Nagyon titkolt kis menekültek

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:09
A gyermekvédelmi rendszer több sebből vérzik. A nevelőszülővé váláshoz olykor elég feltétel, hogy valaki vallásos vagy jár templ

Miközben a kormány folyamatosan kriminalizálja a menekülteket, kommunikációja megbicsaklik, amikor a valóságról kellene szólnia. Legalábbis nehéz másként értelmezni azt, ahogyan a közpénzből működő államapparátus negligálja a menekültüggyel kapcsolatos kérdéseket, s igyekszik elhallgatni a valóságot. Május 15-én fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, és mindenekelőtt arra az egyszerű kérdésre kértünk választ: hány menekült gyerek tartózkodik ma Magyarországon? Kíváncsiak voltuk arra is, hogy hol helyezik el őket, milyen ellátás jár nekik, milyen körülmények között élnek a hozzánk sodródott fiatalok. Emellett tájékoztatást kértünk arról, hogy mi történik azzal a menekült gyerekkel, aki szüleivel érkezett Magyarországra, de állami gondoskodásba kerül, és mi lesz azokkal, akik elszakadtak szüleiktől. A területért felelős minisztérium válaszokat ígért, de végül a hallgatást választották. Május végén újra érdeklődtünk, majd júniusban telefonon „sürgettük” a tárcát – mindhiába. Két hónap sem volt elég arra, hogy minisztérium válaszoljon.

Hallgatásuk annyiban persze érthető, hogy a valóság még véletlenül sem támasztja alá az adóforint-milliárdokból pénzelt menekültügyi propagandát. Olyannyira nem, hogy – forrásaink szerint – jelenleg legfeljebb 20-30 kísérő nélküli kiskorúról gondoskodik az állam, vagyis szó sincs az ország megszállásáról. A kiskorú menekültek egyébként információink szerint ma is Fóton, magyar állami gondozott gyerekekkel együtt élnek. Nem mellesleg abban az otthonban, amelyet a nagy tiltakozások ellenére épp most tervez megszüntetni a kormányzat – a menekültügyben is feltűnően titkolózó – Emberi Erőforrások Minisztériumának vezénylésével.

Míg a kiskorúakat Fóton látják el, addig a nagyobb gyerekek a határon rekednek. Névtelenséget kérő forrásunk szerint a menedékkérő családok és a kísérő nélküli, 14 évesnél idősebbek – összesen 100-150-en lehetnek – Röszkén és Tompán a zárt tranzitban vannak. A Magyar Helsinki Bizottság összesítése szerint 2017 első félévében a Magyarországon menedékkérelmet kérelmezők többsége, 79 százaléka háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett: 16 százalékuk Szíriából, 41 százalékuk Afganisztánból, 22 százalékuk Irakból és 0,3 százalékuk Szomáliából. Az összes kérelmező 34 százaléka volt nő, 42 százaléka pedig gyermek.

Kiskorúak a fél világon túlról

Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa tavasszal felhívásban keresett befogadószülőket menekült gyermekek mellé. Valóban ez a legjobb megoldás? Milyen esélyei vannak most Magyarországon egy kísérő nélküli menekült gyereknek? Majoros Márta szociálpszichológust kérdeztük, akinek egyik szakterülete a gyermekvédelem.

A gyermekvédelmi rendszer több sebből vérzik. A nevelőszülővé váláshoz olykor elég feltétel, hogy valaki vallásos vagy jár templomba. FOTÓ: Vajda József

A gyermekvédelmi rendszer több sebből vérzik. A nevelőszülővé váláshoz olykor elég feltétel, hogy valaki vallásos vagy jár templomba. FOTÓ: Vajda József

- A magyar társadalom nem túlságosan elfogadó a menekültekkel szemben. Változtat ezen, ha gyerekekről van szó?

