Előfizetés

A THEALTER díjai

B.GY
Publikálás dátuma
2017.07.31. 07:49
Widder Kristóf Fotó: Thealterphoto

A hétvégén zárult a 27. szegedi nemzetközi THEALTER fesztivál. A független társulatok seregszemléjén a legnépszerűbb előadás közönségdíját Pintér Béla és Társulata nyerte el a Szívszakadtig című produkcióval. A kritikusok Horváth Csaba Bartók Béla zenéjére készített koreográfiáját, a Forte Társulattal színpadra állított Concerto / 5. vonósnégyes című előadást ítélték a legjobbnak. A fesztivál junior díját megosztva kapta Widder Kristóf Sztravinszkij Tavaszi áldozat című művének színpadra állításáért, valamint a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának végzett hallgatóival létrehozott Szüfrazsisztek című előadás, melynek rendezője Csapiné Matos Ibolya drámapedagógus.

Nőnek az uniós kifizetések

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte - ez olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában. 

Az év egészében a tavalyi 2 százalékról 3,5 százalék körülire gyorsulhat a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások révén. Idén azonban a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. 

Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban - az uniós források visszaesése miatt - több mint 15 százalékkal zuhant, idén azonban az újra induló uniós beruházási ciklus révén, 12 százalékos bővülés várható. A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalékos volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony aránynak számít, 2017-ben viszont az emelkedés mértéke akár 19 százalékos is lehet.

A 2014-ben indult új uniós költségvetési periódus pályázatait meghirdették ugyan, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett, jellemzően hat-kilenc hónap, vagy még ennél is hosszabb lehet. A szétaprózott, át nem gondolt projektek az új pályázatoknál is látszanak, a fő célnak most a jövő évi országgyűlési választások előtti gyors pénzköltés tűnik. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akar a kormány hirdetni, viszont az előző ciklushoz képest nem tapasztalható valós gyorsulás. A megítélt támogatás mértéke ugyan több mint 5 000 milliárd forint, de a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi tényleges költés ennek mindössze a fele. Ráadásul a kifizetések jelentős része csak előleg, mivel a nagy projekteket többnyire előresorolták, hogy a számláló jobban „pörögjön”, ugyanakkor ezeknél a projekteknél a lényeges tevékenység még nem indult el. Mostanában gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek majd ki az önkormányzatok. A GKI véleménye szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is. 

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forintos volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig haladta meg a 200 milliárd forintot. Ennek fő oka éppen az, hogy megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását megelőlegező kifizetések a kedvezményezettek számára. Erre abból lehet következtetni, hogy a magyar költségvetésbe beérkezett uniós bevételek nagyságrendje idén eddig lényegesen elmaradt a kifizetésektől. Viszont ez - elszámolási okok miatt - nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná ennek a csökkentési lehetőségeit.

Az utóbbi hónapok fejleményei alapján ugyanakkor nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek az Európai Unióból való kilépést megszavazó brit referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és unió-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak. Szűkülhet viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást számos ügyben vállalni nem kívánó uniós tagállamok mozgástere. Az euróövezet kibővítése és a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás a kívül maradó uniós tagországok perifériára való sodródását valószínűsíti - összegezték véleményüket a GKI szakértői. 

Nőnek az uniós kifizetések

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte - ez olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában. 

Az év egészében a tavalyi 2 százalékról 3,5 százalék körülire gyorsulhat a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások révén. Idén azonban a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. 

Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban - az uniós források visszaesése miatt - több mint 15 százalékkal zuhant, idén azonban az újra induló uniós beruházási ciklus révén, 12 százalékos bővülés várható. A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalékos volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony aránynak számít, 2017-ben viszont az emelkedés mértéke akár 19 százalékos is lehet.

A 2014-ben indult új uniós költségvetési periódus pályázatait meghirdették ugyan, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett, jellemzően hat-kilenc hónap, vagy még ennél is hosszabb lehet. A szétaprózott, át nem gondolt projektek az új pályázatoknál is látszanak, a fő célnak most a jövő évi országgyűlési választások előtti gyors pénzköltés tűnik. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akar a kormány hirdetni, viszont az előző ciklushoz képest nem tapasztalható valós gyorsulás. A megítélt támogatás mértéke ugyan több mint 5 000 milliárd forint, de a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi tényleges költés ennek mindössze a fele. Ráadásul a kifizetések jelentős része csak előleg, mivel a nagy projekteket többnyire előresorolták, hogy a számláló jobban „pörögjön”, ugyanakkor ezeknél a projekteknél a lényeges tevékenység még nem indult el. Mostanában gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek majd ki az önkormányzatok. A GKI véleménye szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is. 

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forintos volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig haladta meg a 200 milliárd forintot. Ennek fő oka éppen az, hogy megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását megelőlegező kifizetések a kedvezményezettek számára. Erre abból lehet következtetni, hogy a magyar költségvetésbe beérkezett uniós bevételek nagyságrendje idén eddig lényegesen elmaradt a kifizetésektől. Viszont ez - elszámolási okok miatt - nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná ennek a csökkentési lehetőségeit.

Az utóbbi hónapok fejleményei alapján ugyanakkor nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek az Európai Unióból való kilépést megszavazó brit referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és unió-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak. Szűkülhet viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást számos ügyben vállalni nem kívánó uniós tagállamok mozgástere. Az euróövezet kibővítése és a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás a kívül maradó uniós tagországok perifériára való sodródását valószínűsíti - összegezték véleményüket a GKI szakértői.