Európába exportálják a csernobili radioaktív fát

A 31 éve történt csernobili atomkatasztrófa során sugárszennyezést kapott, és azóta is sugárzó erdőket a fehérorosz kormány eladja tűzifának, leginkább az Európai Unióba. Minderről a European Radio for Belarus nevű, varsói központú független rádió közölt egy hosszú riportot – írja az index.hu. A rádió riporterei a poleszjei állami védett övezetben jártak, ami egy erdős terület közvetlenül a csernobili lezárt zóna mellett, a határ fehérorosz oldalán. Ennek a területnek egy részén most az állam hivatalosan is engedélyt adott, hogy kísérleti jelleggel gazdasági hasznosításra is kitermeljenek fát.

A helyi erdészek szerint az erdő bizonyos részein csak a normál sugárzás kétszerese mérhető a fákban, úgyhogy nyugodtan feldolgozható. A területen dolgozó tudósok és sugárvédelmi szakemberek szerint viszont a fából származó hamu 80 százaléka annyira sugárzik, hogy speciális radioaktív hulladéktározókba kellene szállítani. A riport készítésekor például egy kupac hamuban a normális sugárzás ötszörösét mérték. Ennek ellenére a Euroradio szerint a tudósokat gyakorlatilag megkérték, hogy igazolják, hogy biztonságos az erdő feldolgozása.

A riport szerint nem kell ahhoz semmilyen növényegészségügyi tanúsítványt kiállítani, hogy a Európai Unióba tűzifát exportáljanak Fehéroroszországból, míg például Ukrajnába, Oroszországba vagy Kínába kötelezően kell ilyen. Persze az európai vásárló kérhet igazolást a fa eredetéről és egészségéről, de ez nem kötelező. De még ha kér is a vásárló valamilyen igazolást, azt valójában az erdészet, vagyis az eladó állítja ki, Fehéroroszországban nincs egységes, központi igazolás, így kérdés, hogy az ilyen papír mennyire megbízható.

Szerző
2017.08.10 07:40

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ Pete Saloutos
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.
A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.
2018.08.21 17:48

Elmaradt a fieszta Athénban

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ IAKOVOS HATZISTAVROU
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.
2018.08.21 17:48