Drónon érkezik az életet mentő defibrillátor

Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:18

A repülő műszer olyan területeken is elérheti a szívrohamok áldozatait, ahová más járművekkel nem lehet percek alatt eljutni.

A drónok iránt sok szektor érdeklődik, kezdve a hadiipartól az e-kereskedelemig, a televíziótól a rendőrségig. Ugyanakkor kiderült, nagy segítséget adhatnak a mentőszolgálatoknak is. Egy svéd kutatás szerint a drón, amely olyan defibrillátort visz, amelyet mindenki kezelni tud, átlag 16 perccel korábban ér oda a beteghez, mint a hagyományos mentőszolgálat. Az erről szóló tanulmányt a stockholmi Karolinska Intézet újraélesztési tudományokkal foglalkozó központjának kutatói írták és a Journal of The American Medical Association-ben (JAMA) jelent meg.

A tanulmány rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban évi 100 ezer emberből 55-nek áll meg a szíve évente kórházon kívül, és közülük csak 8-10 százalék marad életben. Jacob Hollenberg, a központ igazgatója a Guardiannek nyilatkozott a témáról: „Nyugaton a szív leállása a halál egyik legfőbb oka. Minden perc, sőt, minden másodperc számít. 10-12 perc elteltével gyakorlatilag nincs már rá esély. Egy defibrillátor használata az első percekben óriási lehetőséget jelent. A mentők megérkezési idejének javítása nem elegendő. Tíz betegből átlagosan egy éli túl.”

A szakemberek a kísérletben bemutattak egy drónt, amelyet a svéd állami szállítási ügynökség épített. A 8 propelleres drón 5,7 kilogramm, az automatizált defibrillátoré 763 gramm. Maximális sebessége 75 km/óra. Stockholm északi részén egy tűzoltó laktanyában helyezték el. 2016 októberében 18 alkalommal vette igénybe két erre kiképzett pilóta. Az irányításhoz GPS-t használtak egy 10 kilométeres környezetben, ahol 2006 és 2014 között számos szívmegállást regisztráltak.

A drón hívása és elküldése között átlagosan 3 másodperc telt el, míg a mentőknél ez 3 percet vett igénybe. A drón hívása és megérkezése között eltelt idő átlagosan 5 perc 21 másodperc volt, míg a mentőé 22 perc. A drón tehát átlagosan 16 perc 39 másodperccel korábban érkezett a helyszínre, mint a hagyományos mentő, átlag 3,2 km távolságra.

A Guardian ugyanakkor rámutatott a kísérlet korlátaira: lehet, hogy a forgalom a 2006-2014-es időszakhoz képest megváltozott és a tanulmány nem foglalta magába, hogy az újraélesztésben milyen arányban vettek részt mentősök és civil járókelők.

Hollenberg, aki szerint a defibrillátort könnyebb kezelni, mint egy poroltót, reményét fejezte ki, hogy a drónokat két éven belül be lehet vetni az egészségügyi ellátásban. Addig nagyobb léptékű kísérletet kell még végezni és megszerezni a repülési hatóságok engedélyét, ugyanis a jelenlegi svéd törvények szerint a drón csak olyan távolságra repülhet, amely még a külső operátor látóterén belül esik.

Az igazgató szerint a drónokat más esetekben – például közúti balesetnél, vagy allergiás rohamnál – is igénybe lehet majd venni.

A londoni Royal College of Medicine sürgősségi osztályának munkatársa, Adrian Boye a New Scientist-nek adott interjúban érdekesnek nevezte a svéd kísérletet, de szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítani emberek újraélesztésre való kiképzésére.

Számos nagyvárosban, köztük éppen Londonban és Stockholmban, működnek olyan mobil-applikációk, amelyek riaszthatják az újraélesztést végzőket a beteg közelében. Ezt a célt szolgálja például a 18 nyelven működő Staying Alive androidos alkalmazás, amely megjelöli a legközelebbi automata defibrillátorokat. (Több mint 80 ezer készüléket regisztráltak rá világszerte). Ezen applikáción belül létezik a Bon Samaritain opció, amelyre feliratkozhat bárki, aki képes a sürgős segélynyújtásra, hogy minél gyorsabban elérhessék őt.

