Előfizetés

Mától nyitva Óbudán a 25. Sziget Fesztivál

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.08.09. 07:45
Fotók: Tóth Gergő

Ma indul a 25. Sziget Fesztivál. A látogatókat ez a jelek szerint kevéssé érdekli: tapasztalataink szerint már napokkal a hivatalos kezdés előtt elözönli a tömeg a Szigetet, akik már vasárnap óta „buliért” reklamálnak. A közönségigénynek több úgynevezett szponzorált helyszín eleget is tesz. Bár körkérdésünkre az üzemeltetők – tudósítónkat valamiért rendre jogdíjsértés után szimatoló Artisjus-ügynöknek nézve – rendkívül szerényen nyilatkoztak, az Unicum és a Zen nevű, Nagyszínpad körüli „kocsmákban” kedd éjjel már biztos lehetett táncolni és valószínűleg másutt is találtak az előbulizók szórakoznivalót. Noha ezért a lehetőségért állítólag a Sziget külön pénzt kér, Kádár Tamás cégvezető ezt kérdésünkre cáfolta. Természetesen a hivatalos színpadokon az eredeti menetrend szerint ma indul a program és tart a következő hét szerda hajnalig.

Hivatalos statisztikák ide, kincstári kommentárok oda, legalábbis a fesztivál előtti napokon a Sziget narancsszínt ölt. Ám még mielőtt hasonlatunk mögött bárki sanda politikai célzást vélne felfedezni, sietünk leszögezni: a (Fidesznél sokkal-sokkal régebb óta narancsos) hollandokra célzunk. Az egyszeri Sziget-lézengő ilyenkor leginkább talán Amszterdamban érezheti magát: a közönség holland, a személyzet magyar. (Esetleg még szlovák vagy lengyel: Kádár Tamás elismerte, hogy a magyar beszállítók nem minden technikai igényüket tudják kielégíteni. Így számos eszközt szlovák, lengyel vagy brit cégek szállítanak, akik a felszereléshez hozzák saját embereiket.) A németalföldiek hatalomátvételére az általunk megkérdezett két holland szigetelő lány nem adott különösebben kielégítő magyarázatot. Sok ott a haver, akik egymásnak adják a tippeket, most érkeztek az első charter-vonatok, a hollandok szeretik lefoglalni a jó helyeket, illetve a Sziget jóval olcsóbb, mint a hasonló, akár hazájukbeli rendezvények.

Igaz, teszik hozzá, a mostani programkínálatát nem a legerősebb. Nem tagadja ezt se Kádár Tamás, se Benis Dániel műszaki igazgató, akiket a rendezvény 25. jubileuma kapcsán tegnap tartott nyitottbuszos sajtóbejárás alkalmi idegenvezetőiként kérdezhettünk. Kádár Tamás adatai szerint kétségkívül a legtöbben, úgy 8-9 ezren Hollandiából érkeznek, de tiszteletét teszi más nációk mellett vagy 6-7 ezer brit és ugyanennyi francia is. Egyszerre ilyenkor több mint harmincezren laknak a Szigeten. Benis Dániel szerint kétségkívül nem az idei az elmúlt negyedszázad legerősebb programfelhozatala, de például a Fina Masters úszógála is elszipkázza a közeli szállásokat a sátrazni nem hajlandóak elől. Ennek megfelelően idén nem is számítanak a tavalyi, közel félmilliós látogatócsúcs megdöntésére. Igaz, biztosak abban, hogy a több mint ezer program – ezen belül mintegy félezer koncert – még mindig kellő vonzerőt jelent.

A sátoriszonyosok számára amúgy a helyszínen is kínálnak szállásokat: a komfortosnak nevezhető lakókocsikért egy hétre közel háromszázezret kell kicsengetni, a 110-150 ezer forintért mért fabódék azért egyelőre – szubjektív véleményünk szerint – kevéssé sugározzák a luxi-életérzést, de egy fesztiválon bőven megteszi. Ehhez képest mellbevágó a sajtóbejáráson bemutatott, karibi hangulatú, műpálmafás tisztálkodó-részleg, amiből többet is telepítettek és ott a legutolsó potyajegyes is lemoshatja magáról az út porát (vagy sarát, időjárástól függően). Ismét kitelepült a – szokásosnál nem drágább – Aldi, ahol egyes termékeiket ingyen kisütik. A tavalyi sziget utáni halálesetre utal, hogy idén a partmenti fás részeket nem csak elkerítették, hanem külön táblákkal is figyelmeztetnek a leszakadó ágakra.

