Tovább jótékonykodik az Év emberének választott szupertaxis

Alapítványt hozott létre a szegedi taxis, Berinszki Zoltán, akit az Év emberének választott meg a Délmagyarország. 

A Taxisok és Civilek a Beteg Gyermekekért Alapítvány bejegyzés alatt áll. Célja, hogy Szegeden, kísérleti jelleggel megoldják a rászoruló beteg gyerekek mikrobuszos szállítását. Az alapítvány máris kapott egy felajánlást a járműre. Addig a gyerekek klinikára és hazaszállításában az alapítvány partnere egy szegedi taxis cég, illetve működik egy Facebook-csoport, amelynek tagjai december közepe óta nagyon sok családnak segítettek szerte az országban - olvasható a delmagyar.hu-n.

Szerző

Semmit sem érnek a hősi halottak a katasztrófavédelem vezetőinek?

Publikálás dátuma
2017.08.09. 12:30
Illusztráció: Shutterstock
A katasztrófavédelem nem támogatja az Emlékezés napját, és megtiltják a tűzoltóknak, hogy a szertárakból kiállva szirénaszóval emlékezzenek a hősi halált halt és szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzoltókra – ezt még augusztus 7-én közölték Hócza Györggyel, a Tűzoltókért Alapítvány kuratóriumának elnökével, akit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (OKF) invitáltak, hogy mindezt tudassák vele. A katasztrófavédelem az elhunyt tűzoltók szüleinek kérésével magyarázta a szirénázás tiltását.

A katasztrófavédelem minden erővel azon volt, hogy megakadályozza az idei megemlékezést. Az OKF humán szolgálatvezetőjének levelében foglaltak hiába váltottak ki közfelháborodást, a katasztrófavédelemnél még azt is meg merték tenni, hogy az augusztus 7-i megbeszélésre a műegyetemi lőtértűznél egyik hősi halált halt tűzoltó szüleit elhívják, és megalázó helyzetbe hozzák őket.

Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egykori szóvivője a Facebookon egy videóban fakadt ki. Mélységesen felháborítónak és megdöbbentőnek nevezte, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem engedélyezte a szolgálatban lévő tűzoltóknak a megemlékezést.

„Hát én azt gondolom, hogy eljutottunk a mélypontra. Ez kérem szépen a világ szégyene” – fogalmazott Molnár Péter. „Sosem gondoltam, hogy el lehet jutni ilyen mélyre. Hát el lehet.” - adott megdöbbenésének hangot Molnár Péter, aki szégyelli magát a katasztrófavédelem helyett is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem "K" épületének lőtere 2006. augusztus 8-án gyulladt ki. A tűzoltás során három tűzoltó halt hősi halált. Alulról jövő kezdeményezésként azóta ezen a napon emlékeznek valamennyi hősi halált halt és szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzoltókra.

Az Emlékezés napjának idei programja merőben eltért az elmúlt tíz évtől. Nem ejthették útba a műegyetemi lőtértűznél hősi halált halt tűzoltók állomáshelyeit, és az emlékezés fő helyszíne sem az egyetem "K" épülete, hanem az újpesti laktanyánál lévő emlékpark. Talán érthető is, hiszen ennek a napnak már valamennyi hősi halált halt és szolgálatteljesítést közben elhunyt tűzoltókra való emlékezésről kellene szólnia. Igazi emlékezésről, nem pedig egy jól alkalomra a dinom-dánomra, eszem-iszomra a Mogyoródi úton – írja a Lánglovagok tűzoltó szakportál.

Az emlékezés azonban kínos a katasztrófavédelem vezetői részére. Az alulról jövő kezdeményezéseket amúgy sem nézik jó szemmel. Nem irányíthatják kedvükre, még csak nem tologathatják az időpontját a munkaidejük függvényében. Az elmúlt években azonban annyiban sikerrel jártak, hogy aktív hivatásos tűzoltó már alig vett részt a rendezvényen, mert kimondva, kimondatlanul meg lettek félemlítve. Mégis akadtak szép számmal civilek, akik életben tartották az Emlékezés napját – emlékeztet a lap.

