Nem kell klímatudósnak lennünk ahhoz, hogy a bőrünkön érezzük a globális felmelegedés hatásait. Miközben sorra dőlnek meg a hazai hőségrekordok, a híradásokban is egyre gyakrabban hallhatunk a világszerte tapasztalható extrém hőség okozta problémákról. Dél-Európa több pontján erdő- és bozóttüzek alakultak ki, Olaszországban vízkorlátozást is be kellett vezetni a szárazság miatt, az olasz kormány Parma és Piacenza városának térségét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) mérései szerint az emberi tevékenység következményeként egyre nő a hőt csapdába záró üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben, ennek következménye a statisztikákon is jól nyomon követhető: az elmúlt néhány évtized mindegyike melegebb volt, mint az azt megelőző. Az idei évnek nagy esélye van túlszárnyalni a korábbi rekordokat, ám egyelőre 2016 számít a legmelegebb évnek az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta: a globális átlaghőmérséklet tavaly elérte a 14,84 Celsius-fokot, ami 0,94 Celsius-fokkal magasabb a XX. századi átlagnál, ezzel három egymást követő évben mértek globális átlaghőmérsékleti rekordot.
A század eleje óta ötödször (2005, 2010, 2014, 2015 és 2016) dőlt meg a globális hőmérsékleti rekord. Minden jel arra mutat, hogy a trend 2017-ben sem áll meg. Emlékezetes: idén márciusban már egy 140 éves rekord is megdőlt, ekkor történt meg először, hogy a havi átlaghőmérséklet egy fokkal magasabb volt a korábbi évek átlagánál, az El Nino nevű időjárási jelenség hatása nélkül. A Föld hőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal magasabb az ipari forradalom (a fosszilis üzemanyag széleskörű használatának kezdete) előtti szinthez képest.
Ha a jelenlegi ütemben növekszik a károsanyag-kibocsátás, a következő években is növekedni fog a hőhullámok gyakorisága, a századfordulóra már négyből három embernek kell "pusztító hőséggel" szembenéznie. - Azzal számolunk, hogy a felmelegedés folytatódik, és még hosszabb, még forróbb hőséghullámokat hoz - nyilatkozta Clare Nullis, a WMO szóvivője. A mérések szerint világszerte egyre többször fordul elő, hogy küszöbérték feletti hőmérsékletszintet mérnek húsz vagy annál több napon át egy évben. A kutatók szerint ez a tendencia már az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus visszaszorításával sem fog változni.
A klímaváltozás felborítja az évszakok természetes rendjét, a szélsőséges időjárási események (hőhullámok, aszályok, majd hirtelen lehűlések, heves esőzések) egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ezzel együtt világszerte felgyorsult a tengerek vízszintjének emelkedése is (grönlandi jégolvadás 2014-ben a vízszint-emelkedés 25 százalékát okozta).
Az időjárás szélsőségessége nemcsak nyáron, télen is megfigyelhető, az egyes területeken tapasztalt extrém hidegek ellenére a téli átlaghőmérséklet is folyamatosan emelkedik, a mérések szerint 2016 decembere a harmadik legmelegebb december volt a Földön. Magyarországon ugyan szokatlanul hideg napokat is hozott az elmúlt tél, az ország több pontján hidegrekordok is megdőltek, ennek ellenére az évszak átlaghőmérséklete mínusz 1,46 Celsius-fokot tett ki az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint, ami 1,3 Celsius-fokkal maradt el a sokévi átlagtól.
