Lázadás Gulácson - Elzárták a romák egyetlen közkútját

Publikálás dátuma
2017.08.01. 18:38
A szerző felvételei
A hőségriadót hétfőn úgy „köszöntötték” a Szabolcs megyei Gulácson, hogy leszerelték a cigánysor egyetlen közkútját. A lépést elemi polgári felháborodás követte.

A gulácsi Szabadság utca végén lévő cigánysoron Renáta négy gyermeket nevel, a legkisebb két, a legnagyobb tizenegy éves. Hetente kétszer mos rájuk, s ilyen nagy melegben esténként mindig meg is fürdeti őket, hadd frissüljenek fel, s tudjanak aludni. Vödörben hordta a vizet eddig a házuk előtt lévő közkútról. Hétfőn azonban a vízmű emberei kijöttek, s csőtörésre hivatkozva leszerelték a közkutat.

– Szerintem nem is volt csőtörés, nem zubogott fel a víz sehonnan. Egyszerűen lelketlen az önkormányzat, a romáknak még ennyi se jár, hordjanak csak vizet a fél kilométerre lévő másik közkútról – háborog. Asszonytársa, a szintén többgyermekes Zsanett is csatlakozik hozzá, s azt mondja, az utcájukban lévő közkút nincs nyilvántartásba véve, ezért állítólag évek óta „illegálisan működött”. A nyomócsapot le is szerelték róla, ám az itt élők egy vasdarabot dugtak az üres nyílásba, s egy nehezékkel oldották meg, hogy jöjjön a víz.

– Nem jókedvünkből csináltuk ezt, elhiheti. Az én férjem Budapesten dolgozik, építkezéseken, egy hónapban egyszer tud csak hazajönni, munkásszállón lakik. A barátnőm férje most még a közeli Győrtelekre jár, de két hét múlva már ő is elmegy messzebbre. Meggebedünk, hogy valahogy megéljünk, de sose volt arra százezer forintunk, hogy beköttessük a vizet – mondja Renáta, s még megjegyzi, nekik aközött kell dönteniük, hogy a csapból csobogó vizet bámulják, vagy kenyeret esznek.

Barátnője ezt azzal egészíti ki, hogy ők nem ingyen akarták a vizet a közkútról: többször is jelezték, szívesen állják azt a néhány ezer forintot, amit havonta fizet az önkormányzat a vízműnek ezért a szolgáltatásért, de a hivatalban süket fülekre találtak. Hétfőn reggel, amikor a leszerelt közkút miatt panaszkodni mentek a polgármesteri hivatalba, két órán keresztül várakoztatták őket, s állítólag volt, aki odasziszegte nekik, hogy menjenek vissza a cigánysorra, vigyenek magukkal két vödröt, akkor tovább tart a másik közkútból kinyert víz. – Könnyű nekik, náluk vezetékes víz folyik, sose mentek negyven fokban kisgyerekkel a karjukon vízért – mondja Renáta.

Úgy tűnik, egyfajta civil összefogás délutánra mégis megoldotta a közkút problémáját. A Gulácsról elszármazott Patak Gábor, aki hajdan tanított is a helyi iskolában, hétfőn este a közösségi oldalán tette közzé az alábbi felhívást amelyet fél nap alatt több, mint ezren osztottak meg: „Ma Gulácson a cigánysoron leszerelték az egyetlen közkutat. A roma háztartások jelentős részében nincs bevezetve a víz, így életüket ezzel a döntéssel még nehezebbé tették. Az utcában több gyermek él. Amikor hőségriadót rendelnek el az országban, és vizet osztanak a főbb utak mellett, Gulácson elzárják az egyetlen közkutat a romák elől a cigánysoron. Ez a lépés embertelen tett volt. Ezúton kérjük Ujvári Juditot a település polgármesterét, intézkedjen a kút visszaállításáról.”

A falu vezetőjét magunk is többször kerestük, sikertelenül. Előbb telefonos érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy nincs bent, később azt, hogy tárgyal, majd amikor Gulácsról jelentkeztünk be, hogy itt vagyunk, s bármely helyszínen felkeressük a faluban, a hivatal dolgozója azt közölte: sejtelme sincs, hol van a polgármester.

Marsovszky Magdalena, Németországban élő antiszemitizmus-, és anticiganizmus-kutatónak azonban sikerült szóra bírnia a polgármestert, miután nyílt levelében megírta, hogy a roma közösségben lévő egyetlen vízforrás elzárása emberellenes cselekedet, az ivóvízhez jutás pedig alapvető emberi jog. Az aktivista az alábbi, a Facebookon is közzétett választ kapta a polgármestertől: „Minden kút üzemel Gulácson, aminek üzemelnie kell. A kút üzemeltetése egyébként a Tiszamenti Vízmű Zrt feladata. Tájékoztatásuk szerint egy kútnál – amelyik egyébként hivatalosan nem is üzemel – csőtörés van. Az említett helytől, amit a panaszos nehezményez, 100 méterre van egy üzemelő közkút." – írja a polgármester. Az általa említett üzemelő kutat nekünk a helyszínen nem sikerült megtalálnunk, a cigánysor végétől három-négyszáz méterre van a legközelebbi kút.

