Összefog az LMP és az Új Kezdet

Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:05
Gémesi György a pártját bemutató tájékoztatón. Fotó: Molnár Ádám
Az LMP hivatalosan is megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdenek a március 15-én elindult Új Kezdettel (ÚK) a választási együttműködés lehetőségeiről. 

A két ellenzéki párt közeledését először a néhány hónapos Új Kezdetet vezető Gémesi György hozta szóba a párt Facebook oldalán minden szerdán este élőben közvetített Fórumon, ahol többnyire az egyelőre főként a vidéki Magyarországot megszólító tömörülés terveiről és céljairól beszél meghívott vendégekkel. Egy kérdésre válaszolva az eheti bejelentkezésben mondta el, hogy az LMP elnöksége épp aznap döntött a tárgyalások megkezdéséről.

A Népszava vidéki forrásokból úgy értesült, hogy a „csapatépítésnél” tartó Új Kezdet tagjai és szimpatizánsai hetek óta várták a bejelentést egy összefogásról, mert érzékelték, hogy eddig nem tudott kitörni pártjuk az elszigeteltségből, májusban szervezett szakmai konferenciáik is kevés nyilvánosságot kaptak. A pártban többen úgy látják, ennek egyik oka, hogy Gémesi az országos közvélemény számára ismeretlen vidéki polgármestereket választott maga mellé a szervezet elnökségébe, akik – bármilyen tehetségesek is – csak szűkebb környezetükben húzónevek.

Az összefogás kézzelfogható esélye viszont forrásaink szerint tetszik a fiatal párthoz tartozóknak, akik arra is számíthatnak, hogy hamarosan megjelennek az első húzónevek a tömörülés körül. Úgy tudjuk, szeptember 10-én nagygyűlést tart az Új Kezdet, ahol a mostani tervek szerint nemcsak Hadházy Ákos jelenik meg, hanem az utóbbi évtizedek meghatározó jobboldali gazdaságpolitikusai közül többen is arcukat adják a párt terveihez, az oktatáspolitikai vonalat pedig Pilcz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviselője erősítheti.

A szerda esti internetes fórumon arról is beszélt Gémesi György, hogy szeptember második felétől aktivistáik beszállnak az aláírásgyűjtésbe, hogy segítsék Vágó Gábor népszavazási kezdeményezésének sikerét. Az LMP egykori alapító tagja, volt képviselője az állami cégvezetők bérének maximalizálását akarja elérni, kérdését a Kúria hitelesítette.

Az új jobbközép párt eddigi láthatatlansága ellenére nem elhanyagolható területen veszélyezteti a Fidesz helyi embereinek választási eredményét. Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökeként széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik a közepes és kisebb településeken, így esetleg felajánlandó képviselői helyért vagy helyekért cserében pártja segítheti az LMP-t az eredményes helyi politikusok megtalálásában. A veszélyt a kormánypártok is érzik, nem véletlen, hogy körlevélben szólították fel a fideszes polgármestereket, lépjenek ki a Gémesi-féle önkormányzati szövetségből.

Népszerű kisvasutakat áldoznak be Orbán álmáért

Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:03
A kudarcok miatt az EU már nem ad több pénzt. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Ismét működhetne az egykor népszerű Nyírvidéki Kisvasút, de az újranyitás helyett inkább az üres felcsúti szerelvények pályáját nyújtják meg.

A Nyírvidéki Kisvasút az egyik legnagyobb forgalmú keskeny nyomközű vasút volt az országban, a 2000-es évek közepén még napi 6 járatpárral, járatonként átlagosan 69, naponta összesen több mint 800 utassal közlekedett. 2009-ben a szocialista kormány átmenetileg leállította. A Fidesz akkoriban erősen sérelmezte a mellékvonalak és a kisvasutak elsorvasztását, az újraindításra is ígéretet tett. Ez a lehetőség a Nyírvidéki Kisvasút esetében többször is fölmerült, a legkonkrétabb elképzelés az volt, hogy a vonal rekonstrukciója után elővárosi vasúttá fejlesztik. 2015 augusztusában, amikor Nyíregyházán hozzákezdtek a vasúti kocsik és a mozdonyok felújításához, a városban mindenki azt gondolta, hogy elérkezett az újraindítás pillanata. A munkálatokban résztvevőkkel ugyanakkor a korabeli sajtótudósítások szerint titoktartási nyilatkozatot íratott alá a MÁV, senkinek sem beszélhettek róla, hogy milyen céllal dolgoznak a régi szerelvényeken - nem véletlenül. Merthogy mára bebizonyosodott: a nyíregyházi szerelvények közlekednek újjávarázsolva Felcsúton. Csak éppen ma tizedakkora forgalmat bonyolítanak, mint korábban a nyíregyházi agglomerációban.

A Nyírvidéki Kisvasút rekonstrukciójáról azóta sincs hír, holott annak volt közvetlen nagyvasúti kapcsolata. A Magyar Közlöny nyomán a Magyar Nemzet viszont arról írt, hogy a kormány költségvetési forrásból 8,5 milliárd forintot fordít kisvasút-fejlesztésre, többek között a felcsúti vonal Bicskéig történő meghosszabbítására a nagyvasúti csatlakozás érdekében.

