Botrány kelt ki a tojásból

Publikálás dátuma
2017.08.12 07:00
A hazai fogyasztóknak érdemes a HU jelzésű tojást vásárolni. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Súlyos egészségkárosító hatású rovarirtószerrel szennyezett tojással árasztottak el 12 uniós országot. Magyarország eddig megúszta.

Chickfriend, nyersfordításban csirkebarát annak a holland cégnek a neve, amelyhez köthető az egyre dagadó Fipronil rovarirtóval szennyezett tojásbotrány. Az emberi szervezetbe jutva a méreg máj-, pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. Tizenkét országban találtak eddig szennyezett tojásokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) arról tájékoztatta a Népszavát, hogy Magyarországra nem jutott mérgezett tojásokból.

A "csirkebarát" vállalakozás több száz holland és belga farmot fertőtlenített az emberi fogyasztásra szánt állatok esetében tiltott rovarirtószerrel. A két tulajdonost már letartóztatták. A fertőtlenítővel kezelt telepeket bezáratták a hatóságok.

A rovarirtószerből jutott a szárnyasok takarmányába is, mert a kutyák, illetve macskák vérszívói ellen kifejlesztett méreg hatékonyan irtotta a tyúkokat megtámadó atkákat, tyúktetűt is. Hogy szándékos volt-e "méregkeverés", azt a vizsgálatoknak kell kiderítenie.

FOTÓ: Shutterstock

FOTÓ: Shutterstock

A híradások ugyan csak fertőzött tojásokról szólnak, de nagy valószínűséggel a rovarirtóval kezelt tyúkoktól származnak a mérgezett tojások. Eddig több millió tojás megsemmisítéséről számolt be a nemzetközi sajtó, de a Népszava értesülései szerint legalább 3-3,5 millió szárnyast is levágtak, levágnak a fertőtlenített telepeken és környezetükben. Igaz, az unióban nyilvántartott 300-320 millió tojó és a nagyjából 90 milliárd darabos éves tojástermelés mellett ezek elhanyagolható számok, de a rovariírtószer veszélyessége miatt nagyon is érthető és indokolt az uniós és a nemzeti hatóságok fellépése.

Az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság alapos vizsgálatot és kemény fellépést ígért - igaz utólag. Az Európai Bizottság úgynevezett tojáscsúcsot, azaz válságcsúcs összehívását kezdeményezte a szennyezett tojások ügyében. Egyebek mellett igyekeznek a leginkább érintett országok Németország, Hollandia és Belgium szakminisztereit és élelmiszerbiztonsági hivatalainak vezetőit egy asztalhoz ültetni, hogy az országaik közötti vádaskodásokat a megoldások irányába tereljék - jelentette be Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos.

Hazánk ezidáig nem érintett az ügyben. Az első információk július 20-án jelentek meg a témában az EU élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszerén (RASFF). Az esetet augusztus 2-án minősítették át riasztássá, amikor is a holland élelmiszerbiztonsági hivatal, az NVWA hivatalosan bejelentette, hogy rovarirtószer-szennyezés gyanúja miatt bezártak 180 tojástermelő telepet. Az eddigi információk szerint Magyarország nem érintett a a szennyezett tojások ügyében - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Hollandiában az NVWA, a NÉBIH társszerve arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy egyelőre ne fogyasszanak tojást. Hazánkban erre nincs szükség, de megelőző intézkedésként augusztus 4-től augusztus végéig a szaktárca elrendelte a hazánkba érkezett tojástételek és tojástermékek célellenőrzését az egész ország területén. Ha tojásból, vagy tojásalapú feldolgozott termékből, például tojásporból a NÉBIH laboratóriuma Fipronilt mutatna ki, azonnal intézkednek.

A kíméletlen árverseny miatt nem először vágják sutba az élelmiszerbiztonsági előírásokat felelőtlen termelők. Emlékezetes lehet a Magyarországon is botrányt kavaró guargumi, vagy dioxin szennyezés, illetve a hazai példa, miniummal kevert paprikaőrlemény is egyebek mellett erre volt visszavezethető - jegyezte meg Bárány László, a Magyar Brojlerszövetség elnöke. A szakember hozzátette, a magyar élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyak, így visszaszorították a "kreatív" megoldásokat.

A hazai éves tojástermelés nagyjából 1,2-1,3 milliárd darab és ehhez jön még 500-600 millió import termék. Romániában import tojáskészítményekben találtak az élelmiszerbiztonsági hatóságok rovarirtóval fertőzött készleteket. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Magyarországon jelentős feldolgozókapacitás épült ki, így a nyomott árak miatt elhanyagolható a behozatal.

A hazánkba érkező tojásimport 90-95 százaléka friss, vagy szaknyelven héjas tojás. Ráadásul a küldő országok között egyedül Szlovákia érintett a fertőzött tojás ügyben, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban eddig nem találtak rovarirtóval szennyezett szállítmányokat. A hollandok által használt atkairtó amúgy Magyarországon nincs forgalomban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Lengyelországban azonban gond nélkül hozzájuthatnak a termelők, de ők sem használhatják élelmiszertermelő állatok kezelésére.

Kétségtelen, hogy ami az egyiknek baj, az a másiknak előnyös is lehet. A külföldi élelmiszerszennyezések után néhány héttel növekszik a hazai termelőktől származó élelmiszerek forgalma. A mostani botrány következtében a hazai termelők arra számítanak, hogy 5-10 százalékkal több magyar tojást tudnak eladni a fogyasztóknak.

Uniós előírás, hogy minden tojáson, tehát nem csak a tálcákon, jelölni kell a származási helyet. A magyar termékkód például HU-val kezdődik, így aki hazai tojást akar vásárolni, ezt a jelzést kell keresnie - mondta Bárány László.

Tizenkét dühös ország
Fipronil rovarirtószerrel szennyezett tojást találtak a forgalomban: Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország, Svájc, Svédország, Nagy-Britannia, Luxemburg, Románia és Szlovákia.

Parragh: A túlóratörvény egy üzenet volt a német nagytőkének

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint bölcsebb lett volna egyeztetni a folyamatot, bár a szakszervezeti oldalon „nem nagyon van kivel tárgyalni”.
Életszerűtlen a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel – mondta Parragh László a hvg.hu-nak. Hozzátette, hogy 
„bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.”
Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, és egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.
„Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk”
– tette hozzá.
Közölte, hogy a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a módosítást, Parragh azt mondta:
„Senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.”
Parragh szerint életszerűtlen a felvetés, hogy az építőiparnak kedvezett volna a Fidesz, ott ugyanis valóban nagyon kockázatos túldolgoztatni az embereket.
A portál Garancsi István, Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégét is megkereste azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzák-e a 400 órás keretet, illetve a cég tulajdonosa kérte-e Orbán Viktor miniszterelnöktől vagy a kormány bármely tagjától a változtatást. Garancsi cége, a Market azt írta: „a Market Csoport állományát a kérdés nem érinti. Cégcsoportunk foglalkoztatási rendszere jól működik, természetesen folyamatosan figyeljük munkavállalóink elégedettségét. Ezzel kapcsolatos felméréseink bizonyítják, hogy nem indokolt jelentősen eltérni az eddig bevett gyakorlattól.” A Duna Aszfalt azt válaszolta, jelenleg nem alkalmazzák a túlