Volt bőrfejű vezeti a Jobbik szeretetszolgálatát

Publikálás dátuma
2017.08.02 07:03
Forrás: Facebook/Sneider Tamás
Fotó: /
Már szeretetszolgálata is van a szélsőjobbról középre igyekvő Jobbiknak. A jótékonysági szervezet vezetője Sneider Tamás, aki állítja: etnikai alapon soha nem tett különbséget az emberek között.

A Jobbik parlamenti képviselői fizetésük tíz százalékát havonta átutalják az alapítvány számlaszámára – nyilatkozta lapunknak Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az alapítvány tavalyi évről szóló pénzügyi kimutatását nem találtuk a bíróság honlapján. Sneider szerint adminisztratív hibáról lehet szó, a beszámolót határidőre elkészítették. A bevételük 15-20 millió forint körül mozog, a pénz mintegy kétharmadát a képviselők adják össze.

Az alapítvány 2015 őszén jött létre, a bíróság tavaly tavasszal vette nyilvántartásba. A szeretetszolgálat a későbbiekben – a törvényben előírt kétéves működés leteltével – szeretné megkapni a közhasznúsági minősítést, hogy egyszázalékos felajánlásokat gyűjthessen.

Sneider Tamás nem csupán kuratóriumi elnöke, hanem kezdeményezője is a szeretetszolgálat létrehozásának. Az alapítványt a lakhelyére, a Heves megyei Aldebrőre jegyezték be.

A szeretetszolgálat több településen üdültet nagycsaládokban nevelkedő gyerekeket. A Nógrád megyei Somoskőújfaluban most éppen kárpátaljaiak vakációznak, de általában a „Csonka-Magyarországon élők nyaraltatásával foglalkozunk” – mondta Sneider Tamás. A táboroztatáson túl a szeretetszolgálat gyermekek gyógyításához is anyagi támogatást nyújt, vagy „szerény összeggel” részt vesz természeti katasztrófák, tűzvészek során megrongálódott házak újjáépítésében.

Régebben a Jobbiknak és a vele szövetséges szélsőjobboldali szervezeteknek akadtak helyi csoportjai, amelyek kinyilvánították, hogy cigányokra nem terjed ki a karitatív tevékenységük. Pont Heves megyében történt meg 2010-ben, hogy jobbikos részvétellel „kizárólag magyar családok” számára szerveztek adománygyűjtést. A jótékonysági akció főszervezője egyértelművé tette, hogy „ezekből az adományokból cigányok nem részesülhetnek”. És az sem érdekli – vetette oda –, ha ezért rasszistának tartják.

Sneider Tamás hangsúlyozta, hogy a Jobbik szeretetszolgálata nem a származást, hanem – a rászorultságon kívül – egyedül azt nézi, a kérelmezők megfelelő életmódot folytatnak-e. Személyes kapcsolatfelvétel nélkül senki nem kaphat támogatást. A kuratóriumi elnöknek nincs ilyen statisztikája, de biztosra veszi, hogy a Jobbik valószínűsíthetően roma családokon is segített. „Egyébként pedig nálam nem nagyon működik ez a faji dolog, nem mindig tudom megállapítani valakiről, hogy cigány származású, vagy sem” – tette hozzá.

A kilencvenes években Sneider Tamás (mozgalmi nevén: Roy) az egri bőrfejűek egyik vezetője volt. Megkérdeztük, demonstrálni akarta-e a szeretetszolgálat létrehozásával, hogy szakított múltjával. A jobbikos politikus visszautasította a feltételezést. Közölte: „Nem kellett szakítanom a múltammal, mert etnikai szinten sosem tettem különbséget az emberek között. Munkatársaim és barátaim között is voltak cigányok.”

2017.08.02 07:03

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47