Mediterrán csodák városa

Publikálás dátuma
2017.08.07 07:18
Fotók: Shutterstock
Fotó: /
Aki Pécsett jár, az szinte utcáról utcára részese lehet egy kulturális időutazásnak. A városra a történelem összes korszaka rávéste jelét és közben megmaradt barátságos, vendégszerető mediterrán helynek.

A több mint 2000 éves Pécs varázsa sokak szerint a város fekvésében, kellemes szubmediterrán klímájában rejlik. Tény, hogy a történelem során sok nép szívét dobogtatta meg a hely. Aki ma jár erre – és járt már a mediterrán tájakon – annak biztosan lesz ,,déjà vu" élménye, hiszen a Mecsek lejtőin kacskaringózva, akár az Adria bármelyik városába is érkezhetnénk magunkat. Persze tenger nincs, viszont van tengernyi látnivaló és az a megmagyarázhatatlan szabadságélmény.

A város a tudomány, művészet, szakralitás kincseskamrája. Fürdött hírnévben és dicsőségben, volt kifosztott és lerombolt, mégis úgy nőtt a századok folyamán, ahogy a geológiai rétegek rakódnak egymásra. A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, a Makár-hegy körülbelül 6000 éves újkőkori településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelták építettek sáncokat. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították az első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadriánus császár uralkodása idején kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak.

Pécs egyik jelképének számít a zöld kupolájával messziről is kitűnő, a Széchenyi tér legmagasabb pontján álló dzsámi, más néven Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom. Ez tökéletes kiindulópontja a város felfedezésének. Az épület a Magyarországon számos remekművel büszkélkedő török építészet egyik legnagyobb és legnagyszerűbb példája. Az épületet többször átalakították, napjainkban katolikus templomként funkcionál. A dzsámi érdekesen tükrözi a vallások változását, hiszen a középkori, Szent Bertalan plébániatemplomból épült 1543 és 1546 között a török idők alatt. Az új muszlim imahely nevét a városba vonuló török csapatok vezetőjéről, Gázi Kászim pasáról kapta. Később a jezsuiták bontották le a minaretet, de az 1702-es átalakítás ellenére őrzi az iszlám vallás jegyeit. Mai formáját az 1939-es átalakítása során nyerte el. A templom kupoláját kereszt és félhold is koronázza, igen ritka jelenség a mai világban, de rendkívül hálás fotótéma.

A török múlt másik csodája a belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija annyira eredeti, hogy még ma is használják a helyi muszlimok imahelyként. A pécsi minareten kívül még két helyen, Egerben és Érden találunk minaretet, de azok egymagukban állnak, nincs mellettük dzsámi. Sajnos a pécsibe már nem lehet felmenni, viszont bőven kárpótol az eredeti állapotában helyreállított „élő” dzsámi és a mellette lévő török hódoltság korabeli fegyvereket, tárgyakat bemutató kis kiállítás.

Pécs utcáin húsz évszázad történelme között sétálhatunk, a városban több mint 250 műemlék található: a római elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisza, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai múzeumnegyed. A joggal „Múzeum utcának" nevezett Káptalan utca számos híres látnivalónak ad otthont. Itt található többek között a Modern Magyar Képtár rendkívül gazdag kiállítása, a Reneszánsz Kőtár s nem utolsó sorban a Vasarely Múzeum, az op-art nemzetközi szinten is elismert képviselőjének, a pécsi születésű Vásárhelyi Győzőnek a kiállítása. A Janus Pannonius utcában kihagyhatatlan a város egyik leghíresebb múzeuma, a Csontváry Múzeum, a különleges életutat bejárt Csontváry Kosztka Tivadar sajátos szín- és szimbólumvilágú festményeivel. A Széchenyi térről nyíló Király utca, igazi mediterrán korzó, ahol nyaranta egymást érik a kávézók, éttermek nyüzsgő teraszai. Érdemes beülni az egyik teraszra és nézni a szinte véget nem érő turista forgatagot.

Pécs kétségkívül a vidéki Magyarország legnagyobb kocsma kultúrájának a színtere, az állandó helyek kavalkádjához hozzájön még a tavasztól őszig tartó fesztiválszezon, a Pécsi Napok, A Kézműves Sörök Fesztiválja, Bányásznap és sok egyéb népszerű rendezvény. Mivel Pécs igazi egyetemi és diákváros, természetesen az éjszakai életben is nagy a pörgés. Rengeteg olyan hely közül választhatunk – és nemcsak esti mulatságként – ahol aktívan elvegyülhetünk.

Lebegés a város felett
A város fölé emelkedve elénk tárul szinte a fél Dél-Dunántúl. A pécsi tv-torony és kilátó rekorder, hiszen 197 méterével Magyarország legmagasabb épülete, mely a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. A torony 18 500 tonna vasbetonból épült. Gyorslifttel lehet feljutni az üvegfalú presszóig. Az étterem a talajszinttől számítva 72 méter magasan van, a felette lévő nyitott körkilátó pedig 80 méterre, így a Misina-tetővel együtt 615 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk. A kilátóból tiszta időben akár 100 kilométerre is el lehet látni.

Szerző
2017.08.07 07:18

Eladó a világ első filmplakátja

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:43
A Lumiére-fivérek.
Fotó: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet/
Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban - számolt be róla a The Guardian csütörtökön.
A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak.
Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta.
A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket.
Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el.
A Sotheby's londoni aukcióján 164 ritka filmplakátra lehet licitálni.
Szerző
2018.08.16 20:43

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30