Izrael enged, a palesztinok nem

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:30
Fotó: AFP/Gali Tibbon
Netanjahu kormánya leszereli a jeruzsálemi fémdetektoros kapukat, helyettük más, fejlettebb technológiát alkalmaz. A palesztinok viszont semmiféle biztonsági ellenőrzést nem fogadnak el.

Leszereli Izrael a Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek tere bejáratához telepített fémdetektoros kapukat, de a biztonsági ellenőrzésekről nem mond le. Ez azonban nem elegendő a palesztin vezetésnek és a július 14-e óta tiltakozó tömegnek, semmiféle biztonsági ellenőrzést nem fogadnak el a szent helyen, annak bármely formáját a staus quo felborítására tett kíséreltként értelmezik. Így egyelőre marad a robbanás közeli helyzet, tovább forrnak az indulatok.

A hét végi, emberéleteket követelő, Ciszjordániára is átterjedő zavargások kapcsán Franciaország, Svédország és Egyiptom kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) is összehívták hétfőre, de hogy mit döntött vagy miért nem döntött a testület, arról egyelőre egyetlen hír sem látott napvilágot. Az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, Nyikolaj Mladenov azonban meghúzta a vészharangot, figyelmeztetett, tévedés azt hinni, hogy egy helyi konfliktusról van szó. Az, ami ott történik, katasztrófához vezethet a jeruzsálemi óváros, Izrael és Palesztina, sőt a Közel-Kelet határain túl is – fogalmazott Mladenov.

Benjamin Netanjahu kabinetjére nagy nemzetközi nyomás nehezedett a kapuk visszavonása érdekében, aminek eredményeként, több válságstáb ülés után, kedden reggel Izrael jelezte, lebontja az indulatokat végsőkig fokozó kapukat, helyettük fejlettebb technológiát alkalmaz a biztonság érdekében. A kapuk lebontása meg is kezdődött, a térfigyelő kamerák azonban maradnak. A kamerákat már korábban felállították, a kapukat viszont csak azt követően, hogy július 14-én két izraeli rendőrt megöltek a helyszínen, a biztonságiak pedig több fegyvert találtak a muszlim szent helyen.

Az izraeli döntést megelőzően, hétfő este Benjámin Netanjahu telefonon tárgyalt II. Abdalláh jordán királlyal. A megállapodás részletei nem nyilvánosak, az izraeli média azonban vélhető kompromisszumról beszél, amelynek értelmében a kapuk leszereléséért cserében Ammán hozzájárul annak az izraeli nagykövetségi biztonsági őrnek a hazatelepítéséhez, aki vasárnap lelőtte az őt megtámadó palesztint és véletlenül egy helyszínen dolgozó munkást is. Jordánia az őr kiadatását kérte előzőleg, de kedden Izrael hivatalosan bejelentette hazaérkezését.

Bár a jeruzsálemi muszlim szent helyek hivatalos felügyelője Jordánia, II Abdalláh király sem volt elegendő, hogy a felügyelő testület, a Waqf is szentesítse a kompromisszumot. Rami Hamdallah palesztin kormányfő és Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti egyaránt bejelentették, mindenféle biztonsági ellenőrzés megszüntetését követelik, a muszlim hívők pedig mindaddig az utcákon maradnak imádkozni és tiltakozni, míg a szent helyen vissza nem állítják a korábbi állapotokat.

A Mecsetek tere a zsidók számára is szent hely, az első és második templom helye, innen származik a Templomhegyet megnevezés is. A Jordánia felügyelete alá helyezett komplexumon csak a muszlim vallásgyakorlás engedélyezett, rajtuk kívül mindenki más csak turistaként látogathatja. A második intifáda közvetlen kiváltó oka is az volt, hogy 2000. szeptember 28-én Ariel Saron hivatalban lévő izraeli miniszterelnök és kísérete előre bejelentett látogatást tett a Mecsetek terén/Templomhegyen.

A Siratófal kapui
A zsidók legszentebb helyéhez, a Templomhegy/Mecsetek tere oldalában elhelyezkedő Siratófalhoz is fémdetektoros kapukon áthaladva léphetnek be a hívők. A zsidó állam nem a zsidó hívők vallásgyakorlásának korlátozása, hanem biztonsága érdekében állíttatta fel. Legutóbb épp a késes intifádának nevezett, 2015 őszén kezdődött zavargások során, a zsidó újév előestéjén öltek meg egy itt imádkozó zsidó férfit. Nem ő volt a terror első áldozata a Siratófalnál, a fémdetektoros kapukkal ezeknek a merényleteknek próbáltak véget vetni az izraeli hatóságok, egyelőre sikerrel.

