Mediterrán csodák városa

Publikálás dátuma
2017.08.07 07:18
Fotók: Shutterstock
Fotó: /
Aki Pécsett jár, az szinte utcáról utcára részese lehet egy kulturális időutazásnak. A városra a történelem összes korszaka rávéste jelét és közben megmaradt barátságos, vendégszerető mediterrán helynek.

A több mint 2000 éves Pécs varázsa sokak szerint a város fekvésében, kellemes szubmediterrán klímájában rejlik. Tény, hogy a történelem során sok nép szívét dobogtatta meg a hely. Aki ma jár erre – és járt már a mediterrán tájakon – annak biztosan lesz ,,déjà vu" élménye, hiszen a Mecsek lejtőin kacskaringózva, akár az Adria bármelyik városába is érkezhetnénk magunkat. Persze tenger nincs, viszont van tengernyi látnivaló és az a megmagyarázhatatlan szabadságélmény.

A város a tudomány, művészet, szakralitás kincseskamrája. Fürdött hírnévben és dicsőségben, volt kifosztott és lerombolt, mégis úgy nőtt a századok folyamán, ahogy a geológiai rétegek rakódnak egymásra. A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, a Makár-hegy körülbelül 6000 éves újkőkori településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelták építettek sáncokat. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították az első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadriánus császár uralkodása idején kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak.

Pécs egyik jelképének számít a zöld kupolájával messziről is kitűnő, a Széchenyi tér legmagasabb pontján álló dzsámi, más néven Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom. Ez tökéletes kiindulópontja a város felfedezésének. Az épület a Magyarországon számos remekművel büszkélkedő török építészet egyik legnagyobb és legnagyszerűbb példája. Az épületet többször átalakították, napjainkban katolikus templomként funkcionál. A dzsámi érdekesen tükrözi a vallások változását, hiszen a középkori, Szent Bertalan plébániatemplomból épült 1543 és 1546 között a török idők alatt. Az új muszlim imahely nevét a városba vonuló török csapatok vezetőjéről, Gázi Kászim pasáról kapta. Később a jezsuiták bontották le a minaretet, de az 1702-es átalakítás ellenére őrzi az iszlám vallás jegyeit. Mai formáját az 1939-es átalakítása során nyerte el. A templom kupoláját kereszt és félhold is koronázza, igen ritka jelenség a mai világban, de rendkívül hálás fotótéma.

A török múlt másik csodája a belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija annyira eredeti, hogy még ma is használják a helyi muszlimok imahelyként. A pécsi minareten kívül még két helyen, Egerben és Érden találunk minaretet, de azok egymagukban állnak, nincs mellettük dzsámi. Sajnos a pécsibe már nem lehet felmenni, viszont bőven kárpótol az eredeti állapotában helyreállított „élő” dzsámi és a mellette lévő török hódoltság korabeli fegyvereket, tárgyakat bemutató kis kiállítás.

Pécs utcáin húsz évszázad történelme között sétálhatunk, a városban több mint 250 műemlék található: a római elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisza, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai múzeumnegyed. A joggal „Múzeum utcának" nevezett Káptalan utca számos híres látnivalónak ad otthont. Itt található többek között a Modern Magyar Képtár rendkívül gazdag kiállítása, a Reneszánsz Kőtár s nem utolsó sorban a Vasarely Múzeum, az op-art nemzetközi szinten is elismert képviselőjének, a pécsi születésű Vásárhelyi Győzőnek a kiállítása. A Janus Pannonius utcában kihagyhatatlan a város egyik leghíresebb múzeuma, a Csontváry Múzeum, a különleges életutat bejárt Csontváry Kosztka Tivadar sajátos szín- és szimbólumvilágú festményeivel. A Széchenyi térről nyíló Király utca, igazi mediterrán korzó, ahol nyaranta egymást érik a kávézók, éttermek nyüzsgő teraszai. Érdemes beülni az egyik teraszra és nézni a szinte véget nem érő turista forgatagot.

Pécs kétségkívül a vidéki Magyarország legnagyobb kocsma kultúrájának a színtere, az állandó helyek kavalkádjához hozzájön még a tavasztól őszig tartó fesztiválszezon, a Pécsi Napok, A Kézműves Sörök Fesztiválja, Bányásznap és sok egyéb népszerű rendezvény. Mivel Pécs igazi egyetemi és diákváros, természetesen az éjszakai életben is nagy a pörgés. Rengeteg olyan hely közül választhatunk – és nemcsak esti mulatságként – ahol aktívan elvegyülhetünk.

Lebegés a város felett
A város fölé emelkedve elénk tárul szinte a fél Dél-Dunántúl. A pécsi tv-torony és kilátó rekorder, hiszen 197 méterével Magyarország legmagasabb épülete, mely a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. A torony 18 500 tonna vasbetonból épült. Gyorslifttel lehet feljutni az üvegfalú presszóig. Az étterem a talajszinttől számítva 72 méter magasan van, a felette lévő nyitott körkilátó pedig 80 méterre, így a Misina-tetővel együtt 615 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk. A kilátóból tiszta időben akár 100 kilométerre is el lehet látni.

Szerző
2017.08.07 07:18

Csak majdnem-milliárdos lehetne az, aki ezt az öt számot ikszelte

Publikálás dátuma
2018.11.17 19:40
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
850 millió forintot vihet haza, akinek malaca, pontosabban ötöse van.
És akkor a lottó eheti nyerő számai:
3;64;73;78;84
2018.11.17 19:40

Tragikus hirtelenséggel meghalt a 62 éves Princz Gábor

Publikálás dátuma
2018.11.17 17:16

Fotó: MTI/ Nádorfi Péter
A Postabank egykori elnök-vezérigazgatójának családja az ATV-nek küldött nekrológot.
"Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapánk, Dr. Princz Gábor 2018.11.17-én, 62 évesen, tragikus hirtelenséggel, Bécsben elhunyt. 1956.03.09-én született Moszkvában. Gyermekkorát Budapesten, míg gimnáziumi éveit javarészt Moszkvában töltötte. Gazdasági tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte és a budapesti Marx Károly Közgazdaságtani Egyetemen külgazdaságtani szakon folytatta és diplomáját is itt szerezte. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt, 33 évesen a Postabank és Takarékpénztár alapítója és elnökvezérigazgatója lett. Szakmai tapasztalata, lelkesedése és energiája eredményeként néhány éven belül piacvezetővé tette a pénzintézetet. A Postabank elnök-vezérigazgatójaként 1998-ig tevékenykedett. Ez idő alatt kiemelkedő figyelmet fordított a magyar kultúra és sport támogatására. A Postabankot követően szerteágazó gazdasági tevékenységet folytatott Ausztriában és Magyarországon egyaránt. A pénzügyi tanácsadás mellett a kultúrának továbbra sem fordított hátat, fiatal kortárs művészeket támogatott és figyelemmel kísérte a hazai és nemzetközi művészeti élet újdonságait. (A teljes nekrológot itt olvashatja el.)
Témák
Postabank
2018.11.17 17:16
Frissítve: 2018.11.17 18:08