Előfizetés

London - Vizsgálják a bevándorlást

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:35
Fotó: AFP/BENJAMIN MENGELLE/BYLINE
Kényes egyensúlyt valósítana meg a bevándorláspolitikában a brit belügyminiszter. A brit kormány tagjainak nyilatkozatai ellentmondóak az uniós munkavállalók jövőjéről.

Hivatalba lépése után több mint egy évvel nyilvánított először határozott véleményt a brit belügyminiszter asszony az európai vendégmunkások jövőjéről. Amber Rudd, akit többen az ostromlott Theresa May egyik lehetséges utódjának is tartanak, a Financial Times-ban megjelent cikkében közölte, felkérte a független Migration Advisory Committee-t, a Bevándorlási Tanácsadó Testületet, készítsen egy átfogó jelentést arról, ténylegesen milyen szerepet játszanak a szigetországban munkát vállalt EU-állampolgárok a gazdaságban. A napokban megkezdődött viszonylagos politikai uborkaszezonban nagy figyelmet keltett írásban Rudd az üzleti élet vezetőihez fordulva azt kérte, nyújtsák be egy liberális bevándorlási rendszer mellett szóló érveiket. Hangoztatta, maga is egyetért azzal, hogy “továbbra is szívélyesen kell fogadni mindazokat, akik segítenek az Egyesült Királyság felvirágoztatásában”. A belügyminiszter pozitív vélemény-nyilvánítása csak néhány nappal követi a kormányba nemrégiben visszatért befolyásos Brexit-párti politikus, Michael Gove álláspontját, miszerint Nagy-Britannia a Brexit várhatóan 2019. március 29-i életbe lépése után kész két-, vagy akár hároméves átmeneti időt biztosítani, mely alatt az EU-állampolgárok szabad mozgása nem szenved csorbát. Ha a kormány euroszkeptikus tagjai nem is lelkesednek az ötletért, tudomásul veszik, hogy az átmeneti állapotra különösen abban az esetben van szüksége a gazdaságnak, ha a Brexit-tárgyalások nem vezetnek eredményre. Ellenkező esetben Nagy-Britannia a szakadék szélére kerülhet.

Az Amber Rudd által megrendelt tanulmány szükségessége vitathatatlan, ám aggodalomra ad okot, hogy végleges formája csak 2018. szeptemberében, alig néhány hónappal a Brexit-tárgyalások befejezése előtt készül el. Philip Hammond biznisz-párti pénzügyminiszter, akinek pozíciója Theresa May június 8-i választási kudarca óta látványosan megszilárdult, a héten közölte, hogy már szeptemberben meg kellene kezdeni az Európai Unióval az átmeneti időszakra vonatkozó tárgyalásokat. A Bloomberg hírügynökség csütörtöki jelentése megjegyezte, hogy a “transition deal”-hez az EU mind a 27 tagországának egyetértésére van szükség, ám az egyeztetések feltűnően lassan haladnak és mindeddig egyetlen igazán kényes kérdésben sem sikerült megállapodni. Augusztus utolsó hete előtt pedig nem kezdődnek újra az alkudozások.

Ami a Belügyminisztérium által megrendelt tanulmány tartalmát illeti, a szakértőknek arra kell koncentrálniuk, milyen tendenciákat követ a bevándorlás, hogyan érinti az az Egyesült Királyság különböző régióit, a gazdaság egyes szektorait, illetve a teljes, részidős, ideiglenes és szezonális alkalmazású dolgozókat. Amint felkérő levelében Rudd fogalmazott, a kormány célja a munkaerő bevándorlásának fenntartható szinten tartása, reménye pedig az, hogy “a gazdasági és szociális igényeknek és követelményeknek megfelelően eltérő szabályokat tudjon alkalmazni”.

A Munkáspárt nevében Ian Murray parlamenti képviselő élesen bírálta, amiért a tanulmány nagy késéssel lát napvilágot. Az Unióval a legszorosabb szálak fenntartását támogató politikus felszólította a kormányt, “adja fel azt az elérhetetlen célt, hogy évi néhány tízezerre csökkenti az éves nettó bevándorlást”.

