London;vendégmunkások;Theresa May;Brexit;Amber Rudd;Ian Murray;

Fotó: AFP/BENJAMIN MENGELLE/BYLINE

- London - Vizsgálják a bevándorlást

Kényes egyensúlyt valósítana meg a bevándorláspolitikában a brit belügyminiszter. A brit kormány tagjainak nyilatkozatai ellentmondóak az uniós munkavállalók jövőjéről.

Hivatalba lépése után több mint egy évvel nyilvánított először határozott véleményt a brit belügyminiszter asszony az európai vendégmunkások jövőjéről. Amber Rudd, akit többen az ostromlott Theresa May egyik lehetséges utódjának is tartanak, a Financial Times-ban megjelent cikkében közölte, felkérte a független Migration Advisory Committee-t, a Bevándorlási Tanácsadó Testületet, készítsen egy átfogó jelentést arról, ténylegesen milyen szerepet játszanak a szigetországban munkát vállalt EU-állampolgárok a gazdaságban. A napokban megkezdődött viszonylagos politikai uborkaszezonban nagy figyelmet keltett írásban Rudd az üzleti élet vezetőihez fordulva azt kérte, nyújtsák be egy liberális bevándorlási rendszer mellett szóló érveiket. Hangoztatta, maga is egyetért azzal, hogy “továbbra is szívélyesen kell fogadni mindazokat, akik segítenek az Egyesült Királyság felvirágoztatásában”. A belügyminiszter pozitív vélemény-nyilvánítása csak néhány nappal követi a kormányba nemrégiben visszatért befolyásos Brexit-párti politikus, Michael Gove álláspontját, miszerint Nagy-Britannia a Brexit várhatóan 2019. március 29-i életbe lépése után kész két-, vagy akár hároméves átmeneti időt biztosítani, mely alatt az EU-állampolgárok szabad mozgása nem szenved csorbát. Ha a kormány euroszkeptikus tagjai nem is lelkesednek az ötletért, tudomásul veszik, hogy az átmeneti állapotra különösen abban az esetben van szüksége a gazdaságnak, ha a Brexit-tárgyalások nem vezetnek eredményre. Ellenkező esetben Nagy-Britannia a szakadék szélére kerülhet.

Az Amber Rudd által megrendelt tanulmány szükségessége vitathatatlan, ám aggodalomra ad okot, hogy végleges formája csak 2018. szeptemberében, alig néhány hónappal a Brexit-tárgyalások befejezése előtt készül el. Philip Hammond biznisz-párti pénzügyminiszter, akinek pozíciója Theresa May június 8-i választási kudarca óta látványosan megszilárdult, a héten közölte, hogy már szeptemberben meg kellene kezdeni az Európai Unióval az átmeneti időszakra vonatkozó tárgyalásokat. A Bloomberg hírügynökség csütörtöki jelentése megjegyezte, hogy a “transition deal”-hez az EU mind a 27 tagországának egyetértésére van szükség, ám az egyeztetések feltűnően lassan haladnak és mindeddig egyetlen igazán kényes kérdésben sem sikerült megállapodni. Augusztus utolsó hete előtt pedig nem kezdődnek újra az alkudozások.

Ami a Belügyminisztérium által megrendelt tanulmány tartalmát illeti, a szakértőknek arra kell koncentrálniuk, milyen tendenciákat követ a bevándorlás, hogyan érinti az az Egyesült Királyság különböző régióit, a gazdaság egyes szektorait, illetve a teljes, részidős, ideiglenes és szezonális alkalmazású dolgozókat. Amint felkérő levelében Rudd fogalmazott, a kormány célja a munkaerő bevándorlásának fenntartható szinten tartása, reménye pedig az, hogy “a gazdasági és szociális igényeknek és követelményeknek megfelelően eltérő szabályokat tudjon alkalmazni”.

A Munkáspárt nevében Ian Murray parlamenti képviselő élesen bírálta, amiért a tanulmány nagy késéssel lát napvilágot. Az Unióval a legszorosabb szálak fenntartását támogató politikus felszólította a kormányt, “adja fel azt az elérhetetlen célt, hogy évi néhány tízezerre csökkenti az éves nettó bevándorlást”.

Az államtitkár mást mond
A brit EU-tagság megszűnésével, 2019 tavaszán véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az EU tagállamaiból - állította Brandon Lewis, a belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára csütörtökön a BBC-nek nyilatkozva. Állítása szerint az uniós tagság megszűnésének időpontjában már készen lesz az új bevándorlási szabályozás. A kormány még az idén közzétesz egy "fehér könyvet" az új szabályrendszer főbb pontjairól. Rudd ugyanakkor a Financial Timesban azt írta, a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az ajtók, Nagy-Britannia továbbra is várja a "legtehetségesebb" munkavállalókat.

Olaszország úgy érzi, magára maradt a menekültválság kezelésével. A pártok ugyanakkor igyekeznek minél nagyobb belpolitikai hasznot húzni a témából.