Előfizetés

Rendkívüli sorozás kezdődött Ukrajnában

Petro Porosenko elnök rendelete alapján rendkívüli sorozás kezdődött kedden Ukrajnában, mert a szokásos tavaszi sorkatonai behívással nem sikerült elegendő újonccal feltölteni a nemzeti gárda állományát - írta a Szohodnyi című ukrán lap internetes oldala.

A hírportál értesülései szerint újabb, mintegy ezer fiatalt hívnak be augusztus végéig az ország valamennyi régiójából sorkatonai szolgálatra. Ezt követően legközelebb októberben lesz ismét általános sorozás. A Szohodnyi forrása ismételten biztosított afelől, hogy sorkatonákat nem küldenek a fegyveres konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai térségbe.

2014-ben a Krím Oroszország általi önkényes elcsatolása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása miatt Kijev arra kényszerült, hogy visszaállítsa a kötelező sorkatonai szolgálatot, amelyet egy évvel korábban eltöröltek. Évente kétszer, ősszel és tavasszal indul sorozás Ukrajnában. A 20-27 év közötti férfiakat másfél évre hívják be a fegyveres erőkhöz - a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket 12 hónapra -, akik a szolgálati idő letelte után tartalékosokká válnak. Kijev ezzel párhuzamosan igyekszik növelni a fegyveres erőknél a szerződésesek arányát, remélve, hogy a sorkatonai szolgálatra behívottak közül évről-évre egyre többen választják ezt megélhetési lehetőségként. A kijevi vezetés komoly kampányt folytat a szerződéses állomány növelésére. Egyebek mellett társadalmi célú televíziós hirdetésekben népszerűsíti a szerződéses katonai szolgálatot, legalább 7 ezer hrivnya, azaz csaknem hetven ezer forintos kezdő havi zsoldot, ingyenes továbbképzést és egyéb kedvezményeket ajánlva, ami vonzó lehet az olyan fiatal férfiak számára, akik nem rendelkeznek munkalehetőséget könnyen biztosító szakképzettséggel. A sorkatonák jelenleg 3200 hrivnya, azaz kevesebb mint 32 ezer forint zsoldot kapnak havonta. Ukrajnában jelenleg ugyanennyi a minimálbér.

Idén összesen mintegy 30 ezer fiatalt terveznek besorozni a fegyveres erőkhöz. A május elejétől június végéig tartott sorozással több mint 14 ezer sorkötelest hívtak be, nagyjából ugyanennyit terveznek behívni októberben és novemberben. Májusban az általános sorozással egy időben tartalékos tiszteket is hívtak be szolgálatra, Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen ezret. A tárcavezető kijelentette, hogy közülük csak azokat küldik a hadműveleti övezetbe, akik erre leszerződnek a fegyveres erőkkel.

A Szohodnyi emlékeztetett arra, hogy tartalékosokat először 2014-ben mozgósítottak Ukrajnában, az évben több mint 105 ezer ukrán állampolgárt hívtak be szolgálatra a fegyveres erőkhöz. A hadsereg vezérkarától kapott adatok szerint 2014 óta máig összesen 210 ezer ukrán tartalékost mozgósítottak.

A kijevi parlament 2014 márciusában hozott törvényt az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat újbóli létrehozásáról.

A fegyveres testület korábban 1991-2000 között működött, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda újbóli létrehozása mellett a kijevi vezetés főként azért döntött, mert feloszlatta az európai integrációs és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések több mint száz halálos áldozatot eredményező, véres leverési kísérletében oroszlánszerepet játszó Berkut rohamrendőri alakulatot. A gárda látja el jelenleg egyebek mellett tüntetésekkor és egyéb köztéri rendezvényeken a rend biztosítását. A törvény szövege alapján a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti gárda feladata az állampolgárok életének, szabadságának és törvényes érdekeinek védelme a büntetőjog alá tartozó és egyéb törvénytelen túlkapásokkal szemben, a társadalmi rend védelme és a lakosság biztonságának szavatolása, valamint a rendvédelmi szervekkel együttműködve az állambiztonság biztosítása, az államhatárok védelme, terrorcselekmények elhárítása, valamint illegális fegyveres csoportok, terror- és bűnszervezetek tevékenységének megakadályozása.

