A hírportál értesülései szerint újabb, mintegy ezer fiatalt hívnak be augusztus végéig az ország valamennyi régiójából sorkatonai szolgálatra. Ezt követően legközelebb októberben lesz ismét általános sorozás. A Szohodnyi forrása ismételten biztosított afelől, hogy sorkatonákat nem küldenek a fegyveres konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai térségbe.
2014-ben a Krím Oroszország általi önkényes elcsatolása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása miatt Kijev arra kényszerült, hogy visszaállítsa a kötelező sorkatonai szolgálatot, amelyet egy évvel korábban eltöröltek. Évente kétszer, ősszel és tavasszal indul sorozás Ukrajnában. A 20-27 év közötti férfiakat másfél évre hívják be a fegyveres erőkhöz - a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket 12 hónapra -, akik a szolgálati idő letelte után tartalékosokká válnak. Kijev ezzel párhuzamosan igyekszik növelni a fegyveres erőknél a szerződésesek arányát, remélve, hogy a sorkatonai szolgálatra behívottak közül évről-évre egyre többen választják ezt megélhetési lehetőségként. A kijevi vezetés komoly kampányt folytat a szerződéses állomány növelésére. Egyebek mellett társadalmi célú televíziós hirdetésekben népszerűsíti a szerződéses katonai szolgálatot, legalább 7 ezer hrivnya, azaz csaknem hetven ezer forintos kezdő havi zsoldot, ingyenes továbbképzést és egyéb kedvezményeket ajánlva, ami vonzó lehet az olyan fiatal férfiak számára, akik nem rendelkeznek munkalehetőséget könnyen biztosító szakképzettséggel. A sorkatonák jelenleg 3200 hrivnya, azaz kevesebb mint 32 ezer forint zsoldot kapnak havonta. Ukrajnában jelenleg ugyanennyi a minimálbér.
Idén összesen mintegy 30 ezer fiatalt terveznek besorozni a fegyveres erőkhöz. A május elejétől június végéig tartott sorozással több mint 14 ezer sorkötelest hívtak be, nagyjából ugyanennyit terveznek behívni októberben és novemberben. Májusban az általános sorozással egy időben tartalékos tiszteket is hívtak be szolgálatra, Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen ezret. A tárcavezető kijelentette, hogy közülük csak azokat küldik a hadműveleti övezetbe, akik erre leszerződnek a fegyveres erőkkel.
A Szohodnyi emlékeztetett arra, hogy tartalékosokat először 2014-ben mozgósítottak Ukrajnában, az évben több mint 105 ezer ukrán állampolgárt hívtak be szolgálatra a fegyveres erőkhöz. A hadsereg vezérkarától kapott adatok szerint 2014 óta máig összesen 210 ezer ukrán tartalékost mozgósítottak.
A kijevi parlament 2014 márciusában hozott törvényt az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat újbóli létrehozásáról.
A fegyveres testület korábban 1991-2000 között működött, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda újbóli létrehozása mellett a kijevi vezetés főként azért döntött, mert feloszlatta az európai integrációs és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések több mint száz halálos áldozatot eredményező, véres leverési kísérletében oroszlánszerepet játszó Berkut rohamrendőri alakulatot. A gárda látja el jelenleg egyebek mellett tüntetésekkor és egyéb köztéri rendezvényeken a rend biztosítását. A törvény szövege alapján a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti gárda feladata az állampolgárok életének, szabadságának és törvényes érdekeinek védelme a büntetőjog alá tartozó és egyéb törvénytelen túlkapásokkal szemben, a társadalmi rend védelme és a lakosság biztonságának szavatolása, valamint a rendvédelmi szervekkel együttműködve az állambiztonság biztosítása, az államhatárok védelme, terrorcselekmények elhárítása, valamint illegális fegyveres csoportok, terror- és bűnszervezetek tevékenységének megakadályozása.