Rejtélyes megbetegedések - Kiutasítottak két diplomatát az USA-ból

Az amerikai kormány kiutasított két kubai diplomatát az Egyesült Államokból, miután a havannai amerikai nagykövetség több munkatársa rejtélyesen megbetegedett. 

Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtóértekezletén jelentette be a hírt. A szóvivőnő a washingtoni döntést válaszlépésnek minősítette amerikai diplomaták rejtélyes kubai megbetegedésére. Nauert "incidensnek" nevezte a megbetegedéseket és nem konkrétumokat említett, hanem "fizikai tünetekről" beszélt. 

Az Egyesült Államok havannai nagykövetségén több alkalmazott megbetegedett, halláskárosodást szenvedtek, de hogy ez tartós károsodás-e, mi okozta, és egyáltalán milyen betegség kínozhatja a diplomatákat, erről a State Department (külügyminisztérium) nem adott tájékoztatást. Heather Nauert mindösszesen azt közölte: folynak a vizsgálatok, és a diplomaták nincsenek életveszélyben. 

A szóvivő tájékoztatása szerint a panaszok először tavaly év végén jelentkeztek. Azóta "nincs egyértelmű válaszunk arra, hogy a különféle tüneteket mi okozhatta" - fogalmazott Heather Nauert. Hozzátette: tart a sokrétű orvosi vizsgálat, de még idő kell a bajok beazonosításához. "Miután az orvosok többféle szimptómát regisztráltak, a bajok forrása is többféle lehet" - mondta Nauert. Elmondta azt is, hogy tavaly óta több munkatárs tért haza a havannai nagykövetségről "egészségügyi okok" miatt. 

"Nagyon komolyan vesszük ezeket az incidenseket, nyomozás is van folyamatban" - szögezte le a külügyi szóvivő. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Washington már korábban felvette a kapcsolatot Havannával, majd az incidensek következményeként utasítottak ki, még május 23-án, két kubai diplomatát az Egyesült Államokból. "A bécsi konvenció értelmében Kubának kötelessége a külföldi diplomaták épségének védelme" - tette hozzá Heather Nauert.

A rejtélyes megbetegedések okairól egyelőre az amerikai sajtóban is csak találgatnak. Az AP hírügynökség szerint öt diplomata és több diplomatafeleség szenvedett súlyos halláskárosodást, ám egyetlen gyermeknél sem észleltek halláskárosodást vagy egyéb szimptómát. 

A CNN hírtelevízió meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva "akusztikus támadásokról" beszélt, s azt vélelmezte, hogy nem érzékelhető, hanghatáson alapuló szerkezeteket helyezhettek el a diplomaták lakásaiban, s ezek okozhatták a súlyos halláskárosodásokat, és akár a többi tünetet is. A CNN tudósítója úgy tudja, hogy két diplomata a hazatérése óta hallókészülékre szorul. 

A The Washington Post című lap nyomozati forrásokra hivatkozva felvetette: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai azt is vizsgálják, vajon nem egy harmadik ország, például Oroszország hajtott-e végre titkos akciót, a kubai hatóságok tudta nélkül.

Az Egyesült Államok és Kuba 2015-ben, több mint fél évszázadig tartó ellenséges viszony után állította helyre diplomáciai kapcsolatait.

Szerző

Bérnyomás és vérnyomás

Ha a gyanútlan, információéhes polgár arra lenne kíváncsi, hogy mit is jelent az inflációs jelentésekben nap mint nap szereplő "bérnyomás", bizony pórul járhat. A google internetes hírkereső rendszer "vérnyomás"-ként érzékeli a fogalmat, amely merőben más, s leginkább akkor megy fel, ha valaki váratlanul szembesül a számlák magas összegével. Persze maga a "google" szó sem járna jobban, hiszen ez egy elírás eredménye, ugyanis a legmagasabb, névvel bíró számról, a 10 a századikonról, a "googol"-ról kapta nevét.

A bérnyomást viszont illik komolyan venni. Amíg a bruttó átlagkeresetek egy év alatt mintegy 15 százalékkal növekedtek, a fogyasztói árak csak 2-vel. A munkaadók a különbséget "lenyelték", profitjuk egy részét beáldozván. Reménykednek, hogy a növekvő fogyasztás révén képesek lesznek valamicskét visszacsorgatni az elveszített hasznukból.

De ilyen taktikázásra csak a tőkeerős cégek képesek. A többiek pedig, engedelmeskedve a piac törvényeinek, a bérnyomásnak, már idén emelhetnek az áraikon. A küszöbön álló, fokozatosan tért nyerő, drágulási hullám előszelét már érzi is a pénzügyi stabilitásért felelős jegybank. Gyors iramban eltolták a 3 százalékos inflációs (a beavatkozásra okot adó) küszöböt további 1 százalékponttal, ami a megtakarítók számára igen rossz hír, hiszen így a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat még legalább másfél esztendeig érvényben maradhat. Ekkora hozamért továbbra sem érdemes bankbetétet nyitni.

Vagyis fogyasztani, költeni kell? Aligha. Vagy ha mégis, akkor is csak módjával. Egy a kényszeres fogyasztásról megjelent minapi felmérés szerint az alacsony jövedelmű amerikai családok a bevételeik közel felét olyan élvezeti cikkekre költik, amelyeket nem lenne muszáj megvenniük. Egy olyan társadalomban, ahol a többség elítéli a felesleges költekezést. A mi inflációnk emelkedését is a dohány és a szeszes italok generálják, amelyeknek fő fogyasztói ugyancsak az alacsony jövedelműek. Így lesz - József Attila-i hasonlattal élve - "aki szegény, az a legszegényebb".

Szerző
Bonta Miklós

Bérnyomás és vérnyomás

Ha a gyanútlan, információéhes polgár arra lenne kíváncsi, hogy mit is jelent az inflációs jelentésekben nap mint nap szereplő "bérnyomás", bizony pórul járhat. A google internetes hírkereső rendszer "vérnyomás"-ként érzékeli a fogalmat, amely merőben más, s leginkább akkor megy fel, ha valaki váratlanul szembesül a számlák magas összegével. Persze maga a "google" szó sem járna jobban, hiszen ez egy elírás eredménye, ugyanis a legmagasabb, névvel bíró számról, a 10 a századikonról, a "googol"-ról kapta nevét.

A bérnyomást viszont illik komolyan venni. Amíg a bruttó átlagkeresetek egy év alatt mintegy 15 százalékkal növekedtek, a fogyasztói árak csak 2-vel. A munkaadók a különbséget "lenyelték", profitjuk egy részét beáldozván. Reménykednek, hogy a növekvő fogyasztás révén képesek lesznek valamicskét visszacsorgatni az elveszített hasznukból.

De ilyen taktikázásra csak a tőkeerős cégek képesek. A többiek pedig, engedelmeskedve a piac törvényeinek, a bérnyomásnak, már idén emelhetnek az áraikon. A küszöbön álló, fokozatosan tért nyerő, drágulási hullám előszelét már érzi is a pénzügyi stabilitásért felelős jegybank. Gyors iramban eltolták a 3 százalékos inflációs (a beavatkozásra okot adó) küszöböt további 1 százalékponttal, ami a megtakarítók számára igen rossz hír, hiszen így a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat még legalább másfél esztendeig érvényben maradhat. Ekkora hozamért továbbra sem érdemes bankbetétet nyitni.

Vagyis fogyasztani, költeni kell? Aligha. Vagy ha mégis, akkor is csak módjával. Egy a kényszeres fogyasztásról megjelent minapi felmérés szerint az alacsony jövedelmű amerikai családok a bevételeik közel felét olyan élvezeti cikkekre költik, amelyeket nem lenne muszáj megvenniük. Egy olyan társadalomban, ahol a többség elítéli a felesleges költekezést. A mi inflációnk emelkedését is a dohány és a szeszes italok generálják, amelyeknek fő fogyasztói ugyancsak az alacsony jövedelműek. Így lesz - József Attila-i hasonlattal élve - "aki szegény, az a legszegényebb".

Szerző
Bonta Miklós