Tovább dáridózik Orbán kormánya

Nemcsak 76 miniszteri biztosra, de további 163 politikai főtanácsadóra és tanácsadóra is igényt tart minden idők legdrágább magyar, Orbán Viktor harmadik kormánya.

Minden közpénzköltéssel összefüggő adat nyilvánosságához ragaszkodik Mesterházy Attila, szerinte ugyanis az adófizetőknek joguk van tudni, hány politikai kinevezettet tartanak el, s hogy az állam hogyan és mennyit költ magára közpénzből. A szocialista képviselő lapunknak ezzel magyarázta, miért tett fel Legény Zsolt MSZP-s képviselőtársával mintegy 60 írásbeli kérdést a minisztériumoknak a saját működésükre, szerződéseikre, tanácsadóikra, s egyéb politikai kinevezettjeikre vonatkozóan. "Idén is" - emlékeztetett Mesterházy arra, hogy tavaly hasonlóképp körbekérdezte az államapparátust.

A minisztereket megsorozó kérdéscsomag nyomán egyértelművé vált, hogy hiába minden ígéret, hiába a bürokráciacsökkentés: 2017-ben is megdőlt Orbán Viktor 2010-es ígérete, mely szerint "az új rendszerbe sem a rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele", azaz az állam először saját magán spórol. A valósában a Fidesz-kabinetek jóval túlnőttek elődjeiken. Uniós szinten is élen járunk ugyanis a végrehajtó és törvényhozó szervekre fordított kiadásokban, amelyek 3-ról 4 százalékra nőttek 2017-re, azaz csupán a kormányzásra és az Országgyűlésre évente mintegy 1300 milliárd forint megy el. Ezzel szemben – emlékeztetett Mesterházy – a közép-európai országok átlagban GDP-jüknek csak 2,9 százalékát költik a végrehajtó és törvényhozó szervek, pénzügyi és külkapcsolatok területére.

Mindezek miatt kérdezett rá Mesterházy és Legény idén is: hány miniszteri biztost, továbbá hány politikai főtanácsadót és tanácsadót foglalkoztatnak a kormánytagok, s mindez mennyibe kerül. Jelenleg ugyanis nem is csupán azzal kell számolni, hogy a kormányfőn túl 10 minisztériumban 11 miniszter, 1 miniszterelnök-helyettes, valamint 56 államtitkár, 108 helyettes államtitkár, 20 kormány- és 76 miniszteri biztost fizetnek, de az államapparátus tele van további politikai kinevezettekkel is.

A Miniszterelnöki Kabinetirodánál például nincs hiány főtanácsadókból és tanácsadókból. Rogán Antal miniszteri kabinetjében 3 politikai főtanácsadó és 1 politikai tanácsadó dolgozik, ők összesen havi 2 997 000 millió forintot keresnek. Ugyanennél a hivatalnál a miniszterelnöki programirodát vezető államtitkár kabinetjében további 2 politikai tanácsadó és 1 politikai főtanácsadó tevékenykedik, 2 469 300 forintot visznek haza havonta. A Kabinetirodánál a kormányzati kommunikációért felelős államtitkári kabinet is foglalkoztat 2 politikai főtanácsadót, akiknek illetménye havonta 1 675 000 forintba kerül az adófizetőknek.

2010-ben azt ígérte a miniszterelnök, hogy nem lesz „kormányzati dáridó”. FOTÓ: Molnár Ádám

A Miniszterelnökségen ennél is több a tanácsokért fizetett ember. A kormányfőnek 5 politikai főtanácsadója van, akik havonta 4 912 900 forintot keresnek. Lázár János 2 főtanácsadója havi 2 522 900 forintba, az európai uniós ügyekért felelős államtitkár 2 főtanácsadója havi 1 640 000 forintba, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 1 főtanácsadója havi 1 750 000 forintba kerül – derült ki az adatközlésből. De Lázár János "bevallásából" az is kiviláglott: 37 "sima" politikai tanácsadó is dolgozik a kancellárián, ők összesen 19 876 500 forintot visznek haza.

Lázár válaszánál egyébként a többi miniszter kevésbé tűnt közlékenynek, sokan például nem részletezték azt, hogy az egyes tanácsadók pontosan mennyit is keresnek. A Varga Mihály által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium állományában jelenleg 9 politikai tanácsadó és 4 politikai főtanácsadó áll alkalmazásban – írta például a miniszter, hozzátéve: "illetményük összesen havi bruttó 8 582 000 forint". A Trócsányi László által vezetett Igazságügyi Minisztériumban eközben a tárcavezető keze alatt 5 politikai tanácsadó, az egyik államtitkárságán további 1 ilyen személy, valamint összesen 4 politikai főtanácsadó dolgozik: havi bruttó illetményük összesen 5 941 100 forint. A Fazekas Sándor által irányított Földművelésügyi Minisztérium állományában eközben 11 fő dolgozik tanácsadóként, akik összesen havi 6 616 900 forintba kerülnek az adófizetőknek.