Az elő-Sziget-lakók idén is jól elvoltak: egyikük hangos majomrikoltozással kölcsönzött a sajtóbejárásnak egy fajta szafarihangulatot. Kádár Tamás szerint a Szigetet számos más fesztiváltól nem csak a szabadságérzés, hanem a nyugalom, a konfliktusmentesség is megkülönbözteti. A cégvezető leginkább talán a Világzenei Színpadot, a Colosseum nevű elektronikuszenei táncteret, a kiválasztott utcazenészeknek biztosított tárbortűz-helyszínt, az egyszemélyes színpadot, a melegkultúrát képviselő – korábban komoly politikai vitákat kavaró - Magic Mirror sátrat, illetve a több mint 60 szervezetnek bemutatkozási helyszínt biztosító úgynevezett „civil szigetet” emelte ki. A céget továbbra is vezető Gerendai Károly alapító hangsúlyozottan távol maradt az eseménytől, ám a végén – a Dreher külön a Szigetre kikevert sörét bemutató – sajtótájékoztatóra azért bekukkantott. Az amúgy kifejezetten ízletes Sziget-sört sajnos csak négy helyszínen árusítják.

A legfontosabb termékek árai szabottak. Így 700 forint a korsó, 800 a dobozos sör, de a Dreher további öt sörét is árulják. A legolcsóbb fél literes víz 430 forint, a pizzaszelet 800, a hamburger és az egytálétel körülbelül 2 ezer forintnál kezdődik.

Elhunyt az amerikai filmsztár

Publikálás dátuma
2017.08.08. 14:15
Ty Hardin nyolcadik feleségével, Caroline-nel Forrás: Facebook/TY Hardin
87 évesen meghalt Ty Hardin amerikai színész - írja az Origo. A filmsztárt közel ötven filmben és sorozatban, főként westernekben láthattuk.

Hardin volt a címszereplője egy 1958 és 1962 között futott westernsorozatnak, a Bronco-nak, de egy sor más, kapcsolódó sorozatban is eljátszotta Bronco Layne-t, a Maverick-ben, a Sugarfoot-ban, a Cheyenne-ben is láthattuk ebben a szerepben.

Filmjei közül talán A halál 50 órája volt a legismertebb, de hosszabban láthattuk a Riptide című sorozatban is, miközben többek között a Szerelemhajó-ban és az Őrangyalok-ban vendégszerepelt - írja a színész munkásságáról a portál.

A hiéna is veszélyes

Még mindig a válságok számítanak a világ legnagyobb problémájának, ezért a konfliktusmegelőzés a legnagyobb reményünk. Ha nem kezeljük a bűnözést és nem tartjuk fenn az igazságszolgáltatást, akkor csak a kihívások váltakoznak folyamatosan. A bűnözés átalakult a múlt században. Ma már valószínűbb, hogy vállalatok testületi tagjai a bűnelkövetők, és a vádlottak padján a széffeltörők és a cserbenhagyó gázolók helyett könyvelők vagy ügyvédek ülnek.

A világ pénzügyi központjain keresztül a XXI. században milliárdos nagyságrendben zajlik a pénzmosás. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) illegális kereskedelemről szóló tanulmánya szerint a bűnözés összesen 2 billió dollár bevételt termel. Ha a bűnözés egy ország lenne, akkor a GDP-je szerint valahol Olaszországé és Indiáé között helyezkedne el. Ez a pénz nemcsak a vámosok vagy a rendvédelmi erők megvesztegetésére és korrumpálására elég, hanem a miniszterek és a minisztériumok bezsebelésére is a törékeny és sérülékeny országokban.

