő izraeli miniszterelnök és kísérete előre bejelentett látogatást tett a Mecsetek terén/Templomhegyen.
