Milliós prémiumot kaptak az állami cégvezetők

A kormány éves alapbérük 10–80 százalékának megfelelő prémiummal honorálta az állami cégvezetőket 2016-ban – derül ki Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából.

A Magyar Nemzet szerint ez alól kivétel a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszában azt fogalmazta meg, hogy az ott dolgozó vezető tisztségviselők 2015 óta sem prémiumban, sem jutalomban nem részesültek.

Ezzel szemben az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és a Duna Menti Vízmű Zrt. műszaki igazgatója nyolcvanszázalékos prémiumot kapott, ám az nem derült ki, hogy ez mennyi pluszpénzt is jelent.

A MÁV Zrt.-nél ugyanakkor a lap számításai szerint legalább 23,6 millió forintot oszthattak szét a felső vezetés premizálására. Az NFM válaszából csak a prémium éves alapbérhez viszonyított mértéke derül ki ugyan, de miután Dávid Ilona vezérigazgató havi bruttó ötmillió forintot keres a vasúttársaságnál, ez éves szinten hatvanmillió forintot jelent, amihez tízszázalékos prémium, azaz hatmillió forint járul. A vezérigazgató-helyettesek havi bruttó 1,8–3 millió forintot keresnek, amiből év végéig 21,6–36 millió forint jön össze, a szintén tízszázalékos prémium pedig 2,1–3,6 millió forintot tesz rá.

Orbán is felháborodott

Mint ismert, Orbán Viktort 2013-ban felháborította, amikor megtudta, hogy mekkora jutalmakat visznek haza az állami cégvezetők. A Fidesz többször igen agresszív kirohanást intézett Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével szemben. Ezek során a jegybanki vezető magas fizetését és ciprusi cégének adózási besorolását kérték számon. A választások után 2010 júniusában a parlamentben pedig úgy fogalmazott, hogy „Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is”. Mára nagyot változott a világ, hiszen elég csak a korábbi vita kereszttüzében álló MNB-re tekinteni, ahol immár Matolcsy György vezetése alatt számos olyan tisztségviselő akad, akinek havi javadalmazása eléri az miniszterelnök által hét éve emlegetett, bűnösnek titulált szintet.

A Fidesz 2010 nyarán be is jelentette a kétmilliós bérplafont. Ám alig telt el néhány hónap, s kiderült ez a plafon olyan, mint a felszálló füstnek a kifeszített háló. Ugyanis csak a költségvetési szektorra vonatkozott a szigor, az állami társaságok vezérigazgatói, igazgatói ugyanis ennél jóval többet vittek haza. A csavar az volt a történetben, hogy az alapbér ugyan valóban nem ment az említett, 2 milliós összeg fölé, na de a prémium az éves fizetés akár 80 százaléka is lehetett. Vagyis kormányzati pozícióból az Orbán-kabinet szemét már nem csípte annyira a állami és önkormányzati cégek jelentékeny gázsija.

Népszavaznának a bérplafonról

Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt is támogatja az állami cégvezetők bérének maximálásáról szóló népszavazási kezdeményezést - közölték az ellenzéki pártok képviselői július végén. A cél, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók éves fizetése ne haladhassa meg az államfő éves tiszteletdíját. Szakszervezetek, civil szervezetek és magánszemélyek is csatlakoznak a kampányhoz annak érdekében, hogy novemberig több százezer aláírást gyűjtsenek össze, és megmutassák, hogy az "Orbán-rendszer meg fog bukni egy népszavazáson".

Lásd még: Áder fizetéséhez igazítanák az állami cégvezetők bérét