Drágán jön a tőke

Évről évre nő Magyarország tőkevonzó képessége, igaz ezt jelentős állami támogatásokkal is megtámogatja a kormány, ellensúlyozandó a versenyképességi hátrányunkat.

Idén újabb rekordot dönthetnek a beruházás-ösztönzési rendszerben gondozott magyarországi befektetések - így értékelte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2017. első félévi munkáját tegnapi sajtótájékoztatóján

A külgazdasági és külügyminiszter szokás szerint konkrét cégneveket ezúttal sem említett, ám arról beszámolt, hogy a HIPA közreműködésével az első fél évben rekordértékben, 47 magyarországi beruházásról született pozitív döntés, szemben a tavaly egész évi 71 beruházással. Az idei beruházások 1,3 milliárd eurós befektetést jelentenek, 3 százalékkal többet az előző év azonos időszakinál, és ezáltal 8502 új munkahelyet hoznak létre. Megismételte a kormánynak azt a 2014 óta hangoztatott stratégiáját, amelynek lényege: a külpolitika középpontjába a külgazdaságot, a magyar gazdaság érdekeinek érvényesítését helyezik. (Vagyis az a jó diplomata, aki sok üzletet képes hozni Magyarországra, a szűken vett külpolitikai eredményességünk fontosságban csak ezt követi.) Az első fél év adatai alapján egyébként továbbra is a német befektetők állnak az első helyen, ami aligha okoz bárkinek is meglepetést.

A HIPA tájékoztatása szerint az idén az első fél évben a magyar vállalatok 254 millió euró beruházásról döntöttek a befektetés ösztönzési rendszeren keresztül, ez 1464 új munkahely létrejöttét jelenti. Az ágazatok közül változatlanul a járműipar dominál, de feljövőben van az üzleti szolgáltató szektor is. A külföldi befektetőket elsősorban az érdekli, hogy terveikhez adott-e a megfelelő munkaerő, ennek kapcsán a miniszter megemlítette, hogy a kormány felsőoktatási intézmények és ipari központok támogatásával nyolc oktatási központot hoznak létre, az ipar munkaerő igényeinek kielégítésére.

Szó esett arról is, hogy a Tesla cég akkor létesít majd Európában gyártóbázist, ha elegendő keresletet lát a terméke iránt, a kormány folyamatosan információval látja el az amerikai céget, Szijjártó a Tesla alelnökével várhatóan ősszel találkoznak majd az Egyesült Államokban.

Ésik Róbert, a HIPA elnöke a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy a befektetési ügynökség fontos szerepet játszik a kormány stratégiai partnerségi program sikeres lebonyolításában, a 74 stratégiai partner több mint 166 ezer embernek ad munkát, ami 10 százalékkal több, mint a megállapodások megkötésének időpontjában.

Ezek a számok valóban imponálóak, de érdemes a dolgok hátterét is megvizsgálni, és akkor már korántsem olyan kedvező a helyzet - így reagált lapunknak Molnár László. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a HIPA által közölt adatok elfedik a régió többi országával szemben elszenvedett versenyképességi lemaradásunkat. A befektetők idevonzásának ugyanis súlyos ára van. Akadnak ugyanis olyan cégek, amelyek 25-30 milliárd forintos munkahelyteremtő támogatásban részesülnek, ami annyit jelent, hogy egy-egy állás az adófizetőknek 4,5 millió forintba kerül. Nagy versenyelőnyt jelent, hogy a kormány tulajdonképpen előre kifizeti a cég dolgozóinak a teljes hat évi munkabérét. A vezérigazgató szavait alátámasztja Szijjártó Péternek egy ugyancsak kedden elhangzott bejelentése: a Bosch miskolci kéziszerszámgyárában regionális szolgáltató központot hoznak létre, 260 új munkahelyet teremtve, ehhez a magyar állam 358 millió forinttal járul hozzá, amely a bérköltségek egy részének a finanszírozását szolgálja. (A projekt összköltsége 1,6 milliárd forint.)

Az sem közömbös - folytatta Molnár László, hogy Magyarország ipari befektetéseinek jó része összeszerelőüzem, a hozzáadott érték minimális. Nincs ez másképp az Audinál vagy a Mercedesnél sem, ezért is rendkívül drága az ilyen munkahelyteremtés. A GDP bővüléséhez természetesen hozzájárulnak, az ország gyarapodásához már kevésbé - mondta Molnár László, majd hozzáfűzte, hogy a kormányzat gyakran emlegeti, hogy az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb a társasági nyereségadó kulcsa, 9 százalékos. Azonban a GKI vezérigazgatója emlékeztetett a Trancparency International Hungary egy közelmúltban megjelent felmérésére, amelyből az is kiderül, hogy a tíz legnagyobb hazai ipari cég az adókedvezmények révén valójában csak 3-5 százalékos kulccsal adóznak.