Mint emlékezetes, Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta az utasszámok alapján máig érthetetlen, napi átlagban az ígért ezrekhez képest alig 100 főt szállító, uniós forrásból megvalósult felcsúti beruházásról: „Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”. Elsőként lapunk számolt be róla – még idén februárban –, hogy a kormány állami pénzből tervezi a felcsúti kisvasút továbbépítését. Egy korábbi, még az origo.hu-n megjelent megvalósíthatósági tanulmány szerint a bicskei projektre több mint egymilliárdot szánnak. Ezt kizárólag a magyar adófizetők pénzéből állnák, mert az EU nem kívánja tovább finanszírozni a kudarcos felcsúti vasútprojektet, sőt az Európai Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének bejelentése nyomán az eddigi kifizetések indokoltságát is vizsgálja.

Épp a mostani forrásteremtési akció bizonyítja egyébként, hogy ha racionális szempontok szerint döntenének a pénzfelhasználásról, a nyíregyházi kisvasút felélesztése sem lenne megoldhatatlan, a támogatott beruházások közé ugyanis egy leállított dunántúli szárnyvonal újraindítása is bekerül.

Nemzeti minimum kell az egészségügyben

Publikálás dátuma
2017.07.28. 07:00

A találkozó résztvevői megértették, hogy ha folyton újrakezdjük, akkor abból nem lesz semmi – állítja az ellenzéki pártok mindegyikét egy asztalhoz ültető egészségügyi szakértő, Kincses Gyula.

Október végéig kiderülhet, sikerül-e megállapodni az ágazatot érintő nemzeti minimumban – vélekedett Kincses Gyula egészségügyi szakértő, egykori államtitkár. Hívó szavára szerdán kilenc párt képviselői – a Fidesz-KDNP távolmaradása mellett – arról állapodtak meg, hogy megpróbálják meghatározni azokat a legalapvetőbb elemeket, amelyekre az akár egymást váltó kormányok is építhetik az ágazati politikájukat.

Lapunk kérdésére, hogy mi az a minimum, amelyről még arcvesztés nélkül megállapodhatnak a pártok, Kincses doktor azt mondta, hogy a legfontosabb alapvetésekben mindenképp. Így például abban egyetértésre juthatnak, milyen rendszerű egészségügyet – társadalombiztosítási-, vagy állami elven szerveződőt – preferálnak. Deklarálhatják, hogy az ágazat érdekeit nem rendelik alá más közpolitikai célnak. Vagy rögzíthetik, hogy miként képzelik el a magán- és a közfinanszírozás viszonyát, arányát. (Ma már 100 egészségügyre költött forintból csaknem 40-et a lakosság fizet - a szerk.) Tisztázhatják, akarják-e az egészségügyre fordított források GDP-hez viszonyított arányát az Európai Unió országainak átlagos költésére, 9,4 százalékra emelni. (Ma Magyarországon ez 7,1 százalék, amelyből az állam 4,8 százalékot vállal magára, a többit közvetlenül a lakosság fizeti). De abban is meg kell állapodniuk, akarják-e a szerkezetváltoztatást folytatni, végigvinni az ellátórendszer ésszerűsítését, és vállalják-e a társadalombiztosítás keretében nyújtandó szolgáltatások, azaz az ellátási csomag meghatározását.

Kincses a meghívóját 10, a közvélemény-kutatások által mérhető támogatottságú pártnak küldte el. Közülük kilenc – a DK, az Együtt, a Jobbik, az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt, az MSZP, a Moma, a Momentum és a Párbeszéd – reagált pozitívan, míg a Fidesz távol maradt. Ahogy a szervező megjegyezte, mivel ez nem egy ellenzéki, hanem egy szakpolitikai kerekasztal továbbra is nyitva álla csatlakozás lehetősége a kormányzópárt előtt.

Kincses Gyula abban bízik, hogy a szerdai találkozó résztvevői megértették: ha folyton újrakezdjük az elejétől, akkor abból nem lesz semmi. Az egészségügy akkora rendszer, hogy nem lehet ciklusonként újraszervezni, ezért bizonyos elvekben muszáj megállapodni. A szándék egyértelmű, és szerdán maximális elköteleződéssel vállalta mind a kilenc párt a feladatot.

Kincses tervei szerint valamennyi találkozó végén emlékeztetőben rögzítik azokat az elemeket, amelyekben már kialakult a konszenzus, illetve rögzítik az újonnan felmerült kérdéseket, vitapontokat. A következő fordulókra már csak a vitás kérdéseket hagyják, míg nem lesz meg minden kérdésben a mindenki számára elfogadható közös minimum, az amivel már az ország, a nyilvánosság elé lehet állni.

– Nem programot írunk, hanem közös minimumként elfogadott politikai értéknyilatkozatot – hangsúlyozza a szakértő. "Így ez nem is lehet túl bonyolult. Azokat az alapelveket, sarokpontokat kell megtalálni, amelyek hosszútávú stabilitást adnak a rendszernek. Minél részletesebb lenne, annál több különbség jönne elő, annál nehezebb konszenzust találni" – fejtette ki.

Kinek sikerült összehozni?
Kincses Gyula
- 1990-1994 között az MDF parlamenti képviselője
- 1992-től a Népjóléti Minisztérium egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottságának elnöke
- 2001-ben az Egészségügyi Minisztérium reformügyekért felelős miniszteri biztosaként az Orbán-kabinet főtanácsadója, majd a Medgyessy-kormány egészségügyi tárcájának tanácsadója
- Az első Gyurcsány-kormány idején az egészségügyi reform előkészítésén dolgozott, majd államtitkár lett
- Több szakmai blog írója, szerkesztője

Szerző