Tragédia! Lezuhant egy helikopter, meghalt egy pilóta

Lezuhant egy amerikai gyártmányú, Apache típusú katonai helikopter Izraelben két pilótával a fedélzetén hétfő este, egyikük életét vesztette, a másikat súlyos sérülésekkel kórházba vitték - jelentette a helyi média.

A baleset a Negev sivatagban lévő Ramón légibázison történt egy rutin gyakorló repülést követően, leszállás közben. A gép leszállóhelyen csapódott földbe. A halálos áldozat egy negyvenhárom éves, tartalékos katonai szolgálatát töltő veterán pilóta volt. Fiatalabb társát egy beér-sévai kórházban ápolják. 

A pilóták a tragikus baleset előtt jelentették az irányítótoronynak, hogy hibát észleltek. Az izraeli hadsereg elrendelte a baleset kivizsgálását, illetve a többi Apache átvizsgálását, és ehhez a helikoptereket gyártó amerikai Boeing vállalattól is várnak szakértőket. 

Az izraeli hadsereg két Apache helikopteregységének gépeit a közelmúltban, júliusban nem engedték felszállni és alaposan átvizsgálták, mert egy jelentős repedést fedeztek fel az egyik harci gép hátsó rotorján.

A hét végén Ausztrália északkeleti partjainál is lezuhant egy amerikai katonai repülőgép. A V-22 Osprey ("halászsas") billenőrotoros katonai konvertiplán egy amerikai repülőgép-anyahajóról szállt fel, és lezuhanását balesetnek minősítették. A repülőgép fedélzetén tartózkodó katonák közül huszonhármat sikerült kimenteni a tengerből, de a szerencsétlenségben életét vesztette az amerikai tengerészgyalogság három katonája.

Nő a feszültség Észak-Korea és az USA között

Frank Tibor Amerika-szakértő szerint növekszik a feszültség Észak-Korea és az Egyesült Államok között.

A szakértő a köztévé kedd reggeli műsorában azt mondta, hogy kontrollálhatatlanná vált Észak-Korea, és ezért növekvő feszültség van az Egyesült Államok és a szövetségesei, valamint Észak-Korea között. Ez pedig most már komoly katonai előkészületeket is generál - tette hozzá. Frank Tibor úgy fogalmazott: "Észak-Korea egy büszkén fegyverkező ország, amelyik a fegyvereivel fog próbálni érvényt szerezni a gazdasági szükségleteinek."

Múlt héten lapunk is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok szigorúbb szankciók bevezetését sürgeti Észak-Korea ellen. Ehhez megszerezhették Kína támogatását is, mivel azt remélik, hogy a Biztonsági Tanács 15 tagja egyhangúlag jóváhagyja majd a büntetőintézkedések megerősítését – értesült a Reuters. Washington és Peking a június 4-i észak-koreai interkontinentális ballisztikus rakétakísérlet óta tárgyalásokat folytat egymással arról, hogyan lehetne az észak-koreai rezsim nukleáris ambícióit megfékezni. Azóta Phenjan újabb nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki. A kínai ENSZ-nagykövet, Liu Csie-ji a hírügynökségnek megerősítette, hogy konszenzusos határozat elfogadására számítanak.

Az újabb szankciók elfogadásához legalább kilenc igen szavazat szükséges, méghozzá úgy, hogy a BT egyetlen állandó tagja sem él vétójogával. Kína és Oroszország is egyeztet az észak-koreai szankciók ügyéről. A Trump-kormányzat Kínától várja, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára, rákényszerítve Phenjant nukleáris kísérleteinek és rakétatesztjeinek beszüntetésére.