Kiteregetik Diana magánéletét

Publikálás dátuma
2017.08.05. 07:47
Fotó: AFP

Diana a szexuális életéről és Károly herceggel való házasságának kudarcáról beszél azon a felvételen, amelyet az egyik brit tévécsatorna ad le vasárnap - írja a Reuters. A privát beszélgetéseket Diana beszédtanára vette fel a Kensington palotában 1992 és 1993 között. Lady Diana barátai szerint a magánélethez való jogot sérti a felvételek nyilvánosságra hozása. A hercegné 1997-ben halt meg Párizsban, amikor limuzinjával autóbalesetet szenvedett, miközben szerelmével, Dodi al-Fayeddel menekült a paparazzik elől.

Szerző

Illúziók nélkül

Publikálás dátuma
2017.08.05. 07:46
Forrás: Facebook
Generációs különbségek, fiatalságkultusz tört fényben és a negyvenesek krízise Kötter Tamás regényében.

„Kerestem egy helyet, amit még nem foglalt el senki” – idézte fel Bret Easton Ellis gondolatát, mint számára is követendőnek tekintett filozófiát Kötter Tamás a Valuska Gáborral folytatott beszélgetésen, amelyen új könyve, az Ikea, vasárnap volt terítéken. Ellis idézett gondolata alapján gondolta Kötter Tamás – akinek ez csupán szerzői neve –, hogy ő is elfoglal egy helyet az irodalomban, egy témát, amit előtte még nem írt meg senki: a középosztály, a felsőközéposztály, a multik, a budapesti középosztály világát, a negyvenesek életének a jellegzetességeit. A multik világához a mérhetetlen hatalomvágy, és kiüresedés kötődik, ami jó írói téma szerinte. Ahogy a negyvenes krízis is, ami egy közép-középosztálybeli férfinál mindenképpen bukással végződik. „Ezek a bukások azonban nem olyan mértékben tragikusak, hogy kilépjenek a rendszerből. Ezer dolog köti őket, maximum Bovarynék lehetnek, akik kiugranak az ablakon, és eltörik a lábukat. Apró tragédiák teszik őket tönkre.” Az anya motívumát a generációk közötti különbség érzékeltetésére vetette be. „A főhősök és a szüleik képesek arra, hogy feláldozzák magukat a gyerekeikért. Gyerekeik viszont már értetlenül állnak a szüleik és nagyszüleik világával szemben. Ők már a globalizmus gyermekei. Míg az elbeszélő főhős előkészítette ezt a globalista fordulatot Magyarországon is, addig a gyerekei ennek megtestesítői.” – tette hozzá a szerző.

A fiatalságkultusz, és a hangzatos mondat: „A negyven az új húsz.” kérdésköre is előkerült. Kötter szerint a tragikus, hogy elhisszük ezt a hazugságot. „A XIX. században még azzal házasodtak össze az emberek, akivel összeadták őket, egy gazdasági közösséget hoztak létre, amely jobb esetben érzelmi közösséggé vált. A II. világháború után a szerelem kultusza jött, azzal élhetsz együtt, akibe szerelmes vagy, a szerelem elmúlásával azonnal jön a válás, így iszonyú mennyiségű a boldogtalan ember. Most pedig a globalizmus kultúrájában az élményeké az elsőség.”

Valuska kérdésére, hogy mi jöhet ezek után, a szerző belátta, hogy merészet mond, de szerinte az iszlám a következő fokozat. „A fiatalság kultusza miatt nem lesz gyerek. Ha nincs gyerek, akkor nincs semmi, majd egy másik virulensebb faj vagy náció fogja betölteni a teret. Az egyik kultúrát leváltja a másik, ahol már nem fiatalságkultusz van, hanem macsókultusz.” De az író nem végtelenül pesszimista: "Ha rómaiakkal összehasonlítjuk magunkat, az a legpozitívabb, hogy mi tudunk gondolkodni a jövőnkrő. Ne higgyünk azoknak, akik a történelmet egy hatalmas guruló kősziklának tartják vagy keréknek, ami eltapos bennünket. Mi magunk alakítjuk a sorsunkat. Vitázni kell róla, és önzőnek kell lenni. Önzőnek kell lenni egy civilizációnak, amelyik nem az, azt eltapossák” – vetette fel Kötter Tamás.

Szerző

Csernus Tibor Sanghajban

Publikálás dátuma
2017.08.05. 07:46

Egy magyar festő Párizsban címmel nyílik kiállítás Csernus Tibor festői életművéből augusztus 4-én a sanghaji Liu Haiszu Művészeti Múzeumban a Kovács Gábor Művészeti Alapítványal együttműködve - írja a kultura.hu. Az augusztus 27-ig látogatható tárlat Csernus Tibor életművét olyan nemzetközi kontextusban mutatja be, amely elsősorban a festő fontos témáit és műfajait vizsgálva próbál képet adni a XX. századi magyar művészet egyik meghatározó alkotójának munkásságáról.

Szerző