Nem mind arany, ami horda

Marosán György: Hová vezetnek a változások rövidülő hullámai?

Nyakunkon a technológia és a társadalom észrevehetetlen gyorsasággal zajló, gyökeres és az embereket teljesen felkészületlenül érő megváltozása.

A látványos gyorsulás jelképe a Moore-törvény – az integrált áramkörök aktív alkatrészeinek száma 18 hónaponként megduplázódik

„A történelem többnyire gonosz, rárakódik az emberre, deformálja őt”

Az idén két történelmi regénye is megjelent magyarul Martyna Bundának. Mindkettő Lengyelország Kasubföldnek nevezett régiójában játszódik. Az író a Margó Fesztiválon válaszolt lapunknak. Interjú.

„Nagyon szeretném, ha más szempontok szerint csoportosított történelemkönyvek is keletkeznének. Ezekben majd nem úgy mesélik el a történéseket, hogy a háborúk kerüljenek a főhelyre”

Varsó-Kijev: békülő barátok

Lengyelország és Ukrajna szövetséges az orosz agresszió ellenében, de viszonyukat történelmi konfliktus terheli.

Sikorski lengyel és Szibiha új ukrán külügyminiszter. A kijevi vezetés megértette, hogy módosítania kell álláspontján, mert bizonytalanná vált a lengyel közvélemény ukránbarátsága

Egy litvánra bízták az EU védelmét, Andrius Kubilius már a második volt balti kormányfő, aki kulcsszerepet kap az új Európai Bizottságban

Kinevezésére magyarázatot adhat, hogy politikai múltja miatt tisztán láthatja az Oroszország jelentette fenyegetéseket.

„Nem működik egyszerre az Ukrajnát magára hagyó békeszólam és az, hogy valaki állandóan 1848–49-re vagy 1956-ra hivatkozik”

A miniszterelnök politikai igazgatója a Fidesz eredettörténetének egyik legfontosabb elemét hazudtolta meg – jelentette ki Csunderlik Péter történész, akivel az aradi vértanúktól indulva jutottunk el az aktuálpolitikáig. És ahogyan vértanúkra, úgy minden nemzetnek szüksége van árulókra is. Interjú.

A közoktatás mostani állapotát és kilátásait elnézve lassan az se lesz köztudott, hogy egyáltalán voltak aradi tizenhármak, akik a nemzet mártírjai – mondta a történész

Hidas Bence: A hamis Merkúr (regényrészlet)

1925 ködös októberében egy fiatal férfi testét halásszák ki a Dunából a Ferenc József híd melletti hidroplánállomás deszkái közül. A férfi fél arca hiányzik, a brifkóját ellopták, úgy tűnik, rablógyilkosság áldozata lett. Vagy mégsem? Az ügy felderítése során Márzay Ottó detektívfelügyelő megjárja a fővárosi művészvilág magasságait és a nyomornegyedek mélységeit. Ahogy egyre beljebb gázol a csillogó mocsokba, úgy lesz mind világosabb számára, hogy valami sokkal nagyobb van a háttérben, amivel senki sem számolt. Valami, ami az egész nemzet sorsára hatással lehet. De vajon időben közbe tud avatkozni? Íme egy részlet a General Press Könyvkiadó által megjelentetett krimiből.

Magyarországon száz éve sem vettek tudomást a cigányság problémáiról, lehet és kell roma holokausztról beszélni

A Horthy-korszak sajtójának cigányságképét mutatja be új könyvében Jakab Attila történész. Ahogyan sejteni lehet: a cikkek jellemzően ellenségesek, alapgondolatuk szerint a cigányok élősdiek és kártékonyak.

Életkép 1930-ból, a helyszín az akkori kecskeméti „cigányváros”

„1956-ban láttam először, hogy az ember kifordítható”

Beleszületett a rádióba. Gyerekszínészként kezdte, Rózsahegyi Kálmán színitanodájában tanult. Az ígéretes, tüzes tekintetű, fekete szépség azonban egy nap girhes öregasszonyként nézett vissza rá a tükörből. Tizenhat volt, amikor átrajzolta a vonásait a történelem. A születésnapján.

Testet öltő történelem

Mátyás király korába, a reformkorba vagy a boldog békeidőkbe kalauzolja az érdeklődőket a Mare Temporis Alapítvány, melynek tagjai a fellépéseiken korhű ruhákban idéznek meg egy-egy történelmi korszakot. A Visszhangnak Prosinger Lívia alelnök beszélt arról, hogy milyen okokból csatlakoznak hozzájuk, illetve mit nyújthat a történelmi újrajátszás az embereknek.

„Kurultáj, kurultáj – honnan ismerem én ezt a szót?”

Az idei kurultáj megnyitója a Parlamentben, 27 „hun-türk tudatú” nemzet képviselőivel

Mesét teker bogárhátún

A hetvenhárom éves Bíró Ferenc diafilmgyűjtő komolyan veszi a hobbiját: több mint hatezer filmszalagból áll a kollekciója, amelyet a budapesti Art+ Cinema (korábbi nevén: Örökmozgó Filmmúzeum) raktárában helyezett el. Emellett ügyel arra, hogy a fiatalabb generációkat is elkapja a szenvedély, ezért vetítéseket rendez, és digitalizálja a diafilmeket.

