A hazai energiaszolgáltató-tulajdonosok közül éppenséggel az újdonsült - korábban "nonprofit működést" ígérő - magyar állam osztalékétvágya nőtt meg 2017-ben a leginkább. Míg a Főgáz Zrt.-nél - az állami kontroll négy évvel ezelőtti átvétele óta - tartózkodtak az osztalékfizetéstől, idén kétmilliárdot kiutaltak a nyereségből a tulajdonosi posztot elfoglaló állami Magyar Fejlesztési Banknak (MFB).
A lépést máig nem indokolták, igaz, az eddig is háttérbe húzódó állami hitelintézet helyére a tulajdonosi soron immáron a szakmai irányítást az MFB megbízásából eddig is végző állami Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) került. Még nagyobb állami pénzétvágy-növekedés figyelhető meg az idén államivá lett Démász Zrt. esetében, ahol az új, állami gazda több mint hétmilliárd forintot vont ki a tavalyi hárommilliárd után. Igaz - ezt lapunk kérdésére - a cégvásárlás egy fajta "utóhatásával "indokolták.
A Fidesz által sokat támadott külföldi szolgáltató-tulajdonosok közül egyedül az Elmű-ÉMÁSZ-t birtokló német RWE-EnBW emelte a kivont összeget. A budapesti értéktőzsdén tőzsdén is jegyzett fővárosi áramszolgáltató-csoportból a tavalyi 7,3 milliárd után idén 9,1 milliárdot, észak-magyarországi áramszolgáltató leányvállalatukból pedig a tavalyi 3,4 milliárd után idén 4,3 milliárdot vontak ki. Igaz, ebből részesedik a nagy hányaddal rendelkező állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is.
A többiekénél jóval nagyobb, de változatlanul 14 milliárdos összeget vett fel a tavalyi eredményekből a német E.ON, amely a lakossági gázszolgáltatáson mint kereskedelmi tevékenységen kívül minden más - így lakossági áramszolgáltatási, valamint áram- és gázhálózati - pozícióit is megtartotta. A lakossági gázszolgáltatást szintén az államnak átadó, így ma már csak térségi gázhálózatát kezelő Tigáz olasz, illetve Égáz-Dégáz francia tulajdonosa egyik évben se vont ki osztalékot. Nem is csoda: mindkét vezetékcégnél sorjáznak a mínuszok. Igaz, a Tigáz nulla körüli vesztesége messze az utóbbi évek legkedvezőbb adata. Ráadásul a társaság tényleges tevékenysége már közel tízmilliárdos nyereségnél járt, amit azonban a hálózati leánycég még nagyobb vesztesége lerontott.
A magyar állam, az RWE és az E.ON is élt a nyereségnél nagyobb osztalékkifizetés nem túl barátságos eszközével. Ilyen esetben ugyanis a leányvállalat tartalékait apasztják. A Démászból az NKM a nyereség több mint háromszorosát vonta ki, míg az E.ON, illetve – az Elmű esetében - az RWE kétszeres szorzót alkalmazott. Korábban az E.ON-nál arra hivatkoztak, hogy az osztalék mértékéről nem elsősorban a magyar leányvállalatok helyzete, sokkal inkább az E.ON világszintű pénzügyi szükségletei szerint döntenek.
Tavaly amúgy a hazai területi áramhálózatok szembeötlően magasabb – több milliárdos – nyereségeket értek el, míg a gázhálózati cégek – az állami Főgáz kivételével - gyakorta csúsztak vaskos mínuszokba. Ezt magyarázhatja, hogy a magyar állam az áramhálózatokkal ellentétben a gázhálózatok számos költségelemét nem téríti meg a tulajdonosoknak a tarifán keresztül. Ez az Orbán-kabinet külföldi befektetőket ellehetetlenítő stratégiájának is része lehet. Noha hírek szerint a kormány idén kissé finomított a gázrendszerek megtérülésén, az unió az eljárást kötelezettségszegési eljárással támadja.
Mindezek nyomán, ahogy a további rezsicsökkentés, úgy a jelek szerint a külföldi energiabefektetők osztalékkifizetéseinek támadása is kikerült a Fidesz kommunikációs fegyvertárából.