Az államtitkár mást mond
A brit EU-tagság megszűnésével, 2019 tavaszán véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az EU tagállamaiból - állította Brandon Lewis, a belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára csütörtökön a BBC-nek nyilatkozva. Állítása szerint az uniós tagság megszűnésének időpontjában már készen lesz az új bevándorlási szabályozás. A kormány még az idén közzétesz egy "fehér könyvet" az új szabályrendszer főbb pontjairól. Rudd ugyanakkor a Financial Timesban azt írta, a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az ajtók, Nagy-Britannia továbbra is várja a "legtehetségesebb" munkavállalókat.

Rómában kampánytémává vált a menekültkérdés

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:30

Olaszország úgy érzi, magára maradt a menekültválság kezelésével. A pártok ugyanakkor igyekeznek minél nagyobb belpolitikai hasznot húzni a témából.

Róma a szolidaritást hiányolja a többi uniós tagországtól a menekültválság kezelésében. Paolo Gentiloni miniszterelnök ugyan békés ember, de őt is kihozta sodrából Orbán Viktor miniszterelnök, aki múlt pénteki rádióinterjújában tanácsokat osztogatott a menekültválság kezelésére.

„Megtesszük, ami a kötelességünk, s ragaszkodunk ahhoz, hogy az Európai Unió is ugyanezt tegye. Elutasítunk minden rendre utasítást, fenyegetőzést. Jogunkban áll a szolidaritást választani” - szögezte le. Szolidaritásra azonban nemcsak Budapesttől, illetve a visegrádi országoktól sem kap Róma, a többi állam is egykedvűen szemléli az Olaszország partjait elért menekültáradatot. Bár Angela Merkel német kancellár szolidaritását fejezte ki az olasz kormánnyal, konkrét javaslatai nem voltak arra, hogyan mentesíthetné Berlin Rómát. Gentiloni kivált Emmanuel Macron francia elnökben csalódott, aki azt közölte, bár kívánatos Itália, Franciaország és Németország szorosabb együttműködése menekültkérdésben, de különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között. Márpedig az Európába érkezettek nyolcvan százalékát az utóbbiak teszik ki, s őket Párizs nem hajlandó felvenni.

Miközben Németországban igyekeznek elkerülni, hogy a menekültkérdés kampánytéma legyen a közelgő szeptemberi választás előtt, Olaszországban ez megkerülhetetlen. Ezért minden párt igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a témából. Az Északi Ligától megszokhattuk a menekültellenes kirohanásokat, de más pártok is a bevándorlók számának csökkentését hirdette meg. Matteo Renzi olasz miniszterelnök jobbra toldásaként értékelik azt a könyvet, amely „Avanti”, azaz „Előre” címmel jelent meg. A Demokrata Párt elnökének műve afféle programbeszéd a jövő tavasszal esedékes parlamenti választás közeledtével. A dokumentum érdekessége az, hogy több szempontból inkább egy jobboldali párt programját írta le, mintsem baloldaliét. Sőt, ha valaki nem tudná, ki a szerző,s úgy olvasná a könyvet, azt is hihetné, hogy egy konzervatív politikus tollából fakadtak a gondolatok.

Renzi mindig is rafinált politikus volt, de politikai szimata most is cserben hagyta, így például a tavalyi olaszországi referendumon, amikor az alkotmány reformját a kormány sorsával kötötte össze. Persze, hogy az emberek nem a választójogi reformról mondtak ítéletet, hanem a kabinet munkájáról: nagy többséggel utasították el a javaslatot. Renzit azonban nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen feladja politikai ambícióit. Most nem akar veszteni, ezért meglovagolja az egyre erősödő menekültellenes hangulatot.

Az idei év első hat hónapjában 84 ezren érkeztek Itália partjaihoz. (Július közepéig 90 ezer). Ez csaknem 20 százalékos emelkedés a 2016-os esztendő azonos időszakához képest. A helyzet ráadásul csak rosszabbodni fog, mivel Afrikából további milliók tervezik azt, hogy az Európai Unió valamely országában próbálnak szerencsét. A fiatalok akár életük kockáztatása árán is útra kelnek, s vállalják a sokszor tragédiával végződő utat.

