A hírt elsőként a Wall Street Journal jelentette. Mueller szóvivője nem erősítette meg a vádesküdtszék (grand jury) felállításának hírét, s a Fehér Ház is azt közölte, hogy nincsenek tudatában új fejleménynek. Az elnök nemrégiben felvett ügyvédje, Ty Cobb szerint a Fehér Ház üdvözli, ha felgyorsul a nyomozás, s teljes mértékben együttműködnek a vizsgálattal. A Washington Post szerint Mueller már hetek óta dolgozik egy washingtoni szövetségi bíróság vádesküdtszékével. Mike Flynn leváltott nemzetbiztonsági tanácsadó orosz kapcsolatait eddig egy virginiai vádesküdtszék vizsgálta.
A Reuters úgy értesült, hogy a vádesküdtszék máris idézéseket küldött ki, tanúskodni hívják azokat, akik részt vettek Donald Trump legidősebb fia, Don Junior és a Kreml-közeli kapcsolatokkal rendelkező orosz ügyvédnő, Natalja Veszelnyitszkaja tavaly júniusi találkozóján. A találkozóról a Fehér Ház ellentmondásos információkat adott, Trump fia eredetileg azt állította, hogy csupán orosz gyerekek amerikai örökbefogadásának ügye volt a téma, utóbb azonban közzé tett egy e-mail-üzenetváltást, amelyből kiderült, hogy Hillary Clintonra nézve terhelő információkat reméltek a megbeszéléstől, amely akkor zajlott, amikor már biztosra lehetett venni, hogy Trump és Clinton mérkőzik meg az elnöki posztért novemberben. A találkozón ott volt az elnök veje, Jared Kushner, az akkori kampányfőnök, Paul Manafort és egy tolmács is. A Fehér Ház azt állítja, hogy Trump csak nemrégiben értesült az orosz ügyvédnővel folytatott megbeszélésről. A Washington Post derítette ki, hogy az elnök maga diktálta a fiának a sajtó számára szánt cáfolatot, s ez ismét felvetette az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúját. Jogi szakértők szerint ugyanakkor a médiát félrevezetni nem bűncselekmény, de aláássa az adminisztráció tekintélyét és az elnök szavahihetőségét. Az elnök ezzel nehéz helyzetbe hozta a fiát, akit nem csupán a vádesküdtszék idézhet be, hanem ősszel a kongresszus vizsgálódó bizottságai is meghallgatják.
Miközben az amerikai elnök „boszorkányüldözésnek” tartja a Trump-kampány és Oroszország összejátszását vizsgáló nyomozást, a washingtoni kongresszus biztosítani akarja, hogy Trump ne tudja leállítani a vizsgálatot. A republikánus Lindsey Graham és a demokrata Cory Booker kétpárti kezdeményezést tett, olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amelynek értelmében az elnök csak egy szövetségi bírói tanács jóváhagyásával meneszthetné Muellert. Booker szerint ez garantálná a nyomozás függetlenségét, megakadályozná, hogy a különleges ügyészt bárki befolyásolni próbálja vagy megfélemlítse. Hasonló javaslatot nyújtott be Thom Tillis republikánus és Christopher Coons demokrata szenátor is, szintén azzal a céllal, hogy a Fehér Ház ne állíthassa le az orosz beavatkozás ügyében folyó vizsgálatot. Trump már korábban bírálta Robert Muellert, mert szerinte Clinton-párti jogászokat szerződtetett a csapatába, ráadásul jó barátságban van a menesztett, volt FBI-igazgatóval, James Comey-val. Az elnök nehezményezi, hogy Mueller - kérése ellenére - az orosz pénzügyi szálak felgöngyölítését helyezte a vizsgálat fókuszába.
A Fehér Ház új személyzeti főnöke, John Kelly ígéretet tett arra, hogy nem fogják leváltani az igazságügyi minisztert, Jeff Sessionst. Erre azért volt szükség, mivel Trump egyre élesebben bírálta a tárcavezetőt amiatt, hogy összeférhetetlenségre hivatkozva kivonta magát az orosz ügyekben folyó vizsgálatokból. A nyomozást a tárca részéről így a miniszter helyettese, Rod Rosenstein felügyeli. Ő szintén azt erősítgeti, hogy csak rendkívüli okból menesztené a különleges ügyészt, ám ha Trump új minisztert nevezne ki, változhatna a helyzet. A szenátus jelezte, hogy nem lennének hajlandók meghallgatásokat tartani, ha az elnök leváltaná az igazságügyi tárca vezetőjét. A miniszeri kinevezésekhez a száz tagú testület hozzájárulása szükséges, de az sem zárható ki, hogy Trump megkerülné a szenátust, s a kongresszusi szünetben – elnöki hatalmával élve – mégiscsak mást állítana Sessions helyére. Ez durva lépés, de nem példa nélküli, elődei, Clinton, Bush és Obama is éltek ezzel az eszközzel. Kelly szerint azonban az igazságügyi miniszternek nem kell aggódnia az állása miatt.
Donald Trump tegnap egy nyugat-virginiai nagygyűlésen ismét azt mondta, hogy a Trump-kampány és Oroszország összejátszására utaló információk fabrikációk, álhírek, a demokraták csak azért terjesztik, hogy ezzel igazolják „minden idők legnagyobb választási vereségét”. Az elnök tegnap szabadságra indult, 17 napos vakációját saját golfklubjában, a New Jersey állambeli Bedminsterben tölti.
Egykor Clintont is beidézték
A vádesküdtszék felállítása annak jele, hogy a különleges ügyész fontos bizonyítékokra bukkanhatott, s már nem csak Michael Flynn, hanem az amerikai elnök belső köre is a vizsgálat célkeresztjébe került. Míg egy hagyományos esküdtszék 6-12 tagból áll, egy szövetségi vádesküdtszéknek 16-23 tagja is lehet, az esküdteket több hónapos szolgálatra kérik fel. Ez a testület azonban nem hoz döntést a vizsgálatban érintettek bűnösségéről, a különleges ügyésznek kell döntenie arról, hogy a feltárt bizonyítékok alapján szükségesnek tartja-e a vádemelést. A vádesküdtszéknek jogában áll tanúkat meghallgatni, bizonyítékokat bekérni. Tagjainak nem kell egyhangú döntésre jutni, kétharmados vagy háromnegyedes többség is elégséges.
Az esküdtszék meghallgatásai szigorúan bizalmasak, az esküdtek nem nyilatkozhatnak, az eskü alatt alatt valló tanúk azonban utólag nyilvánosságra hozhatják, mit mondtak el. Bill Clinton volt az első amerikai elnök, akit vádesküdtszék elé idéztek. A Monica Lewinsky-ügyben, 1998 augusztusában videóláncon négy óra hosszat faggatták arról, volt-e szexuális kapcsolata a fehér házi gyakornoklánnyal. Clinton ellen utóbb megindult az impeachment-eljárás. Hillary Clinton volt az első First Lady, akit a Whitewater-ügyben szintén vádesküdtszék hallgatott meg. Tavaly, Hillary e-mailjei ügyében is felállítottak vádesküdtszéket, de a volt külügyminiszter ellen nem emeltek vádat. Egyelőre nem tudni, Donald Trumpot magát beidézik-e.