Drónon érkezik az életet mentő defibrillátor

Publikálás dátuma
2017.07.28 07:18

A repülő műszer olyan területeken is elérheti a szívrohamok áldozatait, ahová más járművekkel nem lehet percek alatt eljutni.

A drónok iránt sok szektor érdeklődik, kezdve a hadiipartól az e-kereskedelemig, a televíziótól a rendőrségig. Ugyanakkor kiderült, nagy segítséget adhatnak a mentőszolgálatoknak is. Egy svéd kutatás szerint a drón, amely olyan defibrillátort visz, amelyet mindenki kezelni tud, átlag 16 perccel korábban ér oda a beteghez, mint a hagyományos mentőszolgálat. Az erről szóló tanulmányt a stockholmi Karolinska Intézet újraélesztési tudományokkal foglalkozó központjának kutatói írták és a Journal of The American Medical Association-ben (JAMA) jelent meg.

A tanulmány rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban évi 100 ezer emberből 55-nek áll meg a szíve évente kórházon kívül, és közülük csak 8-10 százalék marad életben. Jacob Hollenberg, a központ igazgatója a Guardiannek nyilatkozott a témáról: „Nyugaton a szív leállása a halál egyik legfőbb oka. Minden perc, sőt, minden másodperc számít. 10-12 perc elteltével gyakorlatilag nincs már rá esély. Egy defibrillátor használata az első percekben óriási lehetőséget jelent. A mentők megérkezési idejének javítása nem elegendő. Tíz betegből átlagosan egy éli túl.”

A szakemberek a kísérletben bemutattak egy drónt, amelyet a svéd állami szállítási ügynökség épített. A 8 propelleres drón 5,7 kilogramm, az automatizált defibrillátoré 763 gramm. Maximális sebessége 75 km/óra. Stockholm északi részén egy tűzoltó laktanyában helyezték el. 2016 októberében 18 alkalommal vette igénybe két erre kiképzett pilóta. Az irányításhoz GPS-t használtak egy 10 kilométeres környezetben, ahol 2006 és 2014 között számos szívmegállást regisztráltak.

A drón hívása és elküldése között átlagosan 3 másodperc telt el, míg a mentőknél ez 3 percet vett igénybe. A drón hívása és megérkezése között eltelt idő átlagosan 5 perc 21 másodperc volt, míg a mentőé 22 perc. A drón tehát átlagosan 16 perc 39 másodperccel korábban érkezett a helyszínre, mint a hagyományos mentő, átlag 3,2 km távolságra.

A Guardian ugyanakkor rámutatott a kísérlet korlátaira: lehet, hogy a forgalom a 2006-2014-es időszakhoz képest megváltozott és a tanulmány nem foglalta magába, hogy az újraélesztésben milyen arányban vettek részt mentősök és civil járókelők.

Hollenberg, aki szerint a defibrillátort könnyebb kezelni, mint egy poroltót, reményét fejezte ki, hogy a drónokat két éven belül be lehet vetni az egészségügyi ellátásban. Addig nagyobb léptékű kísérletet kell még végezni és megszerezni a repülési hatóságok engedélyét, ugyanis a jelenlegi svéd törvények szerint a drón csak olyan távolságra repülhet, amely még a külső operátor látóterén belül esik.

Az igazgató szerint a drónokat más esetekben – például közúti balesetnél, vagy allergiás rohamnál – is igénybe lehet majd venni.

A londoni Royal College of Medicine sürgősségi osztályának munkatársa, Adrian Boye a New Scientist-nek adott interjúban érdekesnek nevezte a svéd kísérletet, de szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítani emberek újraélesztésre való kiképzésére.

Számos nagyvárosban, köztük éppen Londonban és Stockholmban, működnek olyan mobil-applikációk, amelyek riaszthatják az újraélesztést végzőket a beteg közelében. Ezt a célt szolgálja például a 18 nyelven működő Staying Alive androidos alkalmazás, amely megjelöli a legközelebbi automata defibrillátorokat. (Több mint 80 ezer készüléket regisztráltak rá világszerte). Ezen applikáción belül létezik a Bon Samaritain opció, amelyre feliratkozhat bárki, aki képes a sürgős segélynyújtásra, hogy minél gyorsabban elérhessék őt.

Minden perc számít
Amikor valaki összeesik, nincs pulzusa és légzése, még lehet esélye a túlélésre. A szíve olyan gyorsan ver, hogy nem képes vért pumpálni. Ez a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye (kamrafibrilláció). A túléléshez ezt a hálózatot kell helyreállítani egy szintén elektromos (defibrillátor) sokk segítségével. Minél gyorsabban próbáljuk meg az elektromos működést helyreállítani, annál nagyobb az esélyünk. A szindrómát hirtelen keringésleállásnak nevezzük, mely évente 26 000, tehát naponta 70 honfitársunk életét követeli, és vezeti a halálozási okok statisztikáját. Minden segítség nélkül eltelt perccel 10 százalékkal csökken az életesély, 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás.
Hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el. Hátterében mindig szívritmuszavar áll – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Szívalapítvány honlapján, amely 2003-ban indította el a Minden perc számít nevű akcióprogramot. Itt megtalálható az országban elérhető defibrillátorok listája.

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11