Minden perc számít
Amikor valaki összeesik, nincs pulzusa és légzése, még lehet esélye a túlélésre. A szíve olyan gyorsan ver, hogy nem képes vért pumpálni. Ez a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye (kamrafibrilláció). A túléléshez ezt a hálózatot kell helyreállítani egy szintén elektromos (defibrillátor) sokk segítségével. Minél gyorsabban próbáljuk meg az elektromos működést helyreállítani, annál nagyobb az esélyünk. A szindrómát hirtelen keringésleállásnak nevezzük, mely évente 26 000, tehát naponta 70 honfitársunk életét követeli, és vezeti a halálozási okok statisztikáját. Minden segítség nélkül eltelt perccel 10 százalékkal csökken az életesély, 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás.
Hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el. Hátterében mindig szívritmuszavar áll – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Szívalapítvány honlapján, amely 2003-ban indította el a Minden perc számít nevű akcióprogramot. Itt megtalálható az országban elérhető defibrillátorok listája.

Népszerű kisvasutakat áldoznak be Orbán álmáért

Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:03
A kudarcok miatt az EU már nem ad több pénzt. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Ismét működhetne az egykor népszerű Nyírvidéki Kisvasút, de az újranyitás helyett inkább az üres felcsúti szerelvények pályáját nyújtják meg.

A Nyírvidéki Kisvasút az egyik legnagyobb forgalmú keskeny nyomközű vasút volt az országban, a 2000-es évek közepén még napi 6 járatpárral, járatonként átlagosan 69, naponta összesen több mint 800 utassal közlekedett. 2009-ben a szocialista kormány átmenetileg leállította. A Fidesz akkoriban erősen sérelmezte a mellékvonalak és a kisvasutak elsorvasztását, az újraindításra is ígéretet tett. Ez a lehetőség a Nyírvidéki Kisvasút esetében többször is fölmerült, a legkonkrétabb elképzelés az volt, hogy a vonal rekonstrukciója után elővárosi vasúttá fejlesztik. 2015 augusztusában, amikor Nyíregyházán hozzákezdtek a vasúti kocsik és a mozdonyok felújításához, a városban mindenki azt gondolta, hogy elérkezett az újraindítás pillanata. A munkálatokban résztvevőkkel ugyanakkor a korabeli sajtótudósítások szerint titoktartási nyilatkozatot íratott alá a MÁV, senkinek sem beszélhettek róla, hogy milyen céllal dolgoznak a régi szerelvényeken - nem véletlenül. Merthogy mára bebizonyosodott: a nyíregyházi szerelvények közlekednek újjávarázsolva Felcsúton. Csak éppen ma tizedakkora forgalmat bonyolítanak, mint korábban a nyíregyházi agglomerációban.

A Nyírvidéki Kisvasút rekonstrukciójáról azóta sincs hír, holott annak volt közvetlen nagyvasúti kapcsolata. A Magyar Közlöny nyomán a Magyar Nemzet viszont arról írt, hogy a kormány költségvetési forrásból 8,5 milliárd forintot fordít kisvasút-fejlesztésre, többek között a felcsúti vonal Bicskéig történő meghosszabbítására a nagyvasúti csatlakozás érdekében.

Mint emlékezetes, Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta az utasszámok alapján máig érthetetlen, napi átlagban az ígért ezrekhez képest alig 100 főt szállító, uniós forrásból megvalósult felcsúti beruházásról: „Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”. Elsőként lapunk számolt be róla – még idén februárban –, hogy a kormány állami pénzből tervezi a felcsúti kisvasút továbbépítését. Egy korábbi, még az origo.hu-n megjelent megvalósíthatósági tanulmány szerint a bicskei projektre több mint egymilliárdot szánnak. Ezt kizárólag a magyar adófizetők pénzéből állnák, mert az EU nem kívánja tovább finanszírozni a kudarcos felcsúti vasútprojektet, sőt az Európai Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének bejelentése nyomán az eddigi kifizetések indokoltságát is vizsgálja.

