Drónon érkezik az életet mentő defibrillátor

Publikálás dátuma
2017.07.28 07:18

A repülő műszer olyan területeken is elérheti a szívrohamok áldozatait, ahová más járművekkel nem lehet percek alatt eljutni.

A drónok iránt sok szektor érdeklődik, kezdve a hadiipartól az e-kereskedelemig, a televíziótól a rendőrségig. Ugyanakkor kiderült, nagy segítséget adhatnak a mentőszolgálatoknak is. Egy svéd kutatás szerint a drón, amely olyan defibrillátort visz, amelyet mindenki kezelni tud, átlag 16 perccel korábban ér oda a beteghez, mint a hagyományos mentőszolgálat. Az erről szóló tanulmányt a stockholmi Karolinska Intézet újraélesztési tudományokkal foglalkozó központjának kutatói írták és a Journal of The American Medical Association-ben (JAMA) jelent meg.

A tanulmány rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban évi 100 ezer emberből 55-nek áll meg a szíve évente kórházon kívül, és közülük csak 8-10 százalék marad életben. Jacob Hollenberg, a központ igazgatója a Guardiannek nyilatkozott a témáról: „Nyugaton a szív leállása a halál egyik legfőbb oka. Minden perc, sőt, minden másodperc számít. 10-12 perc elteltével gyakorlatilag nincs már rá esély. Egy defibrillátor használata az első percekben óriási lehetőséget jelent. A mentők megérkezési idejének javítása nem elegendő. Tíz betegből átlagosan egy éli túl.”

A szakemberek a kísérletben bemutattak egy drónt, amelyet a svéd állami szállítási ügynökség épített. A 8 propelleres drón 5,7 kilogramm, az automatizált defibrillátoré 763 gramm. Maximális sebessége 75 km/óra. Stockholm északi részén egy tűzoltó laktanyában helyezték el. 2016 októberében 18 alkalommal vette igénybe két erre kiképzett pilóta. Az irányításhoz GPS-t használtak egy 10 kilométeres környezetben, ahol 2006 és 2014 között számos szívmegállást regisztráltak.

A drón hívása és elküldése között átlagosan 3 másodperc telt el, míg a mentőknél ez 3 percet vett igénybe. A drón hívása és megérkezése között eltelt idő átlagosan 5 perc 21 másodperc volt, míg a mentőé 22 perc. A drón tehát átlagosan 16 perc 39 másodperccel korábban érkezett a helyszínre, mint a hagyományos mentő, átlag 3,2 km távolságra.

A Guardian ugyanakkor rámutatott a kísérlet korlátaira: lehet, hogy a forgalom a 2006-2014-es időszakhoz képest megváltozott és a tanulmány nem foglalta magába, hogy az újraélesztésben milyen arányban vettek részt mentősök és civil járókelők.

Hollenberg, aki szerint a defibrillátort könnyebb kezelni, mint egy poroltót, reményét fejezte ki, hogy a drónokat két éven belül be lehet vetni az egészségügyi ellátásban. Addig nagyobb léptékű kísérletet kell még végezni és megszerezni a repülési hatóságok engedélyét, ugyanis a jelenlegi svéd törvények szerint a drón csak olyan távolságra repülhet, amely még a külső operátor látóterén belül esik.

Az igazgató szerint a drónokat más esetekben – például közúti balesetnél, vagy allergiás rohamnál – is igénybe lehet majd venni.

A londoni Royal College of Medicine sürgősségi osztályának munkatársa, Adrian Boye a New Scientist-nek adott interjúban érdekesnek nevezte a svéd kísérletet, de szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítani emberek újraélesztésre való kiképzésére.

Számos nagyvárosban, köztük éppen Londonban és Stockholmban, működnek olyan mobil-applikációk, amelyek riaszthatják az újraélesztést végzőket a beteg közelében. Ezt a célt szolgálja például a 18 nyelven működő Staying Alive androidos alkalmazás, amely megjelöli a legközelebbi automata defibrillátorokat. (Több mint 80 ezer készüléket regisztráltak rá világszerte). Ezen applikáción belül létezik a Bon Samaritain opció, amelyre feliratkozhat bárki, aki képes a sürgős segélynyújtásra, hogy minél gyorsabban elérhessék őt.

Minden perc számít
Amikor valaki összeesik, nincs pulzusa és légzése, még lehet esélye a túlélésre. A szíve olyan gyorsan ver, hogy nem képes vért pumpálni. Ez a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye (kamrafibrilláció). A túléléshez ezt a hálózatot kell helyreállítani egy szintén elektromos (defibrillátor) sokk segítségével. Minél gyorsabban próbáljuk meg az elektromos működést helyreállítani, annál nagyobb az esélyünk. A szindrómát hirtelen keringésleállásnak nevezzük, mely évente 26 000, tehát naponta 70 honfitársunk életét követeli, és vezeti a halálozási okok statisztikáját. Minden segítség nélkül eltelt perccel 10 százalékkal csökken az életesély, 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás.
Hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el. Hátterében mindig szívritmuszavar áll – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Szívalapítvány honlapján, amely 2003-ban indította el a Minden perc számít nevű akcióprogramot. Itt megtalálható az országban elérhető defibrillátorok listája.

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO