A Mátrai Erőmű nem felel meg az Európai Unió új környezetvédelmi előírásainak – állítja Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energia-programvezetője. A minden tagállamra kötelező szabályok alapján a szénerőműveknek választaniuk kell, 2021-ig leállnak, vagy költséges beruházásokkal megpróbálják teljesíteni a feltételeket. Ennyi ideje van a Mátrai Erőműnek is – fogalmaz a környezetvédelmi szervezet.
A helyi lignitet elégető Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, amely évente több mint 6 millió tonnával terheli a környezetet – közlik. Ez Magyarország teljes kibocsátásának több mint tizede. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kéndioxidot, nitrogénoxidot és szállóport is a légkörbe bocsát. A vállalat egyre több lignitet értékesít a térségben háztartási tüzelés céljára, ami tovább növeli a helyi légszennyezést – teszik hozzá.
Az erőmű egyik bányája nem kapta meg a létfontosságú környezetvédelmi engedélyt – írják. A beruházási kényszer és az évek óta eső nyereség miatt miatt az épp eladás alatt álló erőmű már nem is olyan vonzó célpont – véli a programvezető. Szerinte a Magyarország második legnagyobb erőművében tervezett új, 500 megawattos (MW) blokkfejlesztés is lekerült a napirendről, mivel annak költségeit részben a jelenlegi blokkok termelte nyereségből kellene állni, ám a környezetvédelmi előírások miatt a régi és az új blokkok nem működhetnek egyszerre.
Valaska József, az egység nemrég távozott elnöke lapunknak a WWF állításai zömét tételesen cáfolta, a fennmaradókat pedig erős csúsztatásként értékelte. Meglátása szerint valótlan, hogy a Mátrai Erőmű ne teljesítené a 2021-től kötelezővé tett előírásokat. Ezt szakanyagok is alátámasztják. Azt elismerte, hogy két legöregebb, egyenként 100 MW-s blokkjuk – ha nem is a kibocsátás, de a hatásfok tekintetében – elbukik az új előírásokon. Ezek tehát 2021-től lényegében leállnak – szögezte le. A fennmaradó három, összesen 684 MW-nyi blokk azonban a 2013-tól végrehajtott beruházások folytán már ma teljesíti az uniós követelményeket. Így azok engedélyük 2025-ös lejártáig bizonyosan üzemelnek. Amúgy karbantartáskor időlegesen a két százas blokk is üzembe áll, erre a 2023-ban megszűnő engedélyük lehetőséget ad, ami szintén megfelel az EU szabályainak – szögezte le. A blokkok kiesése nem tesz szükségessé külön elbocsátásokat, mert a helyzetet a nyugdíjaskorúak elengedése rendezi, és mindez áraikra sincs hatással.
Tény ugyan, hogy nyereségük csökkent, ám ez több egyszeri, részben környezetvédelmi nagyberuházásnak tudható be. Például épp bezárnak egy bányát és nyitnak egy másikat. Valaska József 2018 utánra újabb nyereségugrást vár. Az is kétségtelen, hogy másodfokon – szerinte egy, a WWF által befolyásolt új környezetvédő tömörülés közbenjárására - nem sikerült az egyik bányájuk 2025-ig érvényes környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálata, de ettől még engedélyük él és biztos benne, hogy a jelzett hiányosságokat hamarosan pótolják.
A Mátrai Erőműnek jelenleg is érvényes engedélye van egy további 500 MW-os lignitalapú bővítésre. Igaz, 2010 óta tulajdonosaik – a német RWE, illetve a kisebbségi helyzetű állami MVM – jegelik a kivitelezést. Mindazonáltal Valaska Kelet-Magyarország áramellátásának egyensúlya szempontjából is alapvető fontosságúnak érzi, hogy telephelyük felől áram érkezzen a térségbe. Az új, jóval hatékonyabb és kevésbé légszennyező blokkok üzembe állásakor a régieket leállítanák. De ha – részben a WWF kampányai okán – a Mátrai Erőmű ellehetetlenülne, Magyarország további árambehozatalra szorulna, mégpedig az ottani megengedőbb környezetvédelmi szabályok nyomán olcsó térségi szénerőművekből. Az ex-elnök meglátása szerint tehát a WWF most voltaképp a magyar szénerőművi dolgozók elbocsátása mellett a hasonló környékbeli munkahelyek megtartásáért küzd. Ráadásul a szervezet épp az eladás érzékeny időszakában hangoztat árcsökkentő érveket.