- Az ő esetükben is működik a sztereotípia, a megbélyegzés. Miért van olyan szuper telefonjuk? Biztosan nem is szegények, ha ilyenre telt, lám, én nem tudom megvenni a saját gyerekemnek ezt a típust, „ezeknek” meg ez is van… - olyan mondatok, amik gyakran elhangoznak, ha menekült gyerekekről van szó. Talán még hozzáteszik, a „milyen anyja van ennek, ha el meri engedni őt egyedül, át a fél világon” - ami szintén megbélyegzi nemcsak az anyát, hanem a gyereket is.

- Nehéz elképzelni, hogyan vág át egy tizenéves gyerek egyedül több országon át, míg Európát eléri.

- Az egyik telefontársaság végzett egy kutatást a cellainformációkat beazonosítva, s így derült ki, hogy nagyjából háromnegyed évbe telik, amíg az otthonukból eljutnak ide. Jellemzően nem egyedül jönnek, hanem egy lazább csoporttal, ami útközben változhat, s előfordul, hogy távoli ismerős kíséri őket. Mi, a kényelmes kis lakásunk mélyéből azt gondolnánk, nagyobb esélye van, ha együtt vág útnak a család, ám ez koránt sincs így. Ha többfelé szakadnak, egyikük legalább elérhet Európába, s már tudja segíteni a hátramaradottakat.

- A gyerekkorú menekültek és a kísérő nélküli kiskorú menekültek különösen sérülékenyek. Minden támogatást meg kell kapniuk ahhoz, hogy a vándorlásból adódó veszélyeztetettségük csökkenjen. Megkapják nálunk a szükséges támogatást ezek a gyerekek?

- Talán ott kellene kezdeni, hogy már a magyar állami gyermekvédelmi rendszer is több sebből vérzik. Egyes területeket átvett az egyház, s ahogy látom, ezzel csökkenni kezdett a szakmaiság: kevesebb a továbbképzés, nem alkalmazzák a modern tudásanyagot, s a nevelőszülővé váláshoz olykor elég feltétel, ha valaki vallásos, vagy jár templomba. Elég beszédes volt Czibere Károly államtitkár nevelőszülőknek tartott továbbképzése: olyan ábrák lógtak illusztrációként a falon, amelyek már 25 éve idejüket múlták. Az is fontos lenne, hogy minőségi élelmiszert kapjanak a gyerekek – akár menekültekről van szó, akár másokról –, de egy kutatásból kiderült, hogy a nevelőotthoni gyerekek átlagosan öt centiméterrel alacsonyabbak társaiknál, ami részben a rossz táplálkozásra vezethető vissza.

- Megoldás lehet, ha minél hamarabb befogadó családhoz kerülnek?

- Nagyon nem mindegy, hogy hová. Hétpróbás nevelőszülőnek kell lennie annak, aki ezt vállalja. A közvetítő nyelv nagy probléma, hiszen egy ilyen hátterű fiataltól nem csak azt kell tudni megkérdezni, mit kér vacsorára, hanem segíteni kellene abban, hogy az út során őt ért traumákat kibeszélhesse, s azt feldolgozhassa. Ehhez szakemberekre is szükség lenne. Ráadásul ha én nevelőszülő vagyok, fel sem vetődne bennem, hogy bárkit állapotfelmérés nélkül befogadok, hisz nem ismerem, nem tudom, honnan hová kell vele eljutnom. Persze, amikor átlépik a határt, s egy befogadóállomásra kerülnek, ott szinte azonnal levetkőztetik őket, de nem az alapos állapotfelmérés miatt, hanem hogy antropológiai vizsgálattal megbecsüljék a korukat. Ha elmúltak 18 évesek, máris mehetnek odébb, nincs velük teendője a gyermekvédelemnek. A jó nevelőszülőnek ismernie kellene a gyerek kultúráját. Lehet mondani, hogy hordaként viselkednek, de ez alkalmasint az ő kultúrájuk, s ha mi kerülnénk hasonló helyzetbe, ugyanolyan elveszettnek éreznénk magunkat. Akár szolidaritásból, meggyőződésből akár anyagi ellenszolgáltatásért – hisz a nevelőszülők pénzt kapnak a gyerekek után – fogadja be őket valaki, ezekkel tisztában kell lennie. Nem húsvéti nyuszit vagy kiskutyát vesz magához, hanem egy problémákkal terhelt, más nyelven beszélő, eltérő kultúrájú fiatalt. Aki mégis meglépi ezt, azt nem szabad egyedül hagyni. De nem látom jeleit, hogy egy könnyen mozdítható, gyorsan reagáló szakembergárda erre a támogató feladatra készenlétben állna.

