Az ún. kvótapert, a menedékkérők EU-n belüli szükséghelyzeti elosztását elrendelő 2015. szeptemberi tanácsi határozatokat az év végén indította el az Európai Tanács ellen Magyarország és Szlovákia, május közepén volt a meghallgatás, a végső döntésre, ha úgy tetszik ítélethirdetésre legkorábban ősszel kerülhet sor. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa dönt majd, egyszerű többséggel. A bírósági verdiktet végre kell hajtani, másként pénzbüntetést szabnak ki az ellenálló tagállamra.
Yves Bot: a magyar és a szlovák álláspont "ellentétes a szolidaritással és a terhek méltányos megosztásával kapcsolatos kötelezettségekkel, amelyekre a tagállamok a menekültügyi politikája épül." Az áthelyezési kvóták pedig "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez.
Igaz, a főtanácsnok indítványa nem köti a bírákat, de a statisztika azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó többségében elfogadják az abban közölt érveket az ítélet meghozatalakor.
A magyar és szlovák kormány azért indítotteljárást a kormányközi jogalkotó fórum, az EU miniszteri tanácsa ellen, mert törvénytelennek tartják kötelező erejű határozatát a menedékkérők unión belüli elosztásáról. Az időközben kormányt váltott Lengyelország nem csatlakozott felperesként a két országhoz, de támogatja az álláspontjukat.
Mint többször megírtuk, 2015. szeptember közepén az uniós belügyminiszterek két jogszabályt hoztak összesen 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérő szükséghelyzeti befogadásáról. Az egyes országoknak központilag megszabott kvóták alapján, két év alatt kell áthelyezniük a nemzetközi védelemre szoruló embereket, miután megvizsgálták és elfogadták a menedékkérelmüket. A határozatokat Magyarországon és Szlovákián kívül Csehország és Románia nem szavazta meg, mégis hatályba léptek, mert a huszonnyolcak többsége jóváhagyta. A magyarországi “kvóta” 1294 fő, ám mostanáig egyetlenegyet sem fogadtunk be. Bár nem érv a bíróság előtt, a magyar és a szlovák pozíciót mégis erősíti, hogy az elosztott menedékkérők száma messze elmarad a tervezettől: június közepéig alig haladta meg a 20 ezret.
Amennyiben az áthelyezésre vonatkozó uniós megállapodást jelenleg elutasító tagállamok változtatnak álláspontjukon, az Európai Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön velük fennálló aggályaik kezelése érdekében - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos Brüsszelben szerdán.
Az uniós biztos elmondta, egyre láthatóbbá válik az igazi szolidaritás, ugyanis egyre több jogosult embert helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba. Néhány tagállam azonban nem tesz eleget kötelezettségeinek, ezért az Európai Bizottság szerdán az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indoklással ellátott véleményt küldött Csehországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak - tette hozzá.
A görög biztos a bizottsági lépést azzal indokolta, hogy egyetlen érintett tagállam sem jelezte, hogy akár egyetlen menedékkérőt is fogadna területén és egyetlen bemutatott érvük sem indokolja az áthelyezésre vonatkozó megállapodás végrehajtásának elutasítását. (MTI)
A felperesek vitatják a határozatok jogszerűségét, mivel a belügyminiszterek minősített többsége gyakorlatilag megváltoztatta az állam- és kormányfők egyhangú iránymutatását.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Az államtitkár úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz.
A tagállami vezetők 2015-ös júniusi csúcstalálkozójukon a nemzetközi védelemre szorulók önkéntes befogadása mellett tették le a voksukat, míg a tárcavezetők — az Európai Bizottság javaslatára és az átmeneti szükséghelyzetre hivatkozva — kötelezővé tették az áthelyezéseket.
A magyarok és a szlovákok véleménye szerint a döntésekhez ki kellett volna kérni az Európai Parlament véleményét. De egyéb eljárási hibákra is panaszkodnak. Például arra, hogy a határozatokat szokatlanul gyorsan és egyeztetések nélkül hozták meg, és hogy az elfogadás pillanatában a szövegük nem volt elérhető az EU valamennyi hivatalos nyelvén.
Yves Bot főtanácsnok szóvivője most több ellentmondásra is rámutatott Szlovákia és Magyarország állításaiban, egyebek mellett kiemelte, hogy a Lisszaboni Szerződés felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjon el a menedékkérdésekről, amikor "egyértelműen azonosított vészhelyzet" van.
Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
A három országnak egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. (MTI)
