Orosz kód - A NAIH szerint nem Rogán minisztériuma a hibás

A honlapot készítő cég munkatársának szakmai hibája, gondatlansága miatt futott orosz analitikai kód a nemzeti konzultáció honlapján, de az elküldött adatokat az orosz szerver nem fogadta - állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata, amelyet csütörtökön ismertetett Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke.

A NAIH azt követően vizsgálta a nemzeti konzultáció honlapját, hogy sajtóhírek szerint a honlap kódjában szerepel a Yandex nevű orosz IT-cég forgalomfigyelő, adatgyűjtő mérőkódja, amely orosz szervereknek küldte el magyar állampolgárok adatait. A Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor közleményben tudatta, hogy a honlapon szereplő analitikai eszközök a honlap hatékonyságát szolgálják.

Péterfalvi Attila elmondta: a NAIH vizsgálata megalapította, hogy a Yandex Metrica kód használatával kapcsolatban a honlapot készítő cégnél történt a mulasztás, az illetékes munkatárs ugyanis csak kikapcsolta a funkció működését, de a honlap hmtl-kódjából nem törölte azt, ezért a felhasználói információkat elküldték a Yandexhez. 

A Yandex ugyanakkor arról tájékoztatta a hivatalt, hogy - mivel a funkció ki volt kapcsolva - a Hollandiában működő szervere nem fogadta az adatokat - tette hozzá.

A 444.hu április elején szúrta ki, hogy a kormány hivatalos nemzeti konzultációs weboldalán, a nemzetikonzultacio.kormany.hu címen az alábbi megjelöléssel kezdődik egy pár soros kód: <!-- Yandex.Metrika counter -->. A Rogán Antal propagandaminisztériuma által készített oldal nevet, e-mail címet és életkort is kér az állampolgároktól, mielőtt válaszolni lehetne az aktuális nemzeti konzultációs kérdésekre.

A Yandex egy orosz technológiai cég, kb. a Google helyi megfelelője, aminek egy csomó más dolgot mellett keresője, e-mail rendszere, felhőszolgáltatása is van. A Google-hez hasonlóan a Yandex is használható arra, hogy egy weboldal forgalmát mérje vele a site tulajdonosa, és mindenféle statisztikai adatot gyűjtsön a látogatókról. 

A kormányzati tájékoztatási központ egy napig tartó hallgatás után közleményében jelezte, hogy kikapcsolták a technikai funkciót, ami elküldte a felhasználók adatait egy harmadik személynek külföldre. "A személyes és véleményadatok egymástól szigorúan elzárt és összeköthetetlen módon vannak tárolva. Tekintettel arra, hogy az egyik ilyen elemző eszköz rosszindulatú félremagyarázásokra adhat lehetőséget, a kormány arra kérte a fejlesztőket, hogy ezt a technikai funkciót kapcsolják ki" - magyarázkodott a központ.

Szerző

Kevesebben jutottak be egyetemre

Publikálás dátuma
2017.07.27. 16:40
Sokan szabadtéri bulin várták a ponthatárok kihirdetését. FOTÓ: Tóth Gergő

Idén összesen 72 ezer diákot vettek fel valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre a szerdai ponthatárhúzás alapján - kétezerrel kevesebbet, mint tavaly. Ugyanennyivel csökkent az államilag finanszírozott helyekre felvett hallgatók száma is: míg tavaly 57 ezren tanulhattak állami támogatással, az idén már csak 55 ezren. Önköltséges képzésekre mintegy 17 ezren kerültek be, ez nagyjából megegyezik a tavalyi adatokkal. Nappali tagozaton 51 ezren, levelezőn valamivel több mint 20 ezren tanulhatnak.

A legnépszerűbbnek idén is a gazdálkodás-tudományi képzések voltak, ezekre a szakokra a diákok 17 százalékát vették fel - még az igen magas ponthatárok ellenére is. A gazdálkodási és menedzsment szakhoz például 440-450 pontot kellett elérni a maximális 500-ból, egyetemtől függően. A második legnépszerűbb a műszaki terület, ide a felvettek 15 százaléka került be. Harmadik helyen végzett a pedagógusképzés, a diákok 13 százaléka ezen a területen kezdi meg tanulmányait. A favorit az óvodapedagógia, erre a képzésre 300 körüli pontszámok is elegendőnek bizonyultak. A legmagasabb ponthatárt a Kaposvári Egyetemen húzták meg: a maximális 500 pontra volt szüksége annak, aki pénzügy és számvitel szakon szeretne tanulni az intézményben.

Úgy tűnik, a felsőoktatásba felvett hallgatók száma a kormány szándékainak megfelelően kezd beállni, az elmúlt években végig 70 ezer körül mozgott, míg 2010-2011-ben még 98 ezer volt. A szakmegszüntetések, férőhelyszűkítések éreztetik hatásukat. A legújabb tervek - mint például a középfokú nyelvvizsga kötelezővé tétele az egyetemi felvételihez - azonban még tovább csökkenthetik a felsőoktatásba bekerülő fiatalok számát. A felvételt nyert diákok száma mellett a jelentkezők száma is jelentősen csökkent az elmúlt években: míg 2010-ben 140 ezren adták be jelentkezésüket, tavaly már csak 111 ezren, idén 106 ezren.

Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy folyamatosan csökken az érettségizők aránya is, sőt az elmúlt 12 évben egyszer sem volt olyan alacsony a számuk, mint idén: középszinten 358 ezren érettségiztek, emelt szinten 41 ezren. Tavaly összesen 411 ezren, 14 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben, illetve 18 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben. 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az érettségizők száma, ami hatalmas visszaesés. A kormány intézkedései - mint a tankötelezettségi korhatár csökkentése - ebből a szempontból "eredményesnek" bizonyulnak. Idén áprilisban még Palkovics László oktatási államtitkár is elismerte: demográfiai adatok nem indokolják, hogy az érettségizők száma így csökken.

Megdolgoznak a tanulásért
A magyar hallgatók 58 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, a külföldi hallgatóknál ez az arány 26 százalék - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb Karrierterv kutatásából. Az elsőéves diákok átlagosan 18 órányi munkát végeznek egy héten, a képzés előrehaladtával a munkával töltött idő hosszabbodik. A korábban vizsgált harmadévesek 2014-ben még átlagosan heti 17,6 órát, 2015-ben 20,1 órát, 2016-ra pedig már 24,8 órát dolgoztak egy héten. Ezt gyakran nehéz összeegyeztetni a a képzéssel, a problémát a kormány is felismerte. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiához tartozó cselekvési terv megemlíti, egyre nagyobb az igény a "nem hagyományos" képzési módokra, a 40 órás jelenlétet igénylő nappali képzésekre kialakított kapacitásokat célszerű kevesebb fizikai jelenlétet igénylő távoktatási (pl. levelező vagy korszerűbb digitális, online elérhető) kapacitásokká alakítani.

Szerző

A vízirendőr magánya - Fotó

Publikálás dátuma
2017.07.27. 16:11

Az MTI Fotósa, Krizsán Csaba örökítette meg a valóban magányosnak látszó pillanatot, amint a vízirendőr motorcsónakjával halad  a győri Mosoni-Duna holtágában az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) versenyeinek idejében 2017. július 26-án.

És hát nézzük meg jól a képet, mert meglehet, egyre ritkábban lesz részünk effajta látványban.

Szerző