Szerző

Élesbe fordul a kvótaper

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:07
A menedékkérők harmada nő, 40 százaléka pedig gyermek.
Bár ítélet még jó ideig nem várható, sorsdöntő lehet az uniós eljárásban az, hogy Magyarország vagy az Unió mellé áll-e ma az Európai Bíróság főtanácsnoka.

Magyarországnak és Szlovákiának, vagy az Európai Unió Tanácsának fog-e igazat adni indítványában a francia Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka? Szerda reggel választ kapunk a kérdésre, amikor az ügyben eljáró bírósági szakértő előterjeszti jogi véleményét az úgynevezett “kvótaperben”. Az indítvány nem köti a bírákat, de a statisztika azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó többségében elfogadják a főtanácsnok érvelését az ítélet meghozatalakor. A menedékkérők EU-n belüli szükséghelyzeti elosztását elrendelő 2015. szeptemberi tanácsi határozatokat Magyarország és Szlovákia még az év decemberében megtámadta az Európai Bíróságon. A tárgyalás idén májusban volt, a főtanácsnoki indítvány szerdai elhangzását követően pedig várhatóan idén ősszel megszületik az ítélet. A bírósági verdiktet végre kell hajtani, másként pénzbüntetést szabnak ki az ellenálló tagállamra.

A magyar és szlovák kormány azért indítottak eljárást a kormányközi jogalkotó fórum, az EU miniszteri tanácsa ellen, mert törvénytelennek tartják kötelező erejű határozatát a menedékkérők unión belüli elosztásáról. Az időközben kormányt váltott Lengyelország nem csatlakozott felperesként a két országhoz, de támogatja az álláspontjukat.

Mint többször megírtuk, 2015. szeptember közepén az uniós belügyminiszterek két jogszabályt hoztak összesen 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérő szükséghelyzeti befogadásáról. Az egyes országoknak központilag megszabott kvóták alapján, két év alatt kell áthelyezniük a nemzetközi védelemre szoruló embereket, miután megvizsgálták és elfogadták a menedékkérelmüket. A határozatokat Magyarországon és Szlovákián kívül Csehország és Románia nem szavazta meg, mégis hatályba léptek, mert a huszonnyolcak többsége jóváhagyta. A magyarországi “kvóta” 1294 fő, ám mostanáig egyetlenegyet sem fogadtunk be. Bár nem érv a bíróság előtt, a magyar és a szlovák pozíciót mégis erősíti, hogy az elosztott menedékkérők száma messze elmarad a tervezettől: június közepéig alig haladta meg a 20 ezret.

A felperesek vitatják a határozatok jogszerűségét, mivel a belügyminiszterek minősített többsége gyakorlatilag megváltoztatta az állam- és kormányfők egyhangú iránymutatását. A tagállami vezetők 2015-ös júniusi csúcstalálkozójukon a nemzetközi védelemre szorulók önkéntes befogadása mellett tették le a voksukat, míg a tárcavezetők — az Európai Bizottság javaslatára és az átmeneti szükséghelyzetre hivatkozva — kötelezővé tették az áthelyezéseket. A magyarok és a szlovákok véleménye szerint a döntésekhez ki kellett volna kérni az Európai Parlament véleményét. De egyéb eljárási hibákra is panaszkodnak. Például arra, hogy a határozatokat szokatlanul gyorsan és egyeztetések nélkül hozták meg, és hogy az elfogadás pillanatában a szövegük nem volt elérhető az EU valamennyi hivatalos nyelvén.