300 millió a Frontex költségvetése
Az Európai Unió határőrizeti szerve, a Frontex költségvetését a korábbi 20 millió euróról 2017-ben 300 millió euróra emelték. Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt további 35 milliós támogatást szavazott meg Itáliának, hogy úttá legyen a menekültek áradatán. 46 milliót pedig Líbia kap, hogy már az ország területén megakadályozzák az „ígéret” európai földjére vágyók továbbhaladását.

Mi motiválhatta Renzit? A volt olasz miniszterelnöktől sosem álltak távol a népszerűsködő bejelentések. A közvélemény-kutatásokban a Demokrata Párt (PD) fej-fej mellett halad az erőteljesen populista, Beppe Grillo által irányított Öt Csillag Mozgalommal (M5S), s a menekültkérdés emlegetésével ki akarja venni a szelet Grillóék vitorlájából. Akad azonban egy másik ok is. Renzi így készít elő egy szövetséget Silvio Berlusconival. A volt kormányfő, akinek a pártja, a Forza Italia meglepően jól szerepelt a néhány héttel ezelőtt megtartott önkormányzati választáson, maga is azt közölte, eddig a kommunizmust tartotta a legnagyobb veszélynek, most azonban Grillóék hatalomra kerülését. Ezzel óhatatlanul azt sugallta, nem zárkózik el a Renzivel való összefogástól.

Renzi „Numerus Clausust” követel a menekültek számára, azaz felső határban szabályozná, hány bevándorlót engednének az ország területére. Korábban Németországban hasonló követeléssel állt elő Horst Seehofer, a CSU elnöke. Mint írta, természetesen továbbra is segítséget nyújtanak a Földközi-tengeren bajba jutott hajóknak, de a többi uniós tagországnak kell ellátni őket. Támogatja párttársa, Paolo Gentiloni kormányának azt a tervét, amely szerint a nem olasz felségjelzéssel ellátott mentőhajókat nem engedik be az ország kikötőibe.

Renzi szót ejt a kelet-európai államokról, amelyek elutasítanak mindenfajta szolidaritást. Mint fogalmazott, „nem tűri tovább” azt, hogy ezek államok továbbra is elutasítsák a menekültek befogadását. Ezért, mint írta, csökkenteni kell Lengyelország, Csehország, valamint Magyarország uniós támogatását.

A menekültválság annyira súlyosan érinti Olaszországot, hogy az Európai Parlament szocialista frakciója azt kezdeményezte: még a nyári szünet előtt rendezzenek rendkívüli uniós csúcsot a kérdésnek szentelve. Gianni Pittella, a frakció vezetője azt közölte, a következő tervezett EU-csúcsig, október közepéig nem várhatnak a téma megtárgyalásával. „Azonnali és konkrét válaszokra van szükség” - mutatott rá az olasz politikus. Pittella – Renzihez hasonlóan – elfogadhatatlannak nevezte a menekülteket felvenni nem hajlandó államok hozzáállását. „Itália szomszédjai de facto lezárták a határokat” - közölte.

Adócsökkentést terveznek
Renzi a pénzügypolitikát illetően is új javaslatokkal állt elő. Drasztikus adócsökkentést tervez a vállalkozók és a háztartások számára, úgy véli ugyanis, hogy ezzel a befektetők számára is vonzóbbá válik az ország, s a fogyasztás is megnő. Az Európai Bizottság, illetve Berlin aligha lelkesedik majd ezekért az elképzelésekért, mert a volt olasz miniszterelnök maga is elismeri, hogy ezzel átmenetileg növekedni fog az amúgy is tetemes külső adósság, szerinte azonban a felgyorsuló növekedéssel ez a folyamat hamar visszafordítható.

Fényvédő molekulák virágos növényekben

Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:18

Az Antarktiszon élő két virágos növényben - felemásvirágú szegfű és az antarktiszi sédbúza - találtak fényvédő hatású molekulákat. A tudósok szerint a káros napsugárzás elleni fényvédő krémek előállításához és a növényvédelemben is hasznosítani lehetne a felfedezést.