Előfizetés

Kocka ügynök

Nem rossz – csettintett elismerően Virág elvtárs a túlvilágon – ezek a fiúk egy hét alatt három népellenes szabotázst is találtak! Határozottan tanulékonyak, nem szégyellenek visszanyúlni a klasszikusokhoz. A szép ötvenes években is ha megdöglött egy tehén a téeszben, akkor bebizonyítottuk két emberről, hogy az USA zsoldjában álló szabotőrök és ők ölték meg a Piroskát, nem a fűtetlen istálló.

Olvasom, hogy odalent sokadjára is bedöglött az élenjáró szovjet technikával felújított hármas metró. Nem záródik az ajtó. A nép pedig már majdnem azt gondolta, hogy a metrótendert nyelvespuszira megkapó testvéri oroszok hanyagsága tehet mindenről!

Szerencsére ott van ez a téeszelnök, akarom mondani főpolgármester úr. Kreatív fiú: kiáll a nép elé, kezében egy fakockával és bejelenti, hogy ismeretlen támadó azt csempészte az ajtórésbe. Aztán az ávó, akarom mondani a nemzetbiztonság által védett Budapesti Közlekedési Központ számítógépes hálózatát feltöri mindenféle vakációzó középiskolás. Kikerül a rendszerből az összes utas minden személyes adata. (Ugye barátaim, hogy nem véletlenül tiltottuk be a kibernetikát?!) A nép mit gondolna ilyenkor a buta fejével? Hogy a közlekedési központ hálózata egy nagy vacak?

Még jó, hogy a tanácsi, akarom mondani városházi fiúk idejében bedobták az ügynökvádat: valaki kicsempészte az utasok adatait! És a főpolgármester azt is elmondja, hogy a hálózat pedig azért döglik be, mert valaki folyamatosan támadja a dolgozó nép internetét. És erre 300 millió forintot költ. Értik, ugye?

Hiába, ehhez a munkához írói véna kell, a megfelelő helyen elpöttyintett leheletfinom célzások. Ha a nép így sem veszi észre, hogy miről mit kellene gondolnia, akkor majd a vádiratba beleírjuk, hogy az ürgebőrbe bújt békalábú Soros György tehet mindenről.

Ja igen, vádirat: a fiúknak már csak találni kell néhány bűnöst. Aprómunka.

Piros lámpás kormány

Ma a lábamra léptek a metrón, úgyhogy biztosan kigyulladt a kormánynál a piros lámpa. Máshol a piros lámpa a kuplerájok tartozéka, de nálunk a kormányé. A miniszterelnök megmondta Tusnádfürdőn: „Ha a világ bármelyik sarkán rátaposnak egy magyar lábára, Budapesten kigyullad egy piros lámpa”. Remélem, mindenki látja, hogy én rendesen odafigyeltem. A helyszínen ez nehezebb lehetett. Parászka Boróka tudósított arról, hogy az ünnepélyes megnyitón az áhítatba sajnos belebömbölt a színházi sátorban játszott gyerekdal Mézga Gézáról, miszerint „Ne is figyelj oda, mit mond egy főokos!”

Nekem azonban a főokosok minden szava szentírás. Olyat csak a rosszindulatúak kérdezhettek, kigyulladt-e a lámpa, amikor a sípoló lányt a földre rántották. Hát világos, hogy a lánynak nem a lábára léptek, hanem a haját rángatták, napernyőjét törték, és a piros lámpa lábra van beállítva. Másrészt aki ilyenkor fütyül, az nem lehet igazi magyar. Hogy a közeli Lövétéről származna? Ugyan! Néhány kormányhű facebookoló átlátott a szitán, imígyen: „Lövétei?? Nem inkább újlipótvárosi vagy Dohány utcai?” „Budapesti libsikomcsi. Fiatal CEU-s”.

Attól tartok, magam is „budapesti libsikomcsi” vagyok. Viszont szemmel láthatólag nem fiatal CEU-s, tehát van némi sanszom, hogy esetemben működésbe lép a piros lámpa. Annál is inkább, mert éppen hazafias kötelességem teljesítése közben tapostak a lábamra. Nem ügyeltem magamra, mert a többi utast vizslattam, ahogy a főpolgármester úr parancsolta. ”Figyeljék egymást, mert olyan dolgok történnek az utóbbi időben, amelyeknek a fele sem tréfa”. Mondjuk szerintem is olyanok történnek, de ő másra gondolt. A kockaszabotázsra. A kocka mint olyan, persze eleve gyanús (lásd kockás ing: van iskolaigazgató, aki emiatt nem újrázhatott), de azért a kockabűnözés ilyen mértékű terjedésére nem számítottam.