Ha a májusi tárgyaláson elhangzott kérdések és vélemények támpontot adhatnak a főtanácsnoki indítványhoz, akkor az előterjesztő nem annyira az eljárási hiányosságokkal fog foglalkozni, mint inkább azzal, hogy a magyar és a szlovák kormány szolidáris-e uniós partnereivel, és felelősségteljesen jár-e el.

Párttagkönyvvel olcsó az amúgy megfizethetetlen albérlet

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:00
A kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot, az árak együtt mozognak az adott település életszínvonalával. Vidéken Győr és Vesz
Az egyetemistáknak szinte megfizethetetlen a bérlakás, a fideszes politikusok jutányos áron adják maguknak.

Bár tavasszal rendszerint olyan híradások jelennek meg, hogy az elmúlt évben tetőzött az albérletek ára, s idén legfeljebb csak kis mértékű drágulás várható, az élet 2017-ben is rácáfol a bizakodó várakozásokra. Budapesten egy 40 négyzetméteres ingatlan bérletét nem lehet megúszni 80 ezer forint alatt, az átlag pedig 120 ezer forinthoz közelít. Vidéken még ki lehet fogni 40 ezer forintos albérletet is, a 60 ezer forintos bérlemények sem ritkák, az átlagot azonban az ezeknél sokkal drágábbak húzzák felfelé, természetesen rezsiköltség nélkül.

A szerencsésebbek bejutnak az egyetemi kollégiumok férőhelyeinek valamelyikére. Budapesten a havi átlagos kollégiumi díj 10-15 ezer forintos, de akad olyan diákotthon is, ahol 9300 forintba kerül egy férőhely. A másik véglet az albérleti díjakhoz képest még mindig jutányos 25 ezer forint. A felsőoktatási intézmények arra számítanak, hogy egyharmadnyival többen jelentkeznek majd a diákotthonokba, mint amennyi a férőhely. Elsődlegesen a szociális szempontokat veszik figyelembe, de akad olyan intézmény is, amelynek a kollégiumába kizárólag a költségtérítéses diákokat veszik fel. Másutt juthat néhány hely az önköltségeseknek is.

Létezik ugyan a kormánynak egy 200 milliárd forintos kollégiumépítési programja, de ennek első eredményei még sehol sem látszanak. Érdekes módon a külföldön már elterjedt magánkollégiumok építésében, üzemeltetésében a vállalkozói szféra még nemigen lát fantáziát. Akik mégis üzemeltetnek magánkollégiumot, azok 50 és 80 ezer forint közötti áron adnak bérbe egy férőhelyet.

Az egyes vidéki egyetemi városokban tapasztalható áremelkedés mértéke nem elválasztható a térség életszínvonalától. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy Győr és Veszprém a vidéki albérletek szempontjából a két legdrágább város, mert itt - rezsiköltségek nélkül - akár 99-110 ezer forintot is elkérhetnek egy hónapnyi lakhatásért. Emellett az is feltűnő, hogy Veszprémben egyetlen esztendő alatt 21 százalékot növekedtek a lakásbérleti költségek, de Egerben is 17 százalékot, s ettől alig marad el Pécs, a maga 10 százalékával. Az ingatlanpiaccal foglalkozó legnagyobb cégek tapasztalatai szerint Budapesten a mostani, ponthúzás körüli időszakban akár 15 százalékot is emelhetnek az albérleti díjakon. Az egyetemek környékén jelentősebb az áremelkedés mértéke, a peremkerületekben, például Csepelen ugyanakkor alig lettek magasabbak a díjak. A vidéki városokban csak néhány százalékos drágulás várható. Viszonylag új jelenség, hogy azokban a városokban, ahol sok a külföldi diák - mivel számukra a magyarországi bérleti díjak egyáltalán nem minősülnek magasnak -, az ő igényeik kielégítése önmagában árfelhajtó tényezőnek bizonyul. 

Albérlet helyett vásárlás
A rendületlenül emelkedő albérleti díjak és az alacsony hitelkamatok időszakában okkal felmerül a kiadó lakást kereső diákok szüleiben, hogy érdemesebb lenni vásárolni, mint bérelni - állítja Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője.
- Az FHB a minap tett közzé egy indexet, amely bemutatja, hogy az egyetemi városokban, illetve az egyetemek vonzáskörzetében lévő fővárosi kerületekben fizetendő átlagos havi bérleti díjakból mennyi idő alatt lehetne megvásárolni egy 40 négyzetméteres lakást. Az eredmény: 2 és 4,3 év alatt. Mennyire reálisak ezek a számítások?
- Teljes mértékben. Árnyalják a képet a különböző megoldások. Terjed az a gyakorlat, hogy a lakástulajdonos több lakószobából álló ingatlant vásárol. Az egyikben a saját, ugyancsak diák, gyermekét helyezi el, a másikban a bérlőt. Ügyes lakáskiadással a gyermek "ingyen" lakik, a másik szobát kibérlő kvázi kifizeti a lakás törlesztőrészletét.
- Az egybérlős alapesetben mindig megtérül a lakbérből a hitelrészlet?
- Attól függ, hogy hol van az ingatlan. Az egyetemektől viszonylag távolabb lévő Csepelen elérhető havi 90-100 ezer forintból nehezebben, de az egyetemi tanulmányok időszaka alatt általában igen.
- Mi történik a saját lakással, ha a tulajdonos gyermeke befejezte a tanulmányait, és más településen vagy külföldön vállal munkát?
- Ebben az esetben feltehetően értékesítik az ingatlant, ami már így is behozta az árát, és időközben meg is drágult.

Tagkönyvvel olcsóbb

Biztosra vehető, hogy sok egyetemista drágábban bérel majd lakást szeptembertől a fővárosban, mint amennyit néhány Fidesz-tagkönyvvel rendelkező kerületi politikus vagy annak rokona, munkatársa befizet havonta az önkormányzat kasszájába bérleti díjként. A diákoktól ugyanis a piaci árat kérik el, míg a kormánypárthoz kötődő „szerencsések” akár harmad-, negyedáron is megkaphatják a kiszemelt lakásokat. A legismertebb példa erre az I. kerület, amelynek polgármesteréről tavaly ősszel derült ki, hogy már 2013 óta 81 ezer forintot fizet egy 71 négyzetméteres lakásért a Várban, holott ingatlanszakértők szerint ennyiért más egy garzonhoz sem jut hozzá ezen a környéken.

Nagy Gábor Tamás egy majdnem titkos pályázati rendszert honosított meg a kerületben, amelyben a képviselők nem tudják, ki lakik a bérleményekben. Így évekig nem volt tiltakozás amiatt, hogy a polgármester volt felesége 2010-től egy 100 négyzetméteres lakást bérel 100 ezer forintért, vagy, hogy fideszes képviselő, a párt színeiben indult egykori képviselőjelölt, és azóta előléptetett volt önkormányzati gazdaságis is potom pénzért juthatott így bérleményhez a város legdrágább részén. Ráadásként néhány napja derült ki, hogy a szüleit sem hagyta cserben a Várnegyed első embere, nekik egy felújított 105 négyzetméteres lakást utalt ki 2020-ig, a havi bérleti díj 78 ezer forint.