Vidó Attila, a HTFSZ szervezeti alelnöke kemény hangvételű nyílt levéllel ment neki Góra Zoltán tű. vezérőrnagynak, amiért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője azt kérte, tekintsenek el az augusztus 8-i megemlékezéstől.  „Főigazgató Úr döntése, ami írásra késztetett, a teljes tűzoltó társadalomra nézve megalázó és lenéző” - jelentette ki a szakszervezeti tisztségviselő, aki szerint Góra Zoltán kiírta magát a tűzoltó társadalomból.

Reagált a katasztrófavédelem
A katasztrófavédelem kiemelten kezeli az elődök és a szolgálatteljesítés közben elhunyt dolgozóinak emlékét, ezért minden évben két alkalommal is megemlékezünk hősi halottainkról és minden olyan bajtársunkról, akik már nem lehetnek velünk. A május 4-i tűzoltónapon és mindenszentek napján egyaránt fejet hajtunk néhai társaink tiszteletére állított emlékhelyeken országszerte - szögezte le a katasztrófavédelem, közleményben reagálva cikkünkre.
Mint írták, a tegnapi napon a műegyetemi tűzben elhunyt tűzoltók szülei kérésére nem álltak ki a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok elé szirénázva a tűzoltóautók. "Elhunyt bajtársaink szülei azt kérték a katasztrófavédelem vezetésétől, hogy ne tartsunk augusztus 8-án látványos megemlékezést, mert nem szeretnék, ha évenkénti megemlékezéssel újra és újra feltépnék a veszteség okozta sebeiket. A katasztrófavédelem vezetése akaratukat tiszteletben tartva nem vett részt az emlékezés napján, hanem a három tűzoltó egykori állomáshelyén tartottunk szűk körű koszorúzást" - magyarázták.

Szerző

Villamossíneket építhetnek a szuperkórházhoz

Publikálás dátuma
2017.08.09. 12:08

Kötött pályás közösségi közlekedési kapcsolat épülhet ki a Dél-Budára tervezett szuperkórházhoz - írja a kormányközeli Magyar Idők.

A XI. kerületi önkormányzat azzal a megjegyzéssel adta át térítésmentesen a Dobogó városrészben lévő ingatlanait, hogy az ott megvalósuló egészségügyi központhoz korszerű, nagy kapacitású kötött pályás elérhetőséget biztosítanak, tekintettel az intézményt igénybe vevő nagyszámú idős emberre, a látogatókra és nem utolsósorban az ott dolgozókra.

A lap szerint az újbudai igények pontos megfogalmazásán még dolgozik az önkormányzat. A kötött pályás fejlesztési lehetőségek mindenesetre behatároltak. A budai oldalon trolihálózat nincs, és az sem valószínű, hogy az Etele tértől a 4-es metrót középtávon kivinnék a városból. Az egyetlen lehetőség, ami így szóba jöhet, a villamos. A Dobogó nevű városrészhez a Kelenföldi pályaudvar–Etele tér villamos-végállomások – 19, 49, és a közeljövőben az 1-es –, valamint a 41-es járat kamaraerdei vonala van közel.

Az új egészségügyi centrum kötött pályás, nagy kapacitású kapcsolata leginkább ez utóbbi meghosszabbításával képzelhető el. A legtöbb érv – utasszám, vonalhossz, eljutási idő, közlekedési kapcsolatok – viszont az Etele téri irány mellett szólhat. A közúti közlekedés biztosítása érdekében egyébként az intézmény külön csomóponttal fog csatlakozni az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszához - írják a cikkben.

A Népszava július 11-én értesült arról, hogy a kormány megszerezte a szuperkórházhoz kiszemelt telkeket Dél-Budán. A terület nagyobb részben magántulajdon volt és hosszas alku előzte meg a mintegy ötmilliárd körüli adás-vételt.

Az első nagy centrum helyét, a budai sürgősségi ellátóét már többször is kijelölték: így volt Kelenföldön, az Etele tér környékén, de tervezték a budai Dobogóra, az egykori Akasztóhegyre is. Ezt tavaly nyáron még úgy képzelték, hogy a Szent János Kórház "aktív" részlegeit (például a belgyógyászata és a baleseti sebészetét), valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját, s szívsebészetét költöztették volna oda 812 ággyal. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt elvetette a kormány.

Szerző