A bekölcei polgármesteri hivatalba nemrégiben két „takarékos asszony” érkezett, s arról tájékoztatták a polgármestert, hogy ezentúl hetente csak egyszer lesz nyitva a faluban lévő kicsi bank, ahol szinte minden lakos, s maga az önkormányzat is a pénzügyeit intézi. Nehéz szívvel, de ezt még elfogadták volna valahogy. Csakhogy később a fiók dolgozóit e-mailben arról tájékoztatták: szeptemberben végleg bezár a helyi kirendeltség. Hasonló tartalmú levelet kaptak a környékbeli kisebb települések – Egercsehi, Balaton, Mikófalva – is, de több más Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei fiókot is érint az intézkedés.
– Ez nem egyszerűen arról szól, hogy bezár egy pénzintézet, mert nem gazdaságos a működése. Itt idős és szegény emberek élnek: egy nyolcvan éves asszony hogyan fog elbuszozni a járási központba, Bélapátfalvára, hogy felvegye a nyugdíját?! Eddig a takarékba még csak-csak elballagott, de a közlekedés sokaknak megoldhatatlan akadályt jelent már ebben a korban – mondja Gálné Mátrai Ágnes, Bekölce független polgármestere. Bajban lesznek a közmunkások is, akiknek szintén számlára utalja a járandóságát a hivatal – őket arra kényszerítik ezzel, hogy az utazási költségek miatt feleslegesen dobjanak ki pénzt az ablakon amúgy is csekélyke fizetésükből.
A szegényebb régiókban lévő önkormányzatokat egyenesen ellehetetleníti a fiók bezárása. Százezer forintnál több pénzt ugyanis nem tarthatnak készpénzben a hivatalban, ha mégis ezt tennék, egy számvevőszéki vizsgálat után alaposan megbüntetnék őket. Márpedig ez problémák sorát hozza majd. Vannak napok, amikor egyszerre sok pénz érkezik be a hivatalba: például a napközis, óvodás térítési díjak befizetésekor. Eddig ezt a pénzt egyszerűen átvitték a takarékszövetkezetbe, most azonban a pénzügyes munkatársnak buszra kellene ülnie, átmenni a tíz-tizenöt kilométerre lévő járási székhelyre, visszabuszozni, majd másnap vagy harmadnap reggel – amikor például a beszállítói számlákat kell rendezni – ugyanezt a túrát újból meg kell tennie. Csakhogy akadnak olyan, a fősodorból kieső falvak, ahova naponta mindössze két buszjárat megy: egy reggel, egy pedig este, s ha arról lemaradnak, a pénzükhöz sem jutnak hozzá.
– Ez az intézkedés is jelzi, hogy a kormányzat lemondott a vidéki falvakról. Sőt, gyakran már olyan érzésünk van, mintha direkt hoznának olyan döntéseket, amelyek még nehezebbé teszik a mindennapi életünket. Talán a kivéreztetésünkre játszanak, s arra, hogy 2019-ben már fásultan legyintsünk csak, ha tényleg megszületik a döntés az aprófalvakban eddig működő hivatalok végleges bezárásáról – mondta lapunknak egy dél-borsodi polgármester.
– A Korona Takarék jelenleg két megyében, Hevesben és Borsod-Abaúj-Zemplénben 57 fiókkal működik, minden negyedik településen ott vagyunk, míg más pénzintézetek jelenléte ennél jóval ritkább. Részben ez is oka annak, hogy az elmúlt években a bankszektor egészéhez képest a fiókfenntartási költségeink jelentősen meghaladták a tartósan finanszírozható mértéket, üzleti vállalkozásként azonban nem lehet célunk a veszteséges működés – reagált lapunk kérdéseire az érintett takarékszövetkezet. A hálózat modernizációja során a jövedelmezőséget veszik figyelembe, s a tartósan veszteséges fiókokat összevonják. "Tudomásul kellett vennünk, hogy a vidék is változóban van: akadnak olyan falvak, amelyek az elmúlt években elveszítették lakosságuk jelentős hányadát. Az elnéptelenedett településeken található, alig használt, veszteséges fiókok fenntartására nincs lehetőségünk" – tették hozzá.
A szeptemberre tervezett összevonások után tizenhárommal kevesebb fiók lesz a két megyében, ám dolgozókat nem bocsátanak el, a munkatársak többnyire a szomszédos településen lévő másik telephelyre kerülnek át. Átlagosan 7,5 kilométerre „költöznek odébb” a megszüntetett fiókok: lesz köztük olyan, ahol csak 3 kilométer a távolság, egy esetben viszont 17 kilométerre kerül a legközelebbi elérhető takarék.
Nem volt előjel nélküli a kistelepülések takarékszövetkezeti fiókjainak megritkítása. Vida József, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke már tavaly kijelentette: az elmúlt sikeres három év után jelenleg a finomhangolás időszaka tart a takarékszövetkezeti integrációban. "A 2017-es év az integráció közép távú jövőjére való felkészülés jegyében telik majd, így 2018-ban már egységes képpel, egységes termékstruktúrával, egységes koncepcióval és akarattal tudjuk majd a vidék bankja hálózatát kialakítani." - fogalmazott. Mindez azt jelenti, szigorúan csak az üzleti érdekeiket tartják szem előtt, fittyet hányva arra, hogy az egyetlen helyi pénzintézeti kapcsolatot jelentik a kistelepülések önkormányzata, intézményei, vállalkozói és a lakossága számára. Vida József akkor kijelentette azt is: "A régi szlogent, miszerint 'Útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet' meg kívánják tartani, hiszen a takarékok egyik legnagyobb értéke, hogy helyben vannak, ismerik a helyi értékeket, a helyi közösségek részét képezik." (A takarékoknak több mint 800 ezer lakossági és több mint 150 ezer vállalati ügyfelük van.)
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
