A most kiadott Jerzan Kadesov annak a koncepciós pernek az egyik vádlottja, amely még 2009-ben indult Muhtar Abljazov, a helyi BTA bank egykori vezetője ellen. Kadesov Abljazov bizalmi embere volt, és 2012-ben került Magyarországra Ukrajnán keresztül. A per többi vádlottja is Európában kötött ki.
Az angol, francia, spanyol, olasz és cseh hatóságok eleinte elfogták őket, ám ők – Magyarországgal ellentétben – nem adták ki a vádlottakat Kazahsztánnak. Ezt tanácsolta egyébként az ENSZ, az Amnesty International és a Human Rights Watch is. Szerintük ugyanis a vádlottak ártatlanok, és attól tartottak, hogy Kazahsztánban nem független bíróság döntene ügyükben, és kínzás vagy akár halál is fenyegetheti őket hazájukban. Ahogy erre az ügyet követő Open Dialogue Foundation (ODF) is figyelmeztet, ilyen esetben nemzetközi egyezmények tiltják a kiadatást, hiszen mindenkinek joga van a tisztességes tárgyalásra.
Az Index azt írja, hogy „az ODF azt állítja, hogy Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették. Ez és a Kadesov védelmével foglalkozó szervezet távol tartása pedig szerintük arra enged következtetni, hogy Magyarország a színfalak mögött összejátszik a kazah rezsimmel”.
A portál arra is emlékeztet, hogy ez a barátkozás már korábban elkezdődött. Orbán Viktor 2014-ben írta alá azt a megállapodást, mely kimondja, hogy Magyarország kiadja a területén illegálisan tartózkodó kazah állampolgárokat a közép-ázsiai diktatúrának.
Az eset kísértetiesen hasonlít az baltás gyilkos esetére, aki Budapesten baltával ölte meg egy alvó örmény katonatársát. Orbán pedig úgy döntött arról, hogy Magyarország kiadja a gyilkost Azerbajdzsánnak, hogy tudni lehetett, otthon börtön helyett nemzeti hősnek kijáró ünneplés fogadja majd.