Juhász András: Ne tervezzetek kicsiben!

Chicagói szállóigék 1.

Jeszenszky Géza: Egy tántoríthatatlan magyar hazafi – Száz éve született Szabad György

Megtiszteltetésnek tekintem, hogy a magyar szociáldemokrácia egykori lapjában emlékezhetek meg kedves egyetemi oktatómról, aki diplomám megszerzése után barátjának fogadott, és akivel együtt, azonos pártban vettem részt az 1987-ben újból meginduló politikai életben és a reánk erőltetett politikai rendszer megváltoztatásában.

Szabad György
(1924–2015)
megtestesítette
a zsidó származására
és felmenői
munkásságára
joggal büszke
magyar hazafit

Francia kapcsolat, baljós árnyak

„A képzelet eluralta a valóságot” – Bolgár Dániel történész a zsidó sikerek és kudarcok okairól

A népirtáshoz vezető úton a sikerességük miatt gondoltak folyton a zsidókra. De mi a zsidó siker titka? A régi magyarázatok szerint mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Bolgár Dániel történész ellenben amellett érvel, hogy mindenki azt kapta, amit nem érdemelt. A Miért éppen a zsidók? – A zsidó siker és kudarc feltalálása Magyarországon című könyv (2024) szerzőjével beszélgettünk.

Levelek a SZER Teenager Partyjához

A nagy történelmi eseményekkel kapcsolatos anyagokat személyes elbeszélések egészítik ki a Blinken OSA Archivum első gyűjteményes kiállításán.

Louis Armstrong interjúja a Szabad Európa Rádióban, a bal oldali riporter Ekecs Géza (Cseke László), 1960 körül

Vérvád, gyűlölet, politika

A történelem során minden rosszért, az istengyilkosságtól és a próféták elárulásától kezdve a középkori járványokon és a tömeges munkanélküliségen át a háborúkig és a nyomukban járó káoszig egyaránt a zsidókat tették felelőssé. A II. világháború utáni hazai antiszemita pogromok résztvevői például úgy érezték, és ezt el is mondták, hogy a deportálásból visszatért zsidóknak jó dolguk van, ők viszont hiába gürcölnek. A viktimizáció (az elnyomatás, áldozattá válás) ugyanúgy a frusztráció és a düh állandósulását idézte elő náluk, mint a 2023 őszén kegyetlen tömeggyilkosságot elkövető, zsidókat túszul ejtő palesztinokban. Pelle János író-történésszel a „Zsidókérdés” és magyar társadalom, 1938-1956 címmel nemrég megjelent új kötete kapcsán beszélgettünk.

Pelle János író-történész szerint a keresztények körében évszázadokon át elterjedt vérvád napjainkban ugyanúgy jelen van a muzulmán tömegek tudatában

Kell egy katartikus megtisztulás, mert Magyarország elveszített egy hatalmas lehetőséget

Ez a lehetőség 2010-ben arról szólt, hogy lehet Magyarországból egy modern nemzetet csinálni. Összekapcsolni a modernizációt egy új nemzetfelfogással, és nem visszarévedni a múlt megoldatlan és már megoldhatatlan történeti kérdéseihez. Ezt a modernitást vesztettük el az elmúlt 14 évben. Felfoghatatlan mennyiségű EU-s pénz úszott el, és vált ipari méretekben magánvagyonná a közjó szolgálata helyett. A rendszerváltás kedvező közép-európai pozíciójából sikerült leküzdeni magunkat az EU legszegényebb országává. A szabadság felelőssége helyett a vezérelvű demokráciát választotta az ország. Ez az elmúlt 40 évünk címszavakban, amelyeket új könyvének apropóján Valuch Tibor történész, egyetemi tanár válogatott kérdésünkre. Hogy hová jutottunk, csukott szemmel is látjuk. A jövő viszont még nem dőlt el, legfeljebb – és ezt nem vethetjük a szemére – elkezdődött.

Krekó Péter: A Fidesz retorikailag a történelem rossz oldalára állt, de így is jó eredményt fog elérni június 9-én

Magyarország soha nem volt olyan elszigetelt az Európai Unióban, mint most.

Romsics Ignác: Amíg egy nemzet nem képes önkritikusan szembenézni saját múltjával, addig nem is fog tanulni abból

A történeti gondolkodás ismerete egészséges szkepszisre és önálló véleményalkotásra nevel; megnehezíti, hogy manipuláljanak bennünket és hogy bármiféle ideológia rabjaivá váljunk – állítja a professzor. Romsics Ignác szerint hazugságokkal, féligazságokkal és legendákkal nem lehet egy nemzetet segíteni abban, hogy elviselje a sorsát, legújabb, Hérodotosztól Harariig című művében pedig a nyugati történeti gondolkodás korszakait, irányzatait és klasszikusait vizsgálja. Interjú.

Romsics Ignác fontosnak tartja, hogy történelmünket olyannak mutassuk be, mint amilyen az valóban volt. Sem kifehéríteni, sem befeketíteni nem érdemes