Fidesz;Tárki;Medián Közvélemény- és Piackutató Kft.;pártok népszerűsége;Róna Dániel;

2017-07-31 07:03:00

Nem igaz, hogy mindig nyer a Fidesz

Az utóbbi hónapokban erősödött a kormánypárt – állapította meg két friss kutatás is. A szakértők árnyalták a képet.

„A pártpreferencia-adatok alapján nem igaz, hogy mindig nyer a Fidesz, az előző kutatás például jelentős visszaesést mért a kormánypárt esetében, most pedig ezt követően erősödtek vissza valamelyest” – jelentette ki lapunknak Juhász Attila, miután a Medián után a friss Tárki-kutatás is Orbán Viktorék népszerűségéről írt.

A Political Capital szakmai igazgatója elismerte: a Fidesz a 2015 tavaszán mért mélypont óta képes volt támogatottságát visszaépíteni és magas szinten stabilizálni. Ezt a politológus szerint szinte kizárólag a menekültválság kapcsán indított sorozatos riogató kampányokkal sikerült elérnie. „A Soros elleni kampány is a bevándorlástól való félelemre épít. A Fidesz látja, hogy ez működik, így több mint két éve nem is nagyon csinál mást” - magyarázta a szakértő. A másik tényező, ami erősíti a Fideszt, hogy az ellenzék pártjai leginkább megint egymással vannak elfoglalva, és nem a kormány ellen politizálnak. Ez alól a Jobbik „Ők lopnak, ti dolgoztok” plakátkampánya volt az egyetlen kivétel, ami önmagában nem volt elég erőteljes. A harmadik tényező Juhász szerint, hogy a Fidesz mára bedarálta a médiapiac legnagyobb részét, a választók többségéhez, főleg vidéken, ahová lassan csak a kormánypropaganda jut el. Így aztán összességében nem túl meglepőek a pártpreferencia-adatok. A szakértő fel is tette a kérdést: mitől csökkenne tartósan a Fidesz támogatottsága ilyen politikai környezetben?

Ehhez kapcsolódva Róna Dániel érdekes tendenciára hívta fel a figyelmet. A politológus a Medián adatai alapján a blogján azt írta: a válaszadók 18 százaléka – többen, mint a legutóbbi két alkalommal – szinte szó szerint visszaadta a kormánypropaganda jelszavait (Soros, migránsok stb.). Ez az arány csak hajszálnyival kisebb azoknál, akik a kormány számára kellemetlen témákat (egészségügy, oktatás, korrupció, rossz életszínvonal) említettek. „Ez nem kis teljesítmény a kormányzati kommunikáció részéről: az eredeti cél, a figyelemelterelés maradéktalanul teljesült” - vélekedett a szakértő. Mindez világosan mutatja az ellenzéki kommunikáció kudarcát: nemcsak a hozzájuk kötődő értelmiségiek, hanem még a vezető politikusaik is nagy elánnal támadták a kormányzati propagandát – ahelyett, hogy figyelmen kívül hagyták volna – legalábbis Róna Dániel szerint. Így a nekik jutó – eleve szűkebb – médiafelület jelentős részét is olyan témának szentelték, amely a bizonytalanokat csak még jobban kiábrándítja a politikából. Márpedig éppen az ő megszólításukkal lehetne megdönteni a Fidesz többségét. Így érthetővé válik, miért tartalmazott annyi túlzást, nyílt hazugságot, provokatív állítást is a kormánypropaganda: éppen az volt a célja, hogy kikényszerítse a reakciókat az ellenzékből (vagy az EU-ból, a nemzetközi szervezetekből, akár magából Soros Györgyből), újabb muníciót adva ezzel a kormányzati narratívának.

A másik dolog, ami taszítja a politika iránt nem érdeklődő szavazókat, Róna szerint is az ellenzéki összefogás témája, és általában a pártpolitikai kérdések. Elviekben szinte minden politikus érti, hogy a kolbászkészítésnek nem a folyamatát, csak az eredményét kellene megmutatni, a gyakorlatban viszont mégis mintha épp azok a pártok feledkeznének meg erről elég gyakran, amelyek részt vettek a 2014-es Összefogásban – mutatott rá a politológus, hozzátéve: még mindig van hátra kilenc hónap a választásokig, és minél előbb zárja le ezt a kérdést a baloldal, minél kevesebbet beszél róla a nyilvánosság előtt, annál kisebb kárt tesz önmagában.