Leáll a Mátrai Erőmű negyede

Publikálás dátuma
2017.08.02 07:21
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A WWF szerint a Mátrai Erőmű nem teljesíti a szénerőművekre vonatkozó szigorított uniós előírásokat; az egység nemrég távozott vezetője szerint ez nem igaz.

A Mátrai Erőmű nem felel meg az Európai Unió új környezetvédelmi előírásainak – állítja Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energia-programvezetője. A minden tagállamra kötelező szabályok alapján a szénerőműveknek választaniuk kell, 2021-ig leállnak, vagy költséges beruházásokkal megpróbálják teljesíteni a feltételeket. Ennyi ideje van a Mátrai Erőműnek is – fogalmaz a környezetvédelmi szervezet.

A helyi lignitet elégető Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, amely évente több mint 6 millió tonnával terheli a környezetet – közlik. Ez Magyarország teljes kibocsátásának több mint tizede. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kéndioxidot, nitrogénoxidot és szállóport is a légkörbe bocsát. A vállalat egyre több lignitet értékesít a térségben háztartási tüzelés céljára, ami tovább növeli a helyi légszennyezést – teszik hozzá.

Az erőmű egyik bányája nem kapta meg a létfontosságú környezetvédelmi engedélyt – írják. A beruházási kényszer és az évek óta eső nyereség miatt miatt az épp eladás alatt álló erőmű már nem is olyan vonzó célpont – véli a programvezető. Szerinte a Magyarország második legnagyobb erőművében tervezett új, 500 megawattos (MW) blokkfejlesztés is lekerült a napirendről, mivel annak költségeit részben a jelenlegi blokkok termelte nyereségből kellene állni, ám a környezetvédelmi előírások miatt a régi és az új blokkok nem működhetnek egyszerre.

Valaska József, az egység nemrég távozott elnöke lapunknak a WWF állításai zömét tételesen cáfolta, a fennmaradókat pedig erős csúsztatásként értékelte. Meglátása szerint valótlan, hogy a Mátrai Erőmű ne teljesítené a 2021-től kötelezővé tett előírásokat. Ezt szakanyagok is alátámasztják. Azt elismerte, hogy két legöregebb, egyenként 100 MW-s blokkjuk – ha nem is a kibocsátás, de a hatásfok tekintetében – elbukik az új előírásokon. Ezek tehát 2021-től lényegében leállnak – szögezte le. A fennmaradó három, összesen 684 MW-nyi blokk azonban a 2013-tól végrehajtott beruházások folytán már ma teljesíti az uniós követelményeket. Így azok engedélyük 2025-ös lejártáig bizonyosan üzemelnek. Amúgy karbantartáskor időlegesen a két százas blokk is üzembe áll, erre a 2023-ban megszűnő engedélyük lehetőséget ad, ami szintén megfelel az EU szabályainak – szögezte le. A blokkok kiesése nem tesz szükségessé külön elbocsátásokat, mert a helyzetet a nyugdíjaskorúak elengedése rendezi, és mindez áraikra sincs hatással.

Tény ugyan, hogy nyereségük csökkent, ám ez több egyszeri, részben környezetvédelmi nagyberuházásnak tudható be. Például épp bezárnak egy bányát és nyitnak egy másikat. Valaska József 2018 utánra újabb nyereségugrást vár. Az is kétségtelen, hogy másodfokon – szerinte egy, a WWF által befolyásolt új környezetvédő tömörülés közbenjárására - nem sikerült az egyik bányájuk 2025-ig érvényes környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálata, de ettől még engedélyük él és biztos benne, hogy a jelzett hiányosságokat hamarosan pótolják.

A Mátrai Erőműnek jelenleg is érvényes engedélye van egy további 500 MW-os lignitalapú bővítésre. Igaz, 2010 óta tulajdonosaik – a német RWE, illetve a kisebbségi helyzetű állami MVM – jegelik a kivitelezést. Mindazonáltal Valaska Kelet-Magyarország áramellátásának egyensúlya szempontjából is alapvető fontosságúnak érzi, hogy telephelyük felől áram érkezzen a térségbe. Az új, jóval hatékonyabb és kevésbé légszennyező blokkok üzembe állásakor a régieket leállítanák. De ha – részben a WWF kampányai okán – a Mátrai Erőmű ellehetetlenülne, Magyarország további árambehozatalra szorulna, mégpedig az ottani megengedőbb környezetvédelmi szabályok nyomán olcsó térségi szénerőművekből. Az ex-elnök meglátása szerint tehát a WWF most voltaképp a magyar szénerőművi dolgozók elbocsátása mellett a hasonló környékbeli munkahelyek megtartásáért küzd. Ráadásul a szervezet épp az eladás érzékeny időszakában hangoztat árcsökkentő érveket.

2017.08.02 07:21

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22

Titkos információ, mennyiért vett a Honvédség két Airbust

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:45

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormány nem árulják el a vételárat, mert az minősített adatnak számít. Demeter Márta LMP-s képviselő szerint ez botrány, és pert indít az információért.
Pert indít Demeter Márta, miután a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre se árulta el, mennyiért vette a két Airbus A319-est, amelyeket katonai szállítógépnek neveznek, de egyebek mellett az egyikkel fuvarozták Orbán Viktor miniszterelnököt Izraelbe.  „Nagyon kínos ügy lehet ez Orbánnak na meg Dr. Maróth Gáspárnak is, hogy ennyire titkolják a vételárat: csak viszonyításként, a MI-17es katonai(!) szállítóhelikopterek nagyjavításának pontos összegét anno sikerült leírni úgy mint 4 db: 12.686.896,21 EUR... szóval akkor az hogy nem volt titkos???” – tette fel a kérdést az LMP-s képviselő. Demeter Márta a Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztériumtól kapott választ is közzétette, melyben azt írták, az általa kért információk minősített adatok. A képviselő azt írta: botrány, hogy titkosították a két kormánygép vételárát.
Nemrég lapunk megírta, hogy fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba. Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések.
2018.08.17 17:45
Frissítve: 2018.08.17 17:58