Felosztanák Koszovót

 Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra - fogalmazta meg véleményét Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Blic című belgrádi napilapban hétfőn megjelent írásában.

A külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vucic államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről, illetve a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Aláhúzta, hogy a köztársasági elnökkel tárgyalni kíván a lehetséges területfelosztásról.

Ivica Dacic kiemelte: egy területcsere esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha javaslata megvalósíthatatlannak bizonyul, más megoldási lehetőségeket keres majd, és támogatja a megvalósítható elképzeléseket.

A szerb külügyminiszter korábban többször is beszélt arról, hogy fel lehetne osztani a területet a szerbek és a helyi albánok között, illetve néhány éve azt is felvetette, hogy akár területcserét is lehetne alkalmazni. Így Szerbia megkapná a szerb kisebbség lakta koszovói területeket, míg Koszovóhoz csatolnának néhány, szinte teljes egészében albánok lakta dél-szerbiai térséget. Egyik ötlet sem valósult meg, sőt ez irányú lépések sem történtek annak ellenére, hogy Ivica Dacic 2012 és 2014 között miniszterelnökként megkezdhette volna az erről szóló párbeszédet.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnöknek a Blic című napilap múlt heti számában jelent meg a nemzeti konzultáció szükségességéről szóló írása. Úgy fogalmazott: Szerbiának meg kell oldania a Koszovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni. "Itt az ideje, hogy nemzetként felhagyjunk azzal, hogy struccként a homokba dugjuk a fejünket, és próbáljunk meg végre reálisak lenni, ne engedjük meg magunknak azt, hogy elveszítsük, vagy átadjuk másnak, amink van, de ne is várjuk, hogy az ölünkbe hulljon az, amit már rég elveszítettünk" - fogalmazott a szerb elnök, mindazonáltal nem fejtette ki, mi az, amit már elveszített Szerbia.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

A szerb sajtóban megjelent vélemények szerint Aleksandar Vucic ezzel az írással, illetve az utóbbi hetekben tett kijelentéseivel Koszovó elismerésére készíti fel a szerb népet. Míg korábban a szerb államfők - és miniszterelnökként még maga Vucic is - azt mondták, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, legutóbbi kijelentései inkább arra utalnak, mégis erre készül az államfő.

A múlt hétfői cikk megjelenése óta számos politikus és politológus véleményezte az államfő kezdeményezését. A legtöbben óvatosan fogalmaztak, és nem merték egyértelműen állítani, mi lehet egy ilyen egyeztetés végeredménye, voltak azonban olyanok is - például Aleksandar Vulin védelmi miniszter - akik leszögezték, hogy Belgrád nem készül Pristina önállóságának elismerésére.

Szerző

Hatmillió eurónyi készpénzt tartott bőröndökben a szudáni elnök

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:38
Omar al-Besír (képünkön) biztosra ment, több millió eurós vésztartalékot halmozott fel
Fotó: AFP/ ASHRAF SHAZLY
A katonai hírszerzés legalábbis ekkora összeget foglalt le Omar el-Besír lakásán.
Összesen nagyjából 6 millió eurónyi készpénzt talált a katonai hírszerzés Szudán volt elnökének lakásán – írja a 24.hu, a Sky News értesülését idézve. Omar el-Besírt áprilisban tartóztatták le és pénzmosás gyanújával nyomoznak ellene; a rengeteg készpénzt tömött bőröndökben tartotta a megbuktatott vezető. Az elnök eltávolítását több hónapig tartó tiltakozáshullám előzte meg. A 30 évig az ország élén álló el-Besír ellen az Hágai Nemzetközi Bíróság is körözést adott ki, többek között emberiesség elleni bűncselekményekkel, gyilkossággal, nemi erőszakkal és kínzásokkal vádolják a Darfúrban 15 éve tartó népirtás miatt, melynek egyes becslések szerint 300-400 ezer áldozata is lehetett.
A megbuktatott államfő letartóztatása után három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Szudánban, és az ország irányítását átvevő katonai tanács kétéves átmenet idejéig áll majd Szudán élén, ennek végén választásokat tartanak majd.
Témák
Szudán
Frissítve: 2019.04.20 20:10

A német belügyminiszter szerint Orbán túlzásba esett, de nincs vele nagy baj

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:51
Horst Seehofer
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Az EU-ellenes kampány kicsit talán sok volt, de hát ki nem hibázik néha - védte meg Orbán Viktort Horst Seehofer.
A német belügyminiszter szerint ugyan Orbán Viktor túlzásba vitte az EU-ellenes kampányát, ám ennek ellenére nem kérdőjelezhető meg a magyar miniszterelnök demokratasága. A Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatában Horst Seehofer úgy vélekedett, Orbán keresztény meggyőződésből harcolt a kommunizmus ellen – írja a hvg.hu. A svájci lap tudósítója megkérdezte Seehofertől – a CSU egykori elnökétől, és volt bajor miniszterelnöktől – hogy Kelet-Európa védőügyvédjének tartja-e magát. 
A politikus erre elmondta: „Nem kérek bocsánatot azért, mert kapcsolatot tartok Orbánnal. Figyelemre méltó az életrajza, Orbán akkor harcolt a kommunisták ellen, amikor mi a foteljeinkben ültünk, s mindezt keresztényi meggyőződésből tette. 
„Nem vagyok hajlandó megkérdőjelezni Orbán Viktor demokrataságát. Túlzásba esett ugyan, amikor kampányt EU-ellenes kampányba kezdett, de ez velünk, német politikusokkal is megesett néha.”
„Csak mi úgy teszünk, mintha hibátlanul járnánk-kelnénk ebben a világban.” - mondta Orbánról, aki uniós támogatással kitömött kormányzattal harcol Brüsszel ellen. Seehofer egyébként nem titkoltan befogadásellenes álláspontot vall menekültügyben: az interjú során is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság Európa Achillesz-inát jelenti, és hogy ő személy szerint arra büszke, ha több bevándorlót tudnak ténylegesen is kiutasítani Németországból, mint ahány kitutasítási eljárás eredménytelenül zárul.  A belügyminiszter - aki egyébként azt is szorgalmazza, hogy a radikális iszlamista kiskorúakat, tehát a 14 év alattiakat is figyelhessék meg a titkosszolgálatok - mégsem az iszlamizmustól, hanem a német szélsőjobb erősödésétől tart igazán.