EU;Európai Bizottság;élelmiszerbotrány;kettős minőség;

2017-07-27 21:06:00

Jobb ételre vágynak Kelet-Európában

Brüsszel nem vitatja, hogy lehetnek kettős minőségű élelmiszerek, de előbb megbízható bizonyítékokat akar.

Az Európai Bizottság nem zárkózik el attól, hogy idővel friss közösségi jogszabályt javasoljon az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerek forgalmazásának a leállítására. Egyelőre azonban megbízható bizonyítékokat gyűjt arról, hogy valóban óriási minőségi különbségek vannak egyazon termékek között bizonyos kelet-európai tagállamok, valamint a nyugatiak piacán. Támogatja továbbá a tesztelési eredmények egységes értelmezését garantáló vizsgálati módszertan kidolgozását, és szeptemberben iránymutatásokat fog közzétenni, hogy segítse az élelmiszerek összehasonlítását. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök erről tájékoztatta a csütörtökön Brüsszelbe látogatott Robert Ficót. A szlovák miniszterelnök a Visegrádi Négyek — Szlovákián kívül Csehország, Lengyelország és Magyarország — képviseletében panaszolta be a “minőségrontó” multikat az EU székhelyén, és egyben uniós fellépést sürgetett ellenük. Rövid sajtótájékoztatójukon Juncker “európai ügynek” nevezte a problémát, és biztosította Ficót, hogy az Európai Uniónak nem lehetnek másodosztályú állampolgárai.

A visegrádi országok régóta nehezményezik, hogy egyes gyártók szerintük silányabb minőségű élelmiszereket forgalmaznak az Európai Unió keleti tagállamaiban, mint a nyugatiakban. Az elmúlt időszakban cseh és magyar elemzések születtek, amelyek összehasonlították egyes tejporok, kenyér- és csokoládéfajták minőségét. A kutatást végzők lényeges eltéréseket találtak közöttük, szerintük a keleti-európai boltokban terített árucikkek lényegesen gyatrábbak, mint másutt.

Az érintett tagállamok többször szorgalmazták, hogy az európai közösség lépjen fel a káros gyakorlattal szemben, és hozzon új jogszabályt a fogyasztók jogainak védelmére. 2017. márciusában tartott varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatban szólították fel az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket. A téma ezután kétszer szerepelt az uniós agrárminiszterek tanácskozásain, és a négy tagállam elérte, hogy az állam- és kormányfők márciusi brüsszeli találkozójukon írásban rögzítsék: a kettős minőségű élelmiszerek a belső piacon tapasztalható problémát jelentenek. A visegrádi vezetők nemrég lezajlott budapesti találkozójukon Robert Ficót bízták meg azzal, hogy képviselje az ügyüket Brüsszelben.

A cseh nemzetiségű Vera Jourová biztos, aki a fogyasztóvédelemért is felel az EU ellenőrző és végrehajtó testületében, kezdettől felkarolta a V4-ek kezdeményezését, és napirendre tűzte a témát a nemzeti hatóságok, az iparág, a fogyasztóvédelem és a civil szervezetek képviselőiből álló, rendszeresen ülésező magas szintű fórumon, ami az élelmiszer-ellátási lánc működésének a javításával foglalkozik. A grémium októberben és decemberben is tanácskozást tart az élelmiszerminőségről. A biztos arra kérte a tagállamokat, hogy küldjenek információkat és bizonyítékokat a termékek közötti különbségekről. Eddig 21 tagállam élt a lehetőséggel, és úgy tudjuk, hogy elsősorban a Visegrádi Négyek azonosították a problémát. Több más ország kétségbe vonta és “nevetségesnek” nevezte, hogy ilyesmi egyáltalán létezik.

Jourová a héten asztalhoz ült a gyártók és a kereskedők képviselőivel is, akik — a tárgyalásról kiadott közleményük szerint — elismerték, hogy komolyan kell venni a polgárok aggodalmait, és üdvözölték a Bizottság lépéseit. Ugyanakkor erőteljesen elleneztek bármilyen új szabályozást, ami “akadályozná az EU egységes piacának a működését”.

A Junckerrel folytatott tárgyalásait követően a szlovák kormányfő elégedetten nyilatkozott a brüsszeli tervekről, de nem zárta ki, hogy ha a helyzet változatlan marad, Szlovákia “pozitív diszkriminációt” fog alkalmazni, vagyis a piacán előnyben fogja részesíteni a helyi termékeket. Ez azonban brüsszeli aggodalmakat válthat ki.

Halmai Katalin ( Brüsszel)

A felelősség a kormányoké is

A Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek a hazai fogyasztási igényekhez és a háztartások teherbíróképességéhez alkalmazkodnak - ez a véleménye Sallai R. Benedeknek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének.

- Mennyiben reális a panasza a kelet-európai országoknak, élükön a V4-ekkel az élelmiszerek kettős minőségéről?

- Vitathatlan tény, hogy van összetételbeli, minőségi különbség az egyes országokban forgalomba hozott élelmiszerek között. Nem szabad ugyanis elfeledkezni arról, hogy a kulturális, étkezési, ízbéli szokások között kontinensünkön nagy eltérések vannak. A vásárlók jelentős részét az árpreferencia vezérli. Korántsem meglepő, hogy a mostani vizsgálódásba a V4-ek mellé, az uniós tagállamok közül éppen Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország csatlakozott be. Ebben a tekintetben az sem véletlen, hogy az élelmiszerminőség tekintetében leginkább a Benelux-államok tartanak össze.

- Ebből az következik, hogy Európa keleti felében a multinacionális cégek gyengébb minőségű árut hoznak forgalomba, míg Nyugaton magasabb színvonalút?

- Így is lehet fogalmazni, de emögött a multinacionális cégeknek semmilyen hátsó gondolata nem húzódik meg, ők mindenképpen a fogyasztói igényeket kívánják kielégíteni, mert meg akarnak élni, s ami nagyon fontos: az adott országok mindenkori jogszabályi keretei között. Azt teszik, amit számukra megengednek. Nálunk nem törvény írja elő az élelmiszerbiztonságnak az olyan követelményeit, hogy egy terméknek milyen legyen az összetétele, ízesítése, csomagolása. Erről a Földművelésügyi Minisztérium rendeletei intézkednek. Tény, hogy a hazai élelmiszerbiztonsági előírások gyengébbek, mint Nyugat-Európában. Ha minálunk is a nyugat-európai elvárások élnének, akkor a multinacionálisok betartanák.

- Mi a valódi oka a mostani protestálásnak?

- Egyetlen szóval lehet rá válaszolni: a Fidesz-KDNP multiellenessége. A jogszabályalkotás lehetősége a kormány kezében van.

Bonta Miklós