Szijjártó Péter sem szűkölködik tanácsokban: a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 4 politikai főtanácsadó van, közülük a miniszteré 915 000 forintot keres, a másik három havi 747 500 forintot vihet haza. Eközben azonban Szijjártó tárcájánál 21 politikai tanácsadó is segíti a diplomáciai munkát, ők fejenként 616 ezer forintos fizetésre jogosultak. Az e kérdésben szűkszavú Seszták Miklós Nemzeti Fejlesztési Minisztériumában kizárólag a miniszter rendelkezik kabinettel, ahol 5-en látnak el politikai (fő)tanácsadói munkakört. Összes havi illetményük: 4 230 000 forint.

Eközben a legnagyobb tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is bővelkedik a tanácsokban. Balog Zoltán miniszteri kabinetjében ugyan főtanácsadó nincs, politikai tanácsadó viszont 7 is akad, akik összesen 4 316 800 forintot kapnak havonta. Ám ez mind semmi: az egészségügyi államtitkári kabinetben 3 politikai tanácsadó összesen több mint 1,5 milliót, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkári kabinetben 1 főtanácsadó és 2 sima tanácsadó 1 779 600 forintot, az oktatási tárcánál 3 főtanácsadó és 1 tanácsadó összesen 2 422 600 forintot, a kultúráért felelős államtitkári kabinetben pedig 8 politikai tanácsadó 4 584 100 forintot ér az adófizetőknek. Eközben a sportért felelős államtitkárnak csak 1 főtanácsadója van, aki 844 200 forintot keres, az egyház államtitkár kabinetjében viszont 2 főtanácsadó és 2 sima, együtt összesen 2 917 600 forintot visz haza. A szociális államtitkár 1 politikai főtanácsadója és 2 tanácsadója 1 849 300 forintba kerül havonta, míg az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkári kabinet 7 politikai tanácsadóra 3 930 000 forintot fordít.

Simicskó István azt közölte: az általa vezetett "Honvédelmi Minisztérium szervezetében kizárólag a Miniszteri Kabinetben rendszeresítettek 2 politikai főtanácsadói munkakört, melyek feltöltetlenek". Eközben Pintér Sándor teljesen pontos adatközléséből – noha kissé félreérthető a megfogalmazás – kiderült: a Belügyminisztériumban jelenleg 3 politikai főtanácsadó dolgozik: egyikük havi bruttó 1,5 millió, másikuk 850 ezer, a harmadik pedig havi bruttó 800 ezer forintot vihet haza.

Mindebből egyértelmű: csak az Orbán-kormány politikai kinevezettjei, tehát 163 tanácsadója és stratégája több százmilliós költséget jelent havonta az adófizetőknek, évente pedig milliárdosat.

"Láthatóan van mit titkolni"

Nemcsak nyögvenyelősen és rafináltan, de meglehetősen hiányosan is szolgáltattak adatot a kormány tagjai – állítja Mesterházy Attila MSZP-s képviselő.

- Elégedett a kormányzati adatszolgáltatással?

- Egyáltalán nem, hiszen tavalyhoz képest is kevesebb és pontatlanabb, hiányosabb tájékoztatást kaptam képviselőként, illetve általam a nyilvánosság. Tavaly mintegy ezer oldalt, idén viszont már "csak" 200-at tesznek ki a közadatok, sok-sok kérdésre ráadásul zagyvaságot, vagy egyértelmű hazugságot reagáltak a tárcák. Sok esetben például a kormányzati weboldalra próbálnak irányítani, ám ott nem lelhetőek fel az adatok, pedig azok egyébként közérdekből nyilvánosak lennének.

- Okkal próbálják kikerülni a válaszadást?

- Egyértelműen látható, hogy van mit titkolni. Azért kell kijátszani a válaszadási kötelezettséget, illetve a közérdekű adatok közzétételének egyébként is törvényből fakadó szabályait, mert nem felelősen bánnak az adófizetők pénzével, haverokra, haveri cégek kistafírungozására használják azt.

- Ezért próbálják például követhetetlenné tenni, mekkora az államapparátus?

- Persze, hiszen minden kommunikáció ellenére durván hízik az állam, ráadásul a politikai kinevezettekkel egy teljes klientúrát épített magának Orbán Viktor és köre. Ez utóbbi politikai kinevezettek fizetése többszöröse a köztisztviselőkének, ezért az állam önfenntartása drágul. A parlament költségvetési bizottságának elnökeként arra is felhívnám a figyelmet: míg a közép-európai országok átlagban GDP-jük 2,9 százalékát költik a végrehajtó és törvényhozó szervek, pénzügyi és külkapcsolatok területére, Magyarország a 3,9 százalékát - miközben a jóléti kiadásokat csökkentették.