Ferencvárosban is sok diák bérel lakást, sokszor csillagászati áron. Tudjuk, hogy ők nem jogosultak önkormányzati lakásra, de az árakat érdemes összevetni. A IX. kerületben a piaci alapon meghirdetett önkormányzati lakásokat az nyeri el, aki a leghosszabb időre vállalja a bérleti díj megfizetését. Utána többnyire megveheti az ingatlant. Az LMP kerületi képviselője derítette ki, hogy egyik Fidesz-KDNP-s képviselőtársa 2012 óta bérelhet így egy felújított lakást, de olyan kormánypárti képviselő is van, aki a nagymamája nevén jutott be a megújult Tűzoltó utcában lévő lakásba, ám a nagyi helyett ő él ott a családjával. Szomszédja véletlenül a kerület korábbi jegyzője. 2014-ben egy másik fideszes képviselő 9,6 millió forintért vásárolt meg az önkormányzattól egy 90 négyzetméteres lakást, de a korábbi – szintén fideszes alpolgármester lánya is így jutott ingatlanhoz. Mindezt Bácskai János kormánypárti polgármester minden őt megkereső újságíró kérdésére etikusnak nevezte.

A kormánypárt-közelieknek megfizethető a Várnegyed.

A kormánypárt-közelieknek megfizethető a Várnegyed.

Ne gondolja senki, hogy az ingatlanbérleti- és vásárlási biznisz az utóbbi időben kezdett virágozni egyes jobboldali körzetekben. 2009-ben Kőszegen kavart botrányt, hogy egy pár éve odaköltözött vállalkozó, aki később biztos helyet kapott a városi Fidesz-listán, 2007-2008-ban saját magának, majd felesége, nővére és apósa nevére is önkormányzati ingatlanokat vett meg nyomott áron. A közfelháborodás nyomán elindult rendőrségi vizsgálat természetesen nem talált szabálytalanságot a szerződésekben, de a párt kirúgta soraiból a mohó vállalkozót. Az ügy pikantériája, hogy most három megvásárolt ingatlant visszaadna 9 millióért, ha cserében egy 32 milliós üzletet megszerezhetne.

Szabó Tamás, Jászberény fideszes polgármestere sem volt nagyon gátlásos, amikor elvált a feleségétől és új párjával lakásra volt szüksége. A nélkülözhetetlen szakembereknek, például egy orvosnak fenntartott 85 négyzetméteres önkormányzati ingatlant a helyi lapban meghirdette és a pályázatot természetesen megnyerte.

Visszanyúlhatunk az előző ciklusra is, akkor sem ment ritkaságszámba, hogy hűséges kiszolgálók, cimborák, rokonok jutottak olcsó bérlakásokhoz. Rogán Antal polgármesterként például - az azóta Együtt-elnökké előlépett Juhász Péter információi szerint - majdnem egy egész emeletet osztott ki így a belvárosi önkormányzat hűséges munkatársainak, de botrány volt abból is, hogy Habony Árpád nagynénje 8 hónap alatt 50 milliót keresett egy önkormányzattól megvett Károly körúti lakáson, meg abból is, hogy Karsai Károly akkori alpolgármester nevelt lánya és anyósa is lakáshoz jutott a Belváros vezetőinek segítségével.

Zuglóban a 2014-es választás előtt az utolsó pillanatban akadályozta meg az ellenzék, hogy Papcsák Ferenc akkori polgármester munkatársai közül öten bérleti jogot szerezzenek kerületi ingatlanokra, holott volt fővárosi lakásuk. És akkor még egy szót sem szóltunk azokról a 70-80 milliónál kezdődő lakásokról, amit az Orbán-kormány tagjai kivétel nélkül „szülői segítséggel” és „baráti kölcsönökből” vásároltak meg Budapest legdrágább lakóparkjaiban vagy az agglomerációban. A vagyonos vidéki vállalkozók sem tudnak ekkorát lépni, ha a gyermeküket felveszik valamelyik egyetemre, többnyire megelégszenek egy másfél szobás panellel vagy albérlettel. 

Szerző