Előfizetés

Élesbe fordul a kvótaper

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:07
A menedékkérők harmada nő, 40 százaléka pedig gyermek.
Bár ítélet még jó ideig nem várható, sorsdöntő lehet az uniós eljárásban az, hogy Magyarország vagy az Unió mellé áll-e ma az Európai Bíróság főtanácsnoka.

Magyarországnak és Szlovákiának, vagy az Európai Unió Tanácsának fog-e igazat adni indítványában a francia Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka? Szerda reggel választ kapunk a kérdésre, amikor az ügyben eljáró bírósági szakértő előterjeszti jogi véleményét az úgynevezett “kvótaperben”. Az indítvány nem köti a bírákat, de a statisztika azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó többségében elfogadják a főtanácsnok érvelését az ítélet meghozatalakor. A menedékkérők EU-n belüli szükséghelyzeti elosztását elrendelő 2015. szeptemberi tanácsi határozatokat Magyarország és Szlovákia még az év decemberében megtámadta az Európai Bíróságon. A tárgyalás idén májusban volt, a főtanácsnoki indítvány szerdai elhangzását követően pedig várhatóan idén ősszel megszületik az ítélet. A bírósági verdiktet végre kell hajtani, másként pénzbüntetést szabnak ki az ellenálló tagállamra.

A magyar és szlovák kormány azért indítottak eljárást a kormányközi jogalkotó fórum, az EU miniszteri tanácsa ellen, mert törvénytelennek tartják kötelező erejű határozatát a menedékkérők unión belüli elosztásáról. Az időközben kormányt váltott Lengyelország nem csatlakozott felperesként a két országhoz, de támogatja az álláspontjukat.

Mint többször megírtuk, 2015. szeptember közepén az uniós belügyminiszterek két jogszabályt hoztak összesen 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérő szükséghelyzeti befogadásáról. Az egyes országoknak központilag megszabott kvóták alapján, két év alatt kell áthelyezniük a nemzetközi védelemre szoruló embereket, miután megvizsgálták és elfogadták a menedékkérelmüket. A határozatokat Magyarországon és Szlovákián kívül Csehország és Románia nem szavazta meg, mégis hatályba léptek, mert a huszonnyolcak többsége jóváhagyta. A magyarországi “kvóta” 1294 fő, ám mostanáig egyetlenegyet sem fogadtunk be. Bár nem érv a bíróság előtt, a magyar és a szlovák pozíciót mégis erősíti, hogy az elosztott menedékkérők száma messze elmarad a tervezettől: június közepéig alig haladta meg a 20 ezret.

A felperesek vitatják a határozatok jogszerűségét, mivel a belügyminiszterek minősített többsége gyakorlatilag megváltoztatta az állam- és kormányfők egyhangú iránymutatását. A tagállami vezetők 2015-ös júniusi csúcstalálkozójukon a nemzetközi védelemre szorulók önkéntes befogadása mellett tették le a voksukat, míg a tárcavezetők — az Európai Bizottság javaslatára és az átmeneti szükséghelyzetre hivatkozva — kötelezővé tették az áthelyezéseket. A magyarok és a szlovákok véleménye szerint a döntésekhez ki kellett volna kérni az Európai Parlament véleményét. De egyéb eljárási hibákra is panaszkodnak. Például arra, hogy a határozatokat szokatlanul gyorsan és egyeztetések nélkül hozták meg, és hogy az elfogadás pillanatában a szövegük nem volt elérhető az EU valamennyi hivatalos nyelvén.

Ha a májusi tárgyaláson elhangzott kérdések és vélemények támpontot adhatnak a főtanácsnoki indítványhoz, akkor az előterjesztő nem annyira az eljárási hiányosságokkal fog foglalkozni, mint inkább azzal, hogy a magyar és a szlovák kormány szolidáris-e uniós partnereivel, és felelősségteljesen jár-e el.

Párttagkönyvvel olcsó az amúgy megfizethetetlen albérlet

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:00
A kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot, az árak együtt mozognak az adott település életszínvonalával. Vidéken Győr és Vesz
Az egyetemistáknak szinte megfizethetetlen a bérlakás, a fideszes politikusok jutányos áron adják maguknak.

Bár tavasszal rendszerint olyan híradások jelennek meg, hogy az elmúlt évben tetőzött az albérletek ára, s idén legfeljebb csak kis mértékű drágulás várható, az élet 2017-ben is rácáfol a bizakodó várakozásokra. Budapesten egy 40 négyzetméteres ingatlan bérletét nem lehet megúszni 80 ezer forint alatt, az átlag pedig 120 ezer forinthoz közelít. Vidéken még ki lehet fogni 40 ezer forintos albérletet is, a 60 ezer forintos bérlemények sem ritkák, az átlagot azonban az ezeknél sokkal drágábbak húzzák felfelé, természetesen rezsiköltség nélkül.

A szerencsésebbek bejutnak az egyetemi kollégiumok férőhelyeinek valamelyikére. Budapesten a havi átlagos kollégiumi díj 10-15 ezer forintos, de akad olyan diákotthon is, ahol 9300 forintba kerül egy férőhely. A másik véglet az albérleti díjakhoz képest még mindig jutányos 25 ezer forint. A felsőoktatási intézmények arra számítanak, hogy egyharmadnyival többen jelentkeznek majd a diákotthonokba, mint amennyi a férőhely. Elsődlegesen a szociális szempontokat veszik figyelembe, de akad olyan intézmény is, amelynek a kollégiumába kizárólag a költségtérítéses diákokat veszik fel. Másutt juthat néhány hely az önköltségeseknek is.

Létezik ugyan a kormánynak egy 200 milliárd forintos kollégiumépítési programja, de ennek első eredményei még sehol sem látszanak. Érdekes módon a külföldön már elterjedt magánkollégiumok építésében, üzemeltetésében a vállalkozói szféra még nemigen lát fantáziát. Akik mégis üzemeltetnek magánkollégiumot, azok 50 és 80 ezer forint közötti áron adnak bérbe egy férőhelyet.

Az egyes vidéki egyetemi városokban tapasztalható áremelkedés mértéke nem elválasztható a térség életszínvonalától. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy Győr és Veszprém a vidéki albérletek szempontjából a két legdrágább város, mert itt - rezsiköltségek nélkül - akár 99-110 ezer forintot is elkérhetnek egy hónapnyi lakhatásért. Emellett az is feltűnő, hogy Veszprémben egyetlen esztendő alatt 21 százalékot növekedtek a lakásbérleti költségek, de Egerben is 17 százalékot, s ettől alig marad el Pécs, a maga 10 százalékával. Az ingatlanpiaccal foglalkozó legnagyobb cégek tapasztalatai szerint Budapesten a mostani, ponthúzás körüli időszakban akár 15 százalékot is emelhetnek az albérleti díjakon. Az egyetemek környékén jelentősebb az áremelkedés mértéke, a peremkerületekben, például Csepelen ugyanakkor alig lettek magasabbak a díjak. A vidéki városokban csak néhány százalékos drágulás várható. Viszonylag új jelenség, hogy azokban a városokban, ahol sok a külföldi diák - mivel számukra a magyarországi bérleti díjak egyáltalán nem minősülnek magasnak -, az ő igényeik kielégítése önmagában árfelhajtó tényezőnek bizonyul. 

Albérlet helyett vásárlás
A rendületlenül emelkedő albérleti díjak és az alacsony hitelkamatok időszakában okkal felmerül a kiadó lakást kereső diákok szüleiben, hogy érdemesebb lenni vásárolni, mint bérelni - állítja Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője.
- Az FHB a minap tett közzé egy indexet, amely bemutatja, hogy az egyetemi városokban, illetve az egyetemek vonzáskörzetében lévő fővárosi kerületekben fizetendő átlagos havi bérleti díjakból mennyi idő alatt lehetne megvásárolni egy 40 négyzetméteres lakást. Az eredmény: 2 és 4,3 év alatt. Mennyire reálisak ezek a számítások?
- Teljes mértékben. Árnyalják a képet a különböző megoldások. Terjed az a gyakorlat, hogy a lakástulajdonos több lakószobából álló ingatlant vásárol. Az egyikben a saját, ugyancsak diák, gyermekét helyezi el, a másikban a bérlőt. Ügyes lakáskiadással a gyermek "ingyen" lakik, a másik szobát kibérlő kvázi kifizeti a lakás törlesztőrészletét.
- Az egybérlős alapesetben mindig megtérül a lakbérből a hitelrészlet?
- Attól függ, hogy hol van az ingatlan. Az egyetemektől viszonylag távolabb lévő Csepelen elérhető havi 90-100 ezer forintból nehezebben, de az egyetemi tanulmányok időszaka alatt általában igen.
- Mi történik a saját lakással, ha a tulajdonos gyermeke befejezte a tanulmányait, és más településen vagy külföldön vállal munkát?
- Ebben az esetben feltehetően értékesítik az ingatlant, ami már így is behozta az árát, és időközben meg is drágult.

Tagkönyvvel olcsóbb

Biztosra vehető, hogy sok egyetemista drágábban bérel majd lakást szeptembertől a fővárosban, mint amennyit néhány Fidesz-tagkönyvvel rendelkező kerületi politikus vagy annak rokona, munkatársa befizet havonta az önkormányzat kasszájába bérleti díjként. A diákoktól ugyanis a piaci árat kérik el, míg a kormánypárthoz kötődő „szerencsések” akár harmad-, negyedáron is megkaphatják a kiszemelt lakásokat. A legismertebb példa erre az I. kerület, amelynek polgármesteréről tavaly ősszel derült ki, hogy már 2013 óta 81 ezer forintot fizet egy 71 négyzetméteres lakásért a Várban, holott ingatlanszakértők szerint ennyiért más egy garzonhoz sem jut hozzá ezen a környéken.

Nagy Gábor Tamás egy majdnem titkos pályázati rendszert honosított meg a kerületben, amelyben a képviselők nem tudják, ki lakik a bérleményekben. Így évekig nem volt tiltakozás amiatt, hogy a polgármester volt felesége 2010-től egy 100 négyzetméteres lakást bérel 100 ezer forintért, vagy, hogy fideszes képviselő, a párt színeiben indult egykori képviselőjelölt, és azóta előléptetett volt önkormányzati gazdaságis is potom pénzért juthatott így bérleményhez a város legdrágább részén. Ráadásként néhány napja derült ki, hogy a szüleit sem hagyta cserben a Várnegyed első embere, nekik egy felújított 105 négyzetméteres lakást utalt ki 2020-ig, a havi bérleti díj 78 ezer forint.

Ferencvárosban is sok diák bérel lakást, sokszor csillagászati áron. Tudjuk, hogy ők nem jogosultak önkormányzati lakásra, de az árakat érdemes összevetni. A IX. kerületben a piaci alapon meghirdetett önkormányzati lakásokat az nyeri el, aki a leghosszabb időre vállalja a bérleti díj megfizetését. Utána többnyire megveheti az ingatlant. Az LMP kerületi képviselője derítette ki, hogy egyik Fidesz-KDNP-s képviselőtársa 2012 óta bérelhet így egy felújított lakást, de olyan kormánypárti képviselő is van, aki a nagymamája nevén jutott be a megújult Tűzoltó utcában lévő lakásba, ám a nagyi helyett ő él ott a családjával. Szomszédja véletlenül a kerület korábbi jegyzője. 2014-ben egy másik fideszes képviselő 9,6 millió forintért vásárolt meg az önkormányzattól egy 90 négyzetméteres lakást, de a korábbi – szintén fideszes alpolgármester lánya is így jutott ingatlanhoz. Mindezt Bácskai János kormánypárti polgármester minden őt megkereső újságíró kérdésére etikusnak nevezte.

A kormánypárt-közelieknek megfizethető a Várnegyed.

A kormánypárt-közelieknek megfizethető a Várnegyed.

Ne gondolja senki, hogy az ingatlanbérleti- és vásárlási biznisz az utóbbi időben kezdett virágozni egyes jobboldali körzetekben. 2009-ben Kőszegen kavart botrányt, hogy egy pár éve odaköltözött vállalkozó, aki később biztos helyet kapott a városi Fidesz-listán, 2007-2008-ban saját magának, majd felesége, nővére és apósa nevére is önkormányzati ingatlanokat vett meg nyomott áron. A közfelháborodás nyomán elindult rendőrségi vizsgálat természetesen nem talált szabálytalanságot a szerződésekben, de a párt kirúgta soraiból a mohó vállalkozót. Az ügy pikantériája, hogy most három megvásárolt ingatlant visszaadna 9 millióért, ha cserében egy 32 milliós üzletet megszerezhetne.

Szabó Tamás, Jászberény fideszes polgármestere sem volt nagyon gátlásos, amikor elvált a feleségétől és új párjával lakásra volt szüksége. A nélkülözhetetlen szakembereknek, például egy orvosnak fenntartott 85 négyzetméteres önkormányzati ingatlant a helyi lapban meghirdette és a pályázatot természetesen megnyerte.

Visszanyúlhatunk az előző ciklusra is, akkor sem ment ritkaságszámba, hogy hűséges kiszolgálók, cimborák, rokonok jutottak olcsó bérlakásokhoz. Rogán Antal polgármesterként például - az azóta Együtt-elnökké előlépett Juhász Péter információi szerint - majdnem egy egész emeletet osztott ki így a belvárosi önkormányzat hűséges munkatársainak, de botrány volt abból is, hogy Habony Árpád nagynénje 8 hónap alatt 50 milliót keresett egy önkormányzattól megvett Károly körúti lakáson, meg abból is, hogy Karsai Károly akkori alpolgármester nevelt lánya és anyósa is lakáshoz jutott a Belváros vezetőinek segítségével.

Zuglóban a 2014-es választás előtt az utolsó pillanatban akadályozta meg az ellenzék, hogy Papcsák Ferenc akkori polgármester munkatársai közül öten bérleti jogot szerezzenek kerületi ingatlanokra, holott volt fővárosi lakásuk. És akkor még egy szót sem szóltunk azokról a 70-80 milliónál kezdődő lakásokról, amit az Orbán-kormány tagjai kivétel nélkül „szülői segítséggel” és „baráti kölcsönökből” vásároltak meg Budapest legdrágább lakóparkjaiban vagy az agglomerációban. A vagyonos vidéki vállalkozók sem tudnak ekkorát lépni, ha a gyermeküket felveszik valamelyik egyetemre, többnyire megelégszenek egy másfél szobás panellel vagy albérlettel. 

Radikalizálja Európát a menekültkrízis

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.07.22. 07:01
Idén a tavalyinál ötödével több menekült érkezett a tengeren át Olaszországba. FOTÓ: AFP/MARCUS DRINKWATER-ANADOLU
Orbán szerint nincs szükség közös európai menekültpolitikára, abból csak káosz, baj és szenvedés lesz.

Amelyik ország nem tudja megvédeni a határát, az az ország nincsen - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő úgy fogalmazott: amelyik ország Brüsszelre vár, az megérdemli a sorsát. Orbán értelmes munkamegosztást szorgalmazott az Unión belül, értékelése szerint ugyanis az áradatot nem lehet Brüsszelből megállítani és jó migránspolitikát folytatni. "Nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból csak káosz, baj és szenvedés lesz" - jelentette ki. Brüsszelben ugyanis "papírízű", nem működő javaslatokat dolgoznak ki, a leghumánusabb vezető szerepében tűnnek fel, miközben százával fulladnak a vízbe az emberek, nő a terrorveszély és az antiszemitizmus Európában.

Példaként beszélt arról, hogy Magyarország három hónapot várt az európai megoldásra a balkáni áradat idején, majd annak híján lezárta a határait, módosította a szükséges törvényeket, felépítette a kerítést, megállította az áradatot. "Ezt javaslom mindenkinek" - mondta. A visegrádi országok által az olasz kormányfőnek írt levéllel kapcsolatban úgy vélte: Olaszországnak két lehetősége van, vagy "bezárják a boltot", vagy elfogadják a segítséget. Szerinte az osztrákoknál és a németeknél "betelt a pohár", és ha lezárják a határt, a migránsok mind ott maradnak náluk. Az európai kultúra egyik legfontosabb bölcsőjeként hivatkozott Olaszországra, amely kulcsfontosságú a mediterrán térségben, ezért egy stabil és erős ország igényét fogalmazta meg. Orbán bírálta, hogy az Unió támogatja azokat az ngo-nak nevezett szervezeteket, amelyek szerinte együttműködnek az embercsempészekkel. "Az olasz sajtó tele van azokkal a bizonyítékokkal, hogy a Soros György által támogatott szervezetek hogyan működnek együtt annak érdekében, hogy Európából egy kevert népességű kontinenst hozzanak létre" - állította.

