Csúcson a félelemindex Észak-Korea miatt

Publikálás dátuma
2017.08.11. 07:38

Kisebbfajta pánik uralkodik az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti, súlyos konfliktus miatt a világ pénz- és tőkepiacain - értékelte a kialakult helyzetet Varga Botond. Az Equilor Befektetési Zrt. üzletkötője a Népszavának elmondta, hogy beindultak az ilyenkor szokásos mechanizmusok, a tőke el kezdett kiáramlani a feltörekvő országok, így Magyarország államkötvényeiből is. Megszokott dolog, hogy az ezt megelőző, békésebb körülmények között, amikor világszerte alacsonyak a kamatok, a befektetők vállalják, hogy a magasabb hozam érdekében a kockázatosabb állampapírokat megvásárolják. Egy magyar államkötvény 10 éves kamata 3 százalékos, az amerikaival 2 százalékot lehet elérni. Most mégis tömegesen szabadulnak meg a magyar (és más feltörekvő országok) papírjaitól.

A hosszú ideig megmerevedett arany árfolyama az elmúlt három napban ugyancsak jócskán megdrágult - mondta a szakember. egy uncia ára 1065 euróról 1095-re kúszott fel, amerikai dollárban pedig 1255-ről 1285-re növekedett az árfolyam. A devizapiacokon is érződik, hogy az úgynevezett menedékvaluták, az amerikai dollár, az euró, a svájci frank vagy a japán jen jócskán megerősödtek, ezzel párhuzamosan a forint minden vezető devizához képest gyengült az elmúlt három napban. A VIX, vagy más néven "félelemindex" ugyancsak két hónapos csúcsára emelkedett. A világ tőzsdéi ugyancsak nehéz napokat élnek át, a részvényárfolyamok zuhannak, viszont érdekes módon a Budapesti Értéktőzsde minderre nem reagált. Ha hamarosan megoldódna a konfliktus, akkor minden hamarosan helyreállna. Viszont az atomfegyver bevetése, ami nem valószínű, a pénz- és tőkepiacok heves reakcióját váltaná ki - mondta az elemző.

Az viszont tény, hogy az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt ilyen közel a világ egy atomkatasztrófához. Azonban óriási különbség van az akkori amerikai elnök John F. Kennedy és Donald Trump konfliktusmegoldási készsége között. Míg az egykori elnök a konfliktus békés megoldásában volt érdekelt, addig Donald Trumpról ez nem mondható el!

Szerző

Nincs megállás a török tisztogatásban

Publikálás dátuma
2017.08.11. 07:35
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Mustafa Kamaci
Recep Tayyip Erdogan török elnök teljhatalma biztosításában semmit sem bíz a véletlenre. Az egy éve tartó tisztogatás megállás nélkül dübörög, fő ellenség a média.

Harmincöt török újságíró ellen adtak ki elfogatóparancsot csütörtökön Törökországban. A vád ezúttal is az, hogy állítólag kapcsolatban álltak a 2016. július 15-16-i puccskísérlet elkövetőivel. A kapcsolatot pedig azzal bizonyítják, hogy a megvádolt újságírók ugyanazt a titkosított üzenetküldő mobilapplikációt, a ByLock-ot használták, mint amit puccsisták, vagyis a hatalomátvételi kísérlet fő felelősének tartott, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok törökországi hívei. A ByLock vélt vagy valós használatáért már nagyon sok török került rács mögé az elmúlt egy évben, köztük számos bel- és hadügyi alkalmazott, az igazságszolgáltatásban, oktatásügyben vagy médiában dolgozó.