Szerző

Ezért vezettek be laptoptilalmat amerikai repülőkön

Publikálás dátuma
2017.07.25. 18:51
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
 Egy titkosszolgálati információk alapján felépített robbantótesttel végzett tesztek után vezette be márciusban az Egyesült Államok a laptoptilalmat tíz, főként közel-keleti repülőtérről az Egyesült Államokba induló légijárat fedélzetén - közölte John Kelly amerikai belbiztonsági miniszter.

Az ATW Online légiközlekedési szaklap keddi információi szerint a miniszter erről a Colorado állambeli Aspenben beszélt egy biztonságpolitikai konferencián. A miniszter szerint titkosszolgálati információkat kaptak egy olyan kifinomult, már létező eszközről, amely úgy néz ki, mint egy nagy személyes elektronikai eszköz, és amerikai repülőtereket, illetve amerikai légitársaságok által üzemeltetett járatokat vettek velük célba.

Az eszközt a megszerzett információk alapján az amerikai Közlekedésbiztonsági Ügynökség (TSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) együttműködésével megépítették, majd tesztnek vetették alá, amely során egy már nem használt repülőgép kabinjába helyezték el azt a földön, a kabint pedig légnyomás alá helyezték. A miniszter elmondása szerint a robbanótest teljesen elpusztította a repülőgépet.

Emellett a minisztérium olyan információkat kapott, amely szerint a közel-keleti repülőtereken lévő biztonsági rendszerek nem tudják ezt a fajta robbanó szerkezetet kimutatni. Ezek után döntöttek úgy, hogy tíz, döntően közel-keleti repülőtérről induló járaton betiltják a mobiltelefonnál nagyobb elektronikai eszközöket a fedélzeten, júniusban pedig meghatározták, hogyan kell erősíteni az utasbiztonsági ellenőrzést a repülőtereken.

A laptoptilalmat azóta minden repülőtér esetében feloldották, az előírt szigorítások bevezetése pedig folyamatban van - írta az ATW Online.

Szerző

Embercsempészet - Az EU folytatja a földközi-tengeri missziót

 Meghosszabbították kedden az embercsempészet ellen indított, Sophia elnevezésű földközi-tengeri haditengerészeti művelet mandátumát - jelentette be az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint a 2015-ben indított misszió hatálya július 27-én járt volna le, de kedden döntés született annak meghosszabbításáról 2018. december 31-ig.

A tanács egyúttal a művelet megbízatását is módosította, amelynek értelmében a részt vevő hajók ezentúl egyebek mellett a líbiai kőolaj illegális kereskedelméről is információt fognak gyűjteni. "Két évvel ezelőtt az EU tagállamai egyhangúlag úgy határoztak, hogy együttesen lépnek fel korunk egyik legaljasabb bűnözési formája, az emberkereskedelem ellen, és e célból elindították a Sophia műveletet. Számos, embercsempészettel gyanúsított személyt tartóztattak le, és sok ember életét sikerült megmenteni a Földközi-tenger térségében, tavaly óta pedig az európai lobogó alatt szolgáló emberek feladatai közé tartozik a líbiai parti őrség kiképzése is" - mondta Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

A művelet célja elsősorban az embercsempészek elleni küzdelem, de a benne részt vevő hajóknak gyakran Európába tartó bevándorlókat kell kimenteniük a tengerből.

Bennfentes források szerint a misszió mandátumát eredetileg az uniós külügyminiszterek múlt heti ülésén tervezték meghosszabbítani, ezt azonban Olaszország akkor megakadályozta, egyes szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a Sophia az olasz hatóságok számára egy ideje már inkább nehézséget, mintsem segítséget jelent.

Róma már korábban értésre adta, hogy arra törekszik: a többi tagország hajói ne csak az olaszországi partokra szállítsák a Földközi-tengeren kimentett embereket.

2017 első hat hónapjában mintegy 85 ezren értek partot Olaszországban, ötödével többen, mint a múlt év azonos időszakában.

Szerző