A település vezetője ezután hosszan bizonygatja, hogy "Gulácson igen magas szociális háló van." Mint írja, heti két alkalommal tejet-kenyeret osztanak, minden lakos minden évben tüzelőanyag-támogatást kap, az önkormányzat saját költségére karácsonyi élelmiszercsomagokat oszt, rendkívüli települési támogatást kap szinte minden helybeli. Mindezen felül a polgármester szükségesnek tartja megemlíteni azt is: "a falunapon minden lakos részére térítésmentesen biztosítjuk az ebédet". "Tavaly 9,5 millió forint szociális támogatást adtunk ki. Ez egy 1000 lelkes település költségvetéséhez viszonyítva nagyon sok pénz. Az előző vezetés ennek a töredékét sem nyújtotta.” – érvel a polgármester.

Alighanem a hatalmas felháborodásnak köszönhető, hogy a leszerelt a cigánysor vízellátása váratlanul hamar megoldódott: már kedd délutánra egy új, "trükk nélkül" is működtethető kutat helyeztek üzembe. A cigánysoron élők erre azt mondják: a közfelháborodás végül megoldotta azt a gondot, amit évek óta közönyösen elnézett az önkormányzat. Egy nap alatt lett közkút, hivatalosan bejegyezve, csappal is ellátva: vagyis már nem kell lopniuk a vizet.

Hányatott sorsú a település
Gulács a hátrányos helyzetű kelet-szabolcsi térség egyik különösen hányatott sorsú települése: sem termelő üzemei, sem turisztikai nevezetességei nincsenek, miként a hozzá közeli Tarpának vagy Szatmárcsekének. A falu aktív korú lakóinak képzetlenebb része közmunkából él, a szakképzettek a 12 kilométerre levő Vásárosnaménybe ingáznak munkáért. Az ezer fő körüli község lakóinak 15-20 százaléka cigány, akik jellemzően a szélső utcák komfort nélküli házaiban laknak: közülük alig egy-két család rendelkezik vezetékes ivóvízzel, leginkább azok, akik annak idején ilyen jellegű, már régóta üresen álló, s olcsón megvehető házakba költöztek be. A krími háború kitörésekor néhány kárpátaljai magyar család is áttelepült, nagy részük azonban a jobb élet és a munkalehetőség reményében már tovább is költözött innen az ország, de leginkább Európa nyugati felébe.

Szerző
Frissítve: 2017.08.01. 19:51

Feltúrják a Krisztina körutat is - Meneküljön!

Szerdától várhatóan szeptember végéig lezárják a szélső forgalmi sávot a fővárosi Krisztina körút Szilágyi Erzsébet fasor felé vezető oldalán, a Vérmező út és a Csaba utca közötti szakaszon, mivel távhővezeték-építés kezdődik - tájékoztatott a Budapesti Közlekedési Központ kedden.

A közúti forgalom a munkák miatt csak egy sávon haladhat majd - olvasható a közleményben.  Az Attila út Krisztina körúti torkolatában is megváltozik a forgalmi rend: a Krisztina körút felé egyenesen csak a belső sávból lehet továbbhaladni, a szélső sávból pedig csak a Vérmező út felé lehet majd kanyarodni.

Tegnap számoltunk be arról is, hogy forgalomkorlátozások lépnek életbe szerdától Budapesten az Árpád hídi metrómegálló környékén is, a 3-as vonal felújításának előkészületei miatt. A korlátozások várhatóan október végéig maradnak érvényben, és szakaszosak lesznek. Augusztus 2. és 9. között a Róbert Károly körúton, a városból kifelé vezető oldalon, a Váci úti csomópont előtt a három forgalmi sáv közül a két szélső sávot lezárják. A Váci úton a belváros felé vezető oldalon, a Róbert Károly körúti csomópont előtt a szélső forgalmi sáv két rövid szakaszon nem lesz járható. A Váci útról jobbra az Árpád híd irányába kanyarodó forgalmi sávot pedig éjszakánként zárják le.