Az Unió a közös döntéshozatali mechanizmusból eredően, épp a tagállamok ellenállásába ütközve képtelen lépni - amit Orbán tehetetlenségként ró föl -, eközben azonban újabb menekülthullám gerjeszt indulatokat Európában, s úgy tűnik: a nyomás alatt Olaszország kezd besokallni. A minap az olasz kormány megakadályozta az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén az embercsempészet ellen indított, Sophia elnevezésű földközi-tengeri művelet mandátumának meghosszabbítását. A 2015-ben indított misszió hatálya július 27-én jár le, de egyes szakemberek szerint az Olaszország számára egy ideje már inkább nehézséget, mintsem segítséget jelent. 2017 első hat hónapjában mintegy 85 ezren értek partot Olaszországban, ötödével többen, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az olasz kormány már korábban az EU értésre adta, hogy arra törekszik: a többi tagország humanitárius mentőhajói ne csak az olaszországi partokra szállítsák a Földközi-tengeren kimentett embereket.

Álláspont

„A korábban nyugodt és békés településeken egyszerűen az utcára nem lehetett kimenni, mert csordákban, (...) gruppokban, csoportokban vonultak az életerős fiatal férfiak.” - ezt mondta Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott Tusványoson még csütörtökön egy menekültügyi fórumon. Az Index tudósítása szerint Juhász beszélt arról is, hogy a jogilag jó előre kiképzett menekültek semmilyen trükktől nem riadnak vissza, a tranzitzónában például akár a gyermekbántalmazást is eljátsszák. Szerinte olykor szándékosan betegítik meg magukat: „Külön figyelni kell, hogy ne egye meg a romlott ételt, és adja elő, hogy élet és nem élet határán mozog.” Arról is kifejtette véleményét, vajon volt-e értelme annak, hogy csokoládét osztott a menekült gyerekeknek egy civil szervezet. Szerinte ez teljesen felesleges, mert a menekülteknél a családfő, „vagy nevezhetjük törzsfőnöknek”, úgy is elveszi és megeszi a csokoládét. A kormánymegbízott az államapparátus működéséről úgy vélekedett: „Ilyen gondoskodás, amit itt kap egy menekült, sehol nincs.”

Eközben az országban lévő menedékkérők áthelyezése - az Orbán által sokat vegzált egyszeri kvóta - továbbra is akadozik. Ennek az az oka, hogy Orbán és még néhány, a közös intézkedéseket elutasító uniós vezető egyszerűen megakadályozza az érdemi intézkedést. A magyar kormányfő által pénteken is vázolt összeesküvés-elméletet (miszerint Soros György évente egymillió menekültet akar Európába hozni) ugyanakkor nemcsak a tények sokasága, hanem már az Európai Bizottság és annak első alelnöke is kerek-perec cáfolta. Frans Timmermans a közvetkező nyilatkozatot juttatta el lapunkhoz: „Az állítás annyira nevetséges, hogy szinte kínos reagálni rá. De mivel egész Magyarországon elterjedt, az Európai Bizottságnak nincs más választása, mint a tények egyenes rögzítése. Brüsszel nem hajtja végre Soros úr vagy mások úgynevezett terveit.” Mint fogalmazott, az EU az elmúlt két évben éppen a határőrizet megerősítésén dolgozott, és azon, hogy és visszaküldjék azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra. „Az illegális bevándorlás és az embercsempészet ördögi üzleti modelljének a megszüntetésén munkálkodunk, és kezeljük a migrációs nyomás kiváltó okait” – tette hozzá. Rögzítette: "Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége nem része egy olyan tervnek, amely a tagállamok azon jogának megkurtítását célozza, hogy maguk döntsenek arról, kit engednek be. Minden egyes menedékjog iránti kérelemről a tagállamok határoznak."

Az ügynökség tényleges feladata a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásának elősegítése és működésének fejlesztése lesz, "minden egyes menedékjog iránti kérelemről való döntés továbbra is tagállami hatáskörben marad".

Változó idők
„Óvatosnak kell lenni minden olyan mozdulattal, sőt, mondattal, amelyet úgy értelmezhetnek az arabok, hogy a keresztény világ, vagyis Európa valahogyan be akar avatkozni, és katonai eszközöktől sem riadna vissza" (Orbán Viktor, 2011. március 11.)
- "A kormányfő kitért arra is, hogy a V4 kifejezte csatlakozási szándékát a német és olasz néppárti belügyminiszterek javaslatához, amely szerint Líbiában kell megállítani a bevándorlást. Arra a felvetésre, hogy a szétszabdalt észak-afrikai ország egyik kormánya nem kér az EU segítségéből, azt felelte: ott katonai akciókat kell végrehajtani." (Orbán Viktor, 2017. július 21.)