Szerbia lemondhat Koszovóról

Aleksandar Vučić szerb elnök a Blic című lapban megjelent szerzői cikkében közölte, hogy a balkáni országnak egy Koszovóval kapcsolatos belső dialógusra van szüksége. Úgy fogalmaz, hogy a gondokat nem szabad a következő nemzedékre hagyni, de ugyanakkor egy tartós, békét szavatoló megoldásra van szükség – idézte az államfőt a delhir.info.

„Társadalmunknak szembe kell nézni a valósággal. Nem mondhatunk le tulajdonunkról, de azt sem várhatjuk, hogy visszakapjuk azt, amit elvesztettünk” – írja az államfő. „A történelem folyamán sem a szerb, sem az albán fél nem tanúsított megfelelő megértést a másik iránt” – fogalmazott.

„Szerbiát nem kell lebecsülni annak ellenére, hogy az albánok több nyugati állam támogatását élvezik. A megoldást nem a korábbi mítoszokban kell keresni, de nem szabad lemondani az állam érdekeiről sem” – figyelmeztet Vučić. „Itt az ideje, hogy az ország konfliktus nélkül legyen győztes. A fejlődés folyamatossága érdekében el kell vágni a gordiuszi, azaz a koszovói csomót” – olvasható az államfő cikkében.

Nagyon úgy tűnik, Vučić megtalálta a módját, hogy beismerje a déli tartomány elvesztését, anélkül, hogy saját politikai tekintélyét veszélyeztetné. Az államfő szerzői írása előszele lehet ennek a folyamatnak, illetve az abban közöltek kitűnő diplomáciai megoldást nyújthatnak a hosszú évek óta fennálló viszálynak.

Szerző

Pozsony sem örülne Törökország EU-tagságának

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem támogatja Törökország felvételét az Európai Unióba. Andrej Danko pártelnök, parlamenti elnök szerint Törökországban figyelmen kívül hagyják az emberi jogok folyamatos megsértését – adja hírül a bumm.sk.

A „nemzetiek” szerint az újságírók elleni támadásokkal és bíróság elé állításukkal Törökország bebizonyította, hogy nem való az Európai Unióhoz. Ezért az SNS nem támogatja taggá választását. "Ha az Unió meg tudta büntetni Oroszországot, akkor ma elsősorban Törökországot kellene megbüntetnie"- mondta a parlament elnöke, Andrej Danko.

Ankara viselkedése szerinte "méltatlan az Európai Unióhoz, az emberi jogok védelmezőjéhez"- . Hozzátette, hogy az EU jelentős politikusai szerint sem teljesíti jelenleg Törökország a feltételeket ahhoz, hogy tagja lehessen a közösségnek. Az olyan állam, ahol üldözik az embereket, eltávolodott az általános demokratikus elvektől és az uniós értékektől, ez pedig negatívan hat a kölcsönös kapcsolatokra. "A viszonyok romlottak. A szólásszabadság luxusnak számít nem messze földrajzi határainktól, amiért nagy árat kell fizetni, akár az életünkbe is kerülhet" - mondta Danko.

Az Európai Parlament képviselői a hónap elején aggodalmukat fejezték ki a törökországi helyzet romlásával kapcsolatban - a jogállamiság terén, az emberi jogok védelme, a sajtó szabadsága és a korrupció elleni harc területén. Elítélték a török elnöknek a halálbüntetés újbóli bevezetését támogató ismételt kijelentéseit. A halálbüntetés megújítása a képviselők szerint megkérdőjelezi Törökország Európa Tanácsbeli tagságát, és az uniós csatlakozásról folytatott tárgyalások azonnali felfüggesztéséhez vezethet.

Szerző

ExPetya és társai - Pusztítanak a zsarolóvírusok

Az elmúlt egy évben több mint 11 százalékkal emelkedett a zsarolóvírusos támadások száma a világban – derül ki az európai bűnüldözési hivatal, az Europol adataiból. Ugyanakkor ezzel együtt a védekezés is javul. Számítógépes szakértők segítségével ugyanis 28 ezer megfertőzött gépet sikerült megmenteni. 

Az Europol közleménye szerint 2012 óta folyamatosan emelkedik a zsarolóvírusos támadások száma. A Kaspersky Lab pedig úgy tudja, hogy 2016 áprilisa és 2017 márciusa között az emelkedés 11,4 százaléknak felel meg. Tavaly 2,581 millió számítógép vált a pénzt követelő vírus áldozatává. Az Europol a Kasperskyvel és a holland rendőrséggel egy évvel ezelőtt indította útjára a zsarolóvírusok kiirtását célzó kezdeményezését.

Májusban a WannaCry vírus hajtott végre különösen súlyos támadást: 300 ezer számítógépes rendszert fertőzött meg a világ 150 államában. A módszer lényege, hogy a kártevő titkosítja a gépen lévő fájlokat, s pénzt kér a dekódolás fejében. Az Europol közlése szerint néhány rendszer mind a mai napig nem tért magához a másik súlyos, június 27-én indított támadás után, amelyet ExPetyának kereszteltek el.

Szerző