Nagyon jó, hogy a város első embere megszólalt, mert meg kell mondanom, hogy a BKK vezérigazgatójának tájékoztatása ehhez képest elég hézagos volt. A hármas metrót ismét megbénító bűnös eszközről csak ennyit szögezett le: „vagy véletlenül, vagy szándékosan került oda”. Ami kétségtelen tény, hamarjában én sem tudnék harmadik lehetőséget előhozni, de információnak talán kevés. Kissé közelebb vitt a teljes tényfeltáráshoz azzal, hogy nem zárta ki:„idegenkezűség van a dologban”. Tehát azt az opciót elvethetjük, hogy a kocka sajátmagától, önnön bűnös szándékaitól vezetve, direkt bepréselte magát az ajtó alá. A Soros-maffia részéről efféle felforgató provokációkra legfeljebb az elkövetkező forró őszön számíthatunk. Bár a metróállomáson még megmaradt plakáton Soros most is undokul röhögött a magyarok baján.

A főpolgármester úr szerencsére komplett megfejtést tárt elénk. A merénylő úgy tett, mintha a kioldódott cipőfűzőjét bekötni hajolna le, miközben orvul beerőltette a kockát az ajtó alá. Sőt már másodjára alkalmazhatta a sátáni cipőfűző-trükköt, hiszen a megfelelő kocka készítéséhez előbb méretet is kellett vennie. Most tehát figyeltem, hogy látok-e valakit colstokkal a kezében cipőfűzőt kötözni, szorosan az ajtó mellett guggolva, de úgy, hogy ki ne verje fejével az üveget, ami elég bonyolult tornamutatvány lehet. Nekem mostantól minden fűzős cipős akrobata gyanús.

Zsúfolt volt a metró, az utasok ugyebár a kötelező éberségi gyakorlatra koncentráltak, tartok tőle, többeknek is a lábára léptek a tumultusban. Nem tudom, hogy bírja a strapát a piros lámpa. Percenként történik valami, amitől fel kell gyulladnia. Föld S. Péter szerint a villogó piros lámpák városa leszünk.

Száz lábralépéssel is felér, ha egy rokkantat vagy beteget megfosztanak az ellátásától. Vörös lámpa. Ha a gyereknek olyanból kell érettségiznie, amire év elején még nem készülhetett. Újabb lámpa. Ha a polgármester nem ad közmunkát a neki nem tetszőknek. Ha többhónapos várólista miatt csak nagysokára operálhatják a fájó térdet, csípőt. Ha a Városligetben kopasz magánhadsereg támad a tiltakozókra. Ha a két és fél éves vérző fejű kisgyerekkel órákig kell a sürgősségin várniuk a tehetetlenségtől félőrült szülőknek, mert nincs orvos. Lámpa, lámpa, lámpa. Ha az újságírókat átverve becsukják a Népszabadságot. Ha cserben hagyják a családon belüli erőszak áldozatait, mert nem írják alá a sok tahó macsó számára „túlságosan gender szemléletű” nemzetközi egyezményt. Ha fontolgatják, tehertétel-e a határon túli magyar cigány. Ha nincs oltóanyag a kisbabádnak. Ha miniszterelnöki, mi több: némethszilárdi szintről jelölik ki soron lévő ellenségnek az újságírókat és a civil szervezeteket. Sok-sok piros lámpa, már kialudni sincs idejük. Ki belevakul, ki folyamatosan vöröset lát.

És most ellenállok minden olcsó párhuzamnak a kormány és a piroslámpás házak között, a célozgatásnak politikai prostituáltakra és madámokra. Viszont egy tudományos folyóiratban azt olvastam: egy kísérlet szerint a kék és a fehér lámpa depresszióssá teszi a hörcsögöket, míg a vöröstől jobb kedvűek. Ez jó hír azoknak az állami vezetőknek - akadnak ilyenek -, akiknek hörcsögtermészetük van. Garantáltan nem lesznek kedélybetegek.

Piros lámpás kormány

Ma a lábamra léptek a metrón, úgyhogy biztosan kigyulladt a kormánynál a piros lámpa. Máshol a piros lámpa a kuplerájok tartozéka, de nálunk a kormányé. A miniszterelnök megmondta Tusnádfürdőn: „Ha a világ bármelyik sarkán rátaposnak egy magyar lábára, Budapesten kigyullad egy piros lámpa”. Remélem, mindenki látja, hogy én rendesen odafigyeltem. A helyszínen ez nehezebb lehetett. Parászka Boróka tudósított arról, hogy az ünnepélyes megnyitón az áhítatba sajnos belebömbölt a színházi sátorban játszott gyerekdal Mézga Gézáról, miszerint „Ne is figyelj oda, mit mond egy főokos!”

Nekem azonban a főokosok minden szava szentírás. Olyat csak a rosszindulatúak kérdezhettek, kigyulladt-e a lámpa, amikor a sípoló lányt a földre rántották. Hát világos, hogy a lánynak nem a lábára léptek, hanem a haját rángatták, napernyőjét törték, és a piros lámpa lábra van beállítva. Másrészt aki ilyenkor fütyül, az nem lehet igazi magyar. Hogy a közeli Lövétéről származna? Ugyan! Néhány kormányhű facebookoló átlátott a szitán, imígyen: „Lövétei?? Nem inkább újlipótvárosi vagy Dohány utcai?” „Budapesti libsikomcsi. Fiatal CEU-s”.