Szerző

Tiltakozás Erzsébetvárosban - Nyílt levelet írtak a polgármesternek

Publikálás dátuma
2017.08.01. 18:07
A múlt heti vonulás a bulizók ellen FOTÓ: Tóth Gergő
Tovább forrnak az indulatok Belső-Erzsébetvárosban a zajos éjszakai élet miatt. Miután múlt héten körülbelül kétszázan tiltakoztak a bulinegyedben lévő tarthatatlan közállapotok ellen, a lakók most a polgármesterhez fordultak.

A Vattamány Zsoltnak címzett nyílt levelet az alábbiakban közöljük:

Tisztelt Vattamány Zsolt Polgármester úr!

Kértünk Öntől közmeghallgatást, de elutasította. Ezután, több alkalommal is kértük, hogy jöjjön el, vegyen részt az Élhető Erzsébetváros civil csoport rendezvényein. Vártuk Önt Polgármester úr, reméltük, hogy eljön és szóba áll a lakókkal, de nem jött.

Vattamány Zsolt Forrás: Facebook

Vattamány Zsolt Forrás: Facebook

Sajnáljuk, hogy elutasított minket. Sajnáljuk, hogy nem jött el. Sajnáljuk, hogy eddig nem állt szóba velünk.

Polgármester úr a Magyar Nemzetben 2017.07.15. napján megjelent cikk elején elismeri, hogy valós problémát feszegetnek a Belső-Erzsébetvárosban uralkodó áldatlan állapotok ellen tiltakozók.

Az Élhető Erzsébetváros kérdése az, ha Polgármester úr így gondolja, miért nem tesz semmit az áldatlan állapotok ellen?

Polgármester úr azt állítja a cikkben, már tárgyalt a civilekkel.

Az Élhető Erzsébetváros kérdése az, kik azok, akikkel Polgármester úr tárgyalt ebben az ügyben?

Polgármester úr azt mondja a cikkben, nem tudja, milyen erőt képviselnek a civilek.

Az Élhető Erzsébetváros válasza az, mi azok a kerületben élő lakók vagyunk, akiknek elege van abból, hogy a fejük felett döntenek, ezért minden nap egyre nagyobb erőt képviselünk.

Polgármester úr azt mondja a cikkben, évekkel ezelőtt a lakók nyugalmának érdekében korlátozásokat hoztak.

Az Élhető Erzsébetváros kérdése, Polgármester úr legyen kedves, nevezze meg, kik és miért szavazták meg a 9/2013 számú rendeletet, az úgynevezett „csendrendeletet”?

Továbbá tisztelt Polgármester úr, legyen kedves tájékoztasson minket, hogy a 9/2013 rendelet hatályba lépését követően a lakóktól éveken keresztül érkezett negatív visszajelzések után miért nem vonták vissza a „csendrendeletet”?

Polgármester úr azt mondja a cikkben, hogy ezrek élnek a „bulinegyedből”.

Az Élhető Erzsébetváros válasza erre a következő: egyrészt úgy élnek ezrek a „bulinegyedből”, hogy azzal tönkre teszik az itt élők nyugalmát, és a világörökség részét képező belvárost is, másrészt a döntéshozók elfelejtették megkérdezni az itt élőket, mielőtt a „csendrendeletet” megalkották.

Továbbá tisztelt Polgármester úr, legyen kedves tájékoztasson minket, hogy Ön kit képvisel? Az itt élőket, vagy azokat, akik a „bulinegyedből” élnek?

Polgármester úr azt mondja a cikkben, hogy a világörökségi részen az önkormányzatnak nincs beleszólása a szabályozásba.

Az Élhető Erzsébetváros kérdése az, Polgármester úr, ha ez valóban így van, akkor legyen kedves, tájékoztasson minket, hogyan volt lehetséges megalkotni a „csendrendeletet”?

Polgármester úr azt mondja a cikkben, hogy nem akarják ellehetetleníteni a vállalkozókat.

Az Élhető Erzsébetváros kérdése az, Polgármester úr, az itt élőket miért lehetetlenítették el?

Polgármester úr azt mondja a cikkben, a következőket tették: köztéri illemhely telepítés, saját biztonsági szolgálat, térfigyelőkamera-rendszer bővítés, rendőrőrsnyitás, 100 millió forintért takarító járművek vásárlása.

Az Élhető Erzsébetváros erre azt mondja, bőven elég lenne a „csendrendeletet” visszavonni.

Polgármester úr azt mondja a cikkben, reméli, hogy a csütörtöki (2017.07.13.) lakossági fórumot nem abból a célból szervezték, hogy egyesek politikai tőkét kovácsoljanak belőle.

Az Élhető Erzsébetváros válasza az, hogy mi itt élünk a kerületben. Polgármester úr hol él?

Felszólítjuk Polgármester urat, hogy a „csendrendelet” mielőbbi visszavonása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket! - írták a lakók nyílt levelükben.

Szerző