Épp a mostani forrásteremtési akció bizonyítja egyébként, hogy ha racionális szempontok szerint döntenének a pénzfelhasználásról, a nyíregyházi kisvasút felélesztése sem lenne megoldhatatlan, a támogatott beruházások közé ugyanis egy leállított dunántúli szárnyvonal újraindítása is bekerül.

Népszerű kisvasutakat áldoznak be Orbán álmáért

Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:03
A kudarcok miatt az EU már nem ad több pénzt. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Ismét működhetne az egykor népszerű Nyírvidéki Kisvasút, de az újranyitás helyett inkább az üres felcsúti szerelvények pályáját nyújtják meg.

A Nyírvidéki Kisvasút az egyik legnagyobb forgalmú keskeny nyomközű vasút volt az országban, a 2000-es évek közepén még napi 6 járatpárral, járatonként átlagosan 69, naponta összesen több mint 800 utassal közlekedett. 2009-ben a szocialista kormány átmenetileg leállította. A Fidesz akkoriban erősen sérelmezte a mellékvonalak és a kisvasutak elsorvasztását, az újraindításra is ígéretet tett. Ez a lehetőség a Nyírvidéki Kisvasút esetében többször is fölmerült, a legkonkrétabb elképzelés az volt, hogy a vonal rekonstrukciója után elővárosi vasúttá fejlesztik. 2015 augusztusában, amikor Nyíregyházán hozzákezdtek a vasúti kocsik és a mozdonyok felújításához, a városban mindenki azt gondolta, hogy elérkezett az újraindítás pillanata. A munkálatokban résztvevőkkel ugyanakkor a korabeli sajtótudósítások szerint titoktartási nyilatkozatot íratott alá a MÁV, senkinek sem beszélhettek róla, hogy milyen céllal dolgoznak a régi szerelvényeken - nem véletlenül. Merthogy mára bebizonyosodott: a nyíregyházi szerelvények közlekednek újjávarázsolva Felcsúton. Csak éppen ma tizedakkora forgalmat bonyolítanak, mint korábban a nyíregyházi agglomerációban.

A Nyírvidéki Kisvasút rekonstrukciójáról azóta sincs hír, holott annak volt közvetlen nagyvasúti kapcsolata. A Magyar Közlöny nyomán a Magyar Nemzet viszont arról írt, hogy a kormány költségvetési forrásból 8,5 milliárd forintot fordít kisvasút-fejlesztésre, többek között a felcsúti vonal Bicskéig történő meghosszabbítására a nagyvasúti csatlakozás érdekében.

Mint emlékezetes, Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta az utasszámok alapján máig érthetetlen, napi átlagban az ígért ezrekhez képest alig 100 főt szállító, uniós forrásból megvalósult felcsúti beruházásról: „Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”. Elsőként lapunk számolt be róla – még idén februárban –, hogy a kormány állami pénzből tervezi a felcsúti kisvasút továbbépítését. Egy korábbi, még az origo.hu-n megjelent megvalósíthatósági tanulmány szerint a bicskei projektre több mint egymilliárdot szánnak. Ezt kizárólag a magyar adófizetők pénzéből állnák, mert az EU nem kívánja tovább finanszírozni a kudarcos felcsúti vasútprojektet, sőt az Európai Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének bejelentése nyomán az eddigi kifizetések indokoltságát is vizsgálja.

Épp a mostani forrásteremtési akció bizonyítja egyébként, hogy ha racionális szempontok szerint döntenének a pénzfelhasználásról, a nyíregyházi kisvasút felélesztése sem lenne megoldhatatlan, a támogatott beruházások közé ugyanis egy leállított dunántúli szárnyvonal újraindítása is bekerül.