Attól tartok, magam is „budapesti libsikomcsi” vagyok. Viszont szemmel láthatólag nem fiatal CEU-s, tehát van némi sanszom, hogy esetemben működésbe lép a piros lámpa. Annál is inkább, mert éppen hazafias kötelességem teljesítése közben tapostak a lábamra. Nem ügyeltem magamra, mert a többi utast vizslattam, ahogy a főpolgármester úr parancsolta. ”Figyeljék egymást, mert olyan dolgok történnek az utóbbi időben, amelyeknek a fele sem tréfa”. Mondjuk szerintem is olyanok történnek, de ő másra gondolt. A kockaszabotázsra. A kocka mint olyan, persze eleve gyanús (lásd kockás ing: van iskolaigazgató, aki emiatt nem újrázhatott), de azért a kockabűnözés ilyen mértékű terjedésére nem számítottam.

Nagyon jó, hogy a város első embere megszólalt, mert meg kell mondanom, hogy a BKK vezérigazgatójának tájékoztatása ehhez képest elég hézagos volt. A hármas metrót ismét megbénító bűnös eszközről csak ennyit szögezett le: „vagy véletlenül, vagy szándékosan került oda”. Ami kétségtelen tény, hamarjában én sem tudnék harmadik lehetőséget előhozni, de információnak talán kevés. Kissé közelebb vitt a teljes tényfeltáráshoz azzal, hogy nem zárta ki:„idegenkezűség van a dologban”. Tehát azt az opciót elvethetjük, hogy a kocka sajátmagától, önnön bűnös szándékaitól vezetve, direkt bepréselte magát az ajtó alá. A Soros-maffia részéről efféle felforgató provokációkra legfeljebb az elkövetkező forró őszön számíthatunk. Bár a metróállomáson még megmaradt plakáton Soros most is undokul röhögött a magyarok baján.

A főpolgármester úr szerencsére komplett megfejtést tárt elénk. A merénylő úgy tett, mintha a kioldódott cipőfűzőjét bekötni hajolna le, miközben orvul beerőltette a kockát az ajtó alá. Sőt már másodjára alkalmazhatta a sátáni cipőfűző-trükköt, hiszen a megfelelő kocka készítéséhez előbb méretet is kellett vennie. Most tehát figyeltem, hogy látok-e valakit colstokkal a kezében cipőfűzőt kötözni, szorosan az ajtó mellett guggolva, de úgy, hogy ki ne verje fejével az üveget, ami elég bonyolult tornamutatvány lehet. Nekem mostantól minden fűzős cipős akrobata gyanús.

Zsúfolt volt a metró, az utasok ugyebár a kötelező éberségi gyakorlatra koncentráltak, tartok tőle, többeknek is a lábára léptek a tumultusban. Nem tudom, hogy bírja a strapát a piros lámpa. Percenként történik valami, amitől fel kell gyulladnia. Föld S. Péter szerint a villogó piros lámpák városa leszünk.

Száz lábralépéssel is felér, ha egy rokkantat vagy beteget megfosztanak az ellátásától. Vörös lámpa. Ha a gyereknek olyanból kell érettségiznie, amire év elején még nem készülhetett. Újabb lámpa. Ha a polgármester nem ad közmunkát a neki nem tetszőknek. Ha többhónapos várólista miatt csak nagysokára operálhatják a fájó térdet, csípőt. Ha a Városligetben kopasz magánhadsereg támad a tiltakozókra. Ha a két és fél éves vérző fejű kisgyerekkel órákig kell a sürgősségin várniuk a tehetetlenségtől félőrült szülőknek, mert nincs orvos. Lámpa, lámpa, lámpa. Ha az újságírókat átverve becsukják a Népszabadságot. Ha cserben hagyják a családon belüli erőszak áldozatait, mert nem írják alá a sok tahó macsó számára „túlságosan gender szemléletű” nemzetközi egyezményt. Ha fontolgatják, tehertétel-e a határon túli magyar cigány. Ha nincs oltóanyag a kisbabádnak. Ha miniszterelnöki, mi több: némethszilárdi szintről jelölik ki soron lévő ellenségnek az újságírókat és a civil szervezeteket. Sok-sok piros lámpa, már kialudni sincs idejük. Ki belevakul, ki folyamatosan vöröset lát.

És most ellenállok minden olcsó párhuzamnak a kormány és a piroslámpás házak között, a célozgatásnak politikai prostituáltakra és madámokra. Viszont egy tudományos folyóiratban azt olvastam: egy kísérlet szerint a kék és a fehér lámpa depresszióssá teszi a hörcsögöket, míg a vöröstől jobb kedvűek. Ez jó hír azoknak az állami vezetőknek - akadnak ilyenek -, akiknek hörcsögtermészetük van. Garantáltan nem lesznek kedélybetegek.