Az állítólagos titkosított üzenetküldő rendszer használata az egyik, de nem a leggyakoribb ok a meghurcoltatásra, bebörtönzésre Törökországban. A tavaly július óta elbocsátott több mint 150 ezer közalkalmazott és több mint 50 ezer bebörtönzött „puccsista” zömét terrorváddal illették, s ugyanilyen jogcímen indítottak eljárást 170 ezer ember ellen. Ám a terrorizmus is relatív fogalommá vált Erdogan rezsimjében, hiszen az úgynevezett güllenisták is már terroristának számítanak, mint ahogy a bebörtönzött kurd parlamenti képviselők, pártvezetők és polgármesterek is mindnyájan azok. Épp a tömeges kurd vezetői letartóztatások igazolják legbeszédesebben, hogy a szűnni nem akaró tisztogatási hullámnak sok köze nincs a tavalyi puccshoz, hiszen a kurdok egyértelműen nem Gülen hívei, s a Kurd Munkáspárthoz(PKK) is legtöbbjüknek annyi köze van, hogy azonos etnikumhoz tartoznak, amely nem fér bele az elnök jövőről szőtt elképzeléseibe.

A média kezdettől fogva a maga illiberális államát építő Erdogan fő ellenségének számított, kezdetben a legismertebb ellenzéki majd kurd adókat, újságokat zárták be, később a kisebb mértékben kormánykritikus orgánumok is sorra kerültek. A Törökországi Újságírók Szövetségének adatai szerint mintegy 150 sajtóterméket zártak be és 160 újságírót börtönöztek be az elmúlt egy évben. Az eddig letartóztatott újságírók legtöbbjét is terrorizmussal vádolták meg és válogatás nélkül kapcsolatba hozták egymással akár rivalizáló, semmiféle kapcsolatban nem lévő terror, vagy annak mondott csoportokkal. A csütörtöki elfogatóparancsok kapcsán azonban egyelőre elmaradt a terrorvád, már egy applikáció puszta használata is elég ahhoz, hogy embereket őrizetbe vegyenek, lakásukban házkutatást végezzenek.

S mindezt alig néhány nappal azután, hogy (július 25-én) megkezdődött az egyik legismertebb ellenzéki napilap, a Cumhuriyet terrorizmussal vádolt 19 vezetőjének és munkatársának pere. A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy olyan fegyveres terrorszervezetek támogatói és védelmezői, mint a szakadár PKK, Gülen nemzetközi mozgalma, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoport, illetve olyan írásokat közölt, amelyek messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította bírálaton, aszimmetrikus háborút indítva és célba véve ezzel a köztársaság kormányát és Erdogan államfőt. A tegnapi újabb média ellenes támadás egyértelművé tette, Törökországban Erdogan illiberális rezsimjének mindenféle bírálata szabadságvesztéssel jár.

Ősellenségnél kért és kapott menedéket az iráni újságíró

Ankara a külföldi kritikus médiát sem szereti. Olyannyira nem, hogy egy Törökországban élő iráni újságírónő tegnap Izraelbe menekült a perzsa és a török hatóságok elől. Neda Amin 2014-től élt Törökországban, most viszont abbéli félelmében, hogy Ankara kiadja Iránnak, Izraeltől kért menedékjogot. Amin dolgozott egy perzsa nyelvű izraeli honlapnak is, ami halálos bűnnek számít a perzsa államban. Kiadatása esetén – amelyről a török hatóságok értesítették – kivégezték volna Iránban.

Szerző

Nincs megállás a török tisztogatásban

Publikálás dátuma
2017.08.11. 07:35
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Mustafa Kamaci
Recep Tayyip Erdogan török elnök teljhatalma biztosításában semmit sem bíz a véletlenre. Az egy éve tartó tisztogatás megállás nélkül dübörög, fő ellenség a média.

Harmincöt török újságíró ellen adtak ki elfogatóparancsot csütörtökön Törökországban. A vád ezúttal is az, hogy állítólag kapcsolatban álltak a 2016. július 15-16-i puccskísérlet elkövetőivel. A kapcsolatot pedig azzal bizonyítják, hogy a megvádolt újságírók ugyanazt a titkosított üzenetküldő mobilapplikációt, a ByLock-ot használták, mint amit puccsisták, vagyis a hatalomátvételi kísérlet fő felelősének tartott, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok törökországi hívei. A ByLock vélt vagy valós használatáért már nagyon sok török került rács mögé az elmúlt egy évben, köztük számos bel- és hadügyi alkalmazott, az igazságszolgáltatásban, oktatásügyben vagy médiában dolgozó.

Az állítólagos titkosított üzenetküldő rendszer használata az egyik, de nem a leggyakoribb ok a meghurcoltatásra, bebörtönzésre Törökországban. A tavaly július óta elbocsátott több mint 150 ezer közalkalmazott és több mint 50 ezer bebörtönzött „puccsista” zömét terrorváddal illették, s ugyanilyen jogcímen indítottak eljárást 170 ezer ember ellen. Ám a terrorizmus is relatív fogalommá vált Erdogan rezsimjében, hiszen az úgynevezett güllenisták is már terroristának számítanak, mint ahogy a bebörtönzött kurd parlamenti képviselők, pártvezetők és polgármesterek is mindnyájan azok. Épp a tömeges kurd vezetői letartóztatások igazolják legbeszédesebben, hogy a szűnni nem akaró tisztogatási hullámnak sok köze nincs a tavalyi puccshoz, hiszen a kurdok egyértelműen nem Gülen hívei, s a Kurd Munkáspárthoz(PKK) is legtöbbjüknek annyi köze van, hogy azonos etnikumhoz tartoznak, amely nem fér bele az elnök jövőről szőtt elképzeléseibe.

A média kezdettől fogva a maga illiberális államát építő Erdogan fő ellenségének számított, kezdetben a legismertebb ellenzéki majd kurd adókat, újságokat zárták be, később a kisebb mértékben kormánykritikus orgánumok is sorra kerültek. A Törökországi Újságírók Szövetségének adatai szerint mintegy 150 sajtóterméket zártak be és 160 újságírót börtönöztek be az elmúlt egy évben. Az eddig letartóztatott újságírók legtöbbjét is terrorizmussal vádolták meg és válogatás nélkül kapcsolatba hozták egymással akár rivalizáló, semmiféle kapcsolatban nem lévő terror, vagy annak mondott csoportokkal. A csütörtöki elfogatóparancsok kapcsán azonban egyelőre elmaradt a terrorvád, már egy applikáció puszta használata is elég ahhoz, hogy embereket őrizetbe vegyenek, lakásukban házkutatást végezzenek.

S mindezt alig néhány nappal azután, hogy (július 25-én) megkezdődött az egyik legismertebb ellenzéki napilap, a Cumhuriyet terrorizmussal vádolt 19 vezetőjének és munkatársának pere. A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy olyan fegyveres terrorszervezetek támogatói és védelmezői, mint a szakadár PKK, Gülen nemzetközi mozgalma, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoport, illetve olyan írásokat közölt, amelyek messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította bírálaton, aszimmetrikus háborút indítva és célba véve ezzel a köztársaság kormányát és Erdogan államfőt. A tegnapi újabb média ellenes támadás egyértelművé tette, Törökországban Erdogan illiberális rezsimjének mindenféle bírálata szabadságvesztéssel jár.

Ősellenségnél kért és kapott menedéket az iráni újságíró

Ankara a külföldi kritikus médiát sem szereti. Olyannyira nem, hogy egy Törökországban élő iráni újságírónő tegnap Izraelbe menekült a perzsa és a török hatóságok elől. Neda Amin 2014-től élt Törökországban, most viszont abbéli félelmében, hogy Ankara kiadja Iránnak, Izraeltől kért menedékjogot. Amin dolgozott egy perzsa nyelvű izraeli honlapnak is, ami halálos bűnnek számít a perzsa államban. Kiadatása esetén – amelyről a török hatóságok értesítették – kivégezték volna Iránban.

Szerző