A bűnözés figyelmen kívül hagyása és az erőfeszítések nem megfelelő összpontosítása elősegíti a határokon átnyúló szervezett bűnözés zökkenőmentes beágyazódását, elterjedését és felvirágzását ezekben az országokban. Nem is az általa okozott szenvedés a bűnözés legnyugtalanítóbb jellemzője, hanem a kiváló alkalmazkodóképesség. Ahogy a hiéna a táplálék reményében követi az oroszlánt, úgy kíséri a bűnözés a válságot. Nem véletlen, hogy Irakban és Szíriában az ottani konfliktus elősegíti az emberkereskedelmet, a migránsok csempészetét és más bűncselekményeket a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a Földközi-tengeren. A bűnözés viszont nemcsak táplálkozik a válságokból, hanem táplálja is azokat.

A UNODC becslése szerint a tálibok teljes bevételük közel felét, körülbelül 150 millió dollárt kerestek az illegális ópiumkereskedelemben való részvételből. A Boko Haram a heroin- és a kokaincsempészetben, valamint a természeti erőforrásokkal és az emberekkel való kereskedésben vesz részt Nyugat-Afrikában. A szomáliai kalózokkal együttműködő al-Shabaab terroristacsoport pedig Kelet-Afrikában keres milliókat a faszén-csempészetből.

Ezek a csoportok a bűncselekményekből származó bevételek révén terjesztik a rombolást, a halált és a pusztulást. Cselekményeik aláássák a nemzeteket, gyengítik a jogállamot és hátráltatják a fejlesztésre irányuló erőfeszítéseket. Figyelmen kívül hagyásuk veszélyes és káros a szegény és nélkülöző emberek érdekében folytatott munkára nézve.

A bűnözés átalakulásával annak módja is megváltozott, hogy miként léphetünk fel vele szemben. Az új, átalakulást elindító 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer a bűnözés elleni fellépést az életszínvonal növelésének egyik módjaként ismeri el. Az a cél áll ezeknek az erőfeszítéseknek a középpontjában, amely a békés és befogadó társadalmak megteremtését tűzi ki feladatként, magában foglalva a bűnözés katasztrofális hatásaival való leszámolást.

A koherencia keresése nélkülözhetetlen a világ bajainak kezeléséhez, és nagyjából egyet jelent annak elismerésével, hogy elszigetelődve egy ország sem tudja megoldani az országokon átnyúló szervezett bűnözést. Már megváltozott az a régi nézet, hogy a bűnözés elsősorban nemzeti ügy, helyette a nemzetközi együttműködés és az olyan egyetemes jogi egyezmények szolgálnak támpontként, mint az ENSZ-nek a határokon átnyúló szervezett bűnözés és korrupció elleni egyezményei.

Tehát megvannak az egyezményeink, a szövetségeink és az eszközeink, hogy megküzdjünk a bűnözéssel. Az viszont még hiányzik, hogy választ találjunk a következő kérdésre: mikor kell fellépni a bűnözéssel szemben? A békekötést követően nincs egy év, egy hónap vagy egy nap a szervezett bűnözés elleni harc megkezdésére. A bűnözéssel való küzdelem, a jogállam megerősítése és az igazságszolgáltatás előmozdítása nem várhat. Ezeket egyidejűleg kell megvalósítani, mert ha nem így teszünk, akkor a helyzet csak rosszabbodik.

Erre az átfogó megközelítésre példa a nemrég Kolumbiában, a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőivel aláírt békeszerződés, amely magában foglalja az országban zajló kokacserje-termesztés és a kokain-előállítás felszámolásának stratégiáját is. Kolumbiában a béke keresését, az igazságszolgáltatás kiépítését és a bűnözés megállítását egyazon feladatként kezelik, amely teljes körű megoldást igényel. Véleményem szerint ez a megközelítés lenne mindenhol előremutató.

Véget kell vetni az összeütközéseknek közös emberiességünk érdekében és azért is, hogy megakadályozzuk emberek millióinak szenvedését. Viszont a béke kétségbeesett keresése során nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a hiénának is veszélyes a harapása.