Orbán elfelejtette, hogy a lázadás éve van

Publikálás dátuma
2017.08.03 07:03
A Trump-adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak FOTÓ: AFP
Fotó: /
Nem úgy alakult a világ, ahogyan Orbán Viktor elképzelte. A kormányfő ezért inkább hallgat arról, hogy 2017-et kinevezte a lázadás évének.

A miniszterelnök a kormánybarát 888.hu-nak tartogatta nagy bejelentését. A portálnak tavaly decemberben adott interjújában fejtette ki abbéli meggyőződését, hogy „2017 a lázadás éve lesz”. Az elitellenes hangulatot éltetve Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „az Európai Egyesült Államok hívei most éppen lopakodva csorbítják az egyes nemzetek szuverenitását”. A nemzetek ez ellen lázadnak. Szerinte valóságos szuverenitásküzdelem folyik, amit körbefon a politikai korrektség, az elszigetelés, a megbélyegzés elleni szellemi lázadás.

Kevéssel később – idén január közepén, a Kossuth Rádiónak nyilatkozva – megerősítve látta saját állítását, jelesül azt, hogy jön a lázadás éve. A megszokott migránsozáson kívül Orbán beemelte, hogy Brüsszel „be akarja tiltani” a rezsicsökkentést, és ebből „nagy csata lesz márciusban”.

A sokat emlegetett csata leginkább a kormány itthoni kardcsörgetéséből állt, a „lázadás éve” pedig teljesen kikopott a miniszterelnök szóhasználatából. Politológusoktól azt kérdeztük, miért került ennyire gyorsan süllyesztőbe egy olyan szlogen, amelyről nemrég még úgy tűnt, a Fidesz politikai koncepciót épít rá.

A lázadás éve azon a felvetésen, majd egyre erősebb meggyőződésen nyugodott, hogy Orbán Viktor egy látnokként megjósolta Trump győzelmét, és végül az ő új jobboldali politikája lesz az, ami felülkerekedik a régi, egymástól alig megkülönböztethető bal- és jobboldalon – kezdte Mikecz Dániel (Republikon Intézet).

Javul az EU megítélése
Egy évvel a Brexit-népszavazás után az uniós állampolgárok többsége (56 százalék) optimista az Európai Unió jövőjét illetően – derül ki az Eurobarometer szerdán publikált kutatásából. A felmérés szerint 2010 óta nem volt olyan erős a bizalma az európaiaknak az unióban, mint most. A több mint 33 ezer ember bevonásával végzett felmérésben részt vettek 11 nem uniós ország polgárai is, akik elmondták: kifejezetten jó véleményük van az EU-ról.
A kutatás szerint Európai Unióba vetett bizalom (42 százalék) 2010 óta nem volt olyan nagy mint most, az euró támogatottsága pedig 2004 óta most a legerősebb, Magyarországon is eléri az 52 százalékot. Az európaiak 68 százaléka érzi magát uniós polgárnak, ami a valaha elért legmagasabb arány. Magyarországon a válaszadók 70 százaléka érzi magát uniós polgárnak.

Aztán se az osztrák elnökválasztáson, se a holland és a francia választásokon nem jeleskedtek a jobboldali, populista erők. Ráadásul Merkel stabilizálta a helyzetét Németországban, és a Trump- adminisztráció se mutatta ki, hogy hálás lenne Orbánnak. A lázadás évét így inkább az a narratíva követte a miniszterelnök legutóbbi bálványosi beszédében, hogy Magyarország és a visegrádi négyek képviselik azt a nemzeti identitásában erős Európát, ami képes megmenteni az egész kontinenst a brüsszeli elit és Soros ármánykodásától. A centrumban lévő lázadás helyett tehát a végeken harcol a magyar kormány, vállvetve a közép-európai országokkal – összegezte Mikecz Dániel.

Hasonló következtetésre jutott László Róbert, a Political Capital választási szakértője is. A miniszterelnök szerinte vélhetően arra számított, hogy a Brexittel és Trump győzelmével fémjelzett „lázadás” európai paradigmaváltáshoz vezet. Azóta viszont sok jel mutat arra, hogy 2017 mégsem söpri el tornádóként a „leszerepelt nyugati elitet”. Közülük is a leglátványosabb Macron győzelme Franciaországban – tette hozzá László Róbert. A lényeg: 2017 mégsem lett a lázadás éve, így a fideszes kampánygépezet könnyedén elengedte ezt az üzenetet.

A lázadás éve jól illett a szabadságharcos retorikába, de Európában nem úgy alakultak az erőviszonyok és a választási eredmények, ahogyan azt a miniszterelnök elképzelte – erősített rá Róna Dániel (Corvinus Egyetem).

Máskor is előfordult, hogy a Fidesz egyik pillanatról a másikra megszabadult valamelyik szlogenétől. László Róbert és Mikecz Dániel egyaránt a „keményen dolgozó kisemberek” esetét említette. Róna Dániel ugyanakkor nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy a Fidesz váltogatja a jelszavait.

A „polgári” jelző például, amely 1998 és 2002 között uralta a Fidesz kommunikációját, ma már halvány nyomokban sem létezik. Más szavak időnként eltűnnek, majd újra előkerülnek: ilyen a „nemzeti”. Mindebből nem feltétlenül kell politikai stratégiaváltásra következtetni. A jelzők jönnek és mennek, egy politikusnál sosem lehet pontosan tudni, mit és miért mond.

Hasonló jelenségek nem kizárólag a Fidesznél, hanem ellenzéki pártoknál is megfigyelhetők – jegyezte meg Róna Dániel. Szerinte nehezebb lenne olyan jelzőt találni, amely valamelyik párt életében egy törvényhozási ciklusnál hosszabb ideig fennmaradt.

Emblematikus visszavonulások
Bár kérdésünk a politikai szlogenekre vonatkozott, László Róbert hangsúlyozta: a kormányzásnak is volt jó pár olyan eleme, amit a Fidesz elengedett – pedig korábban foggal-körömmel küzdött érte, és próbált a nyilvánosság előtt védeni. A leginkább elfeledett ilyen intézmény az előzetes választói regisztráció 2012-es ötlete volt. Mintegy fél éven át „érveltek” mellette (Pálffy István kommunista csökevénynek nevezte a központilag vezetett választói névjegyzéket).
Mégis megváltak tőle, miután látták, hogy hiába minden erőfeszítésük, még a saját táboruk is elutasítja az ötletet (az alkotmánybírósági határozat csak hivatkozási alapként szolgált). Emblematikus volt a vasárnapi boltzár és az olimpia is: mindkettőt egy népszavazás veszélye, illetve az azt megelőző kampány küldte a süllyesztőbe. Az internetadót szokták még emlegetni, ami László Róbert szerint éppen a gyors lefolyása miatt egyedi eset. A Fidesz alig néhány héttel a netadó ötletének bedobása után végérvényesen visszakozott. 

2017.08.03 07:03

DK: Rendkívüli ülést tart a Néppárt vezetősége a Gruevszki-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.11.16 21:58

Fotó: AFP/ MARKKU ULANDER / LEHTIKUVA
A tervezett ülésről Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője beszélt, szerinte a konzervatív pártcsaládban betelt a pohár, amiért Orbán Putyint próbálja utánozni macedón kollégája befogadásával.
Rendkívüli ülésre összehívják a Gruevszki-ügy miatt az Európai Néppárt elnökségét- közölte az ATV Egyenes beszéd című műsorban Molnár Csaba. A DK EP-képviselője szerint azért ül össze a Fideszt is soraiban tudó pártcsalád vezetése, mert „van egy olyan renitens közöttük, megint Orbán Viktor, aki nem hajlandó elkötelezni magát az európai értékek mellett”. Az ellenzéki politikus arról is beszámolt a műsorban, hogy a héten, Strasbourgban szinte csak emiatt az ügy miatt állították meg azok, akik a magyar helyzettel kapcsolatban érdeklődtek – olvasható a csatorna honlapján.
Molnár szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt próbálja tenni, mint Vlagyimir Putyin, aki sok balkáni vezetővel jóban került, és megígérte nekik, ha bajba kerülnek, majd mehetnek hozzá Oroszországba, így például Macedóniából is vannak ott egykori politikusok.
A DK politikusa úgy véli, ha nem lenne ez az egész történet „mélységesen lelombozó és egész Magyarországra nézve szégyent borító, nevetni lehetne rajta”, mivel szerinte a magyar kormány James Bond-filmekbe illő akciók próbált végrehajtani, csak közben folyamatosan lebuktak.  Elmondta, miközben egyik diplomata adta a másik kezére a menekülő volt macedón miniszterelnököt, aki előtte még a bankszámláit is kiürítette hazájában, az albán és macedón sajtó az egész összeesküvést 24 óra alatt leleplezte. Molnár szerint ez körülbelül a szittya Moszad-színvonal. „Bénán csinálják azt is, amit csinálnak”- fűzte hozzá. 
 Hozzátette: azok alapján, ahogy az elmúlt napokban a kormányközeli média az ügyet kezeli, biztosra veszi, hogy menedékjogot fognak adni Nikola Gruevszkinek. „Miért vennének részt egy nettó embercsempészetben, ha az lenne a vége, hogy utána hazaküldik?”- tette fel a kérdést.
2018.11.16 21:58
Frissítve: 2018.11.16 22:06

„Hősnek tartom Orbánt”: Trump volt főtanácsadója a Fidesszel gyúr az EP-választásra

Publikálás dátuma
2018.11.16 21:17
Steve Bannon
Fotó: AFP/ MIKE THEILER
Steve Bannon egy edinburgh-i konferencián mesélt arról, hogy mozgalma együttműködik a magyar kormánypárttal.
Orbánt barátomnak és hősnek is tartom, még 2015-ben, a menekültválság kezdetén figyeltem fel rá – mondta Steve Bannon Edinburgh-ban, ahol egy konferencia résztvevőjeként nyilatkozott újságíróknak.
Orbán Viktort előbb a BBC-nek méltatta, és a riporter kérdésére azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarországon korlátoznák a sajtószabadságot. 
Bannon gyorsan rájöhetett, hogy téved, mert ezután az RTL Klub hírigazgatója kérdezte – egyúttal elmondta neki, hogy a csatornát nem engedték be a Terror Házába, amikor Steve Bannon ott Schmidt Mária társaságában lépett fel.
Bannon sajnálatosnak tartotta, hogy így történt, mint mondta, ő örült volna, ha kemény kérdéseket kap a televíziótól.
A csatornának később interjút is adott, amiben elárulta, hogy a 2019-es EP-választásokig többször fog Magyarországra látogatni, és populista pártokat támogató mozgalma, a Movement közös közvélemény-kutatásokat készít majd a Fidesszel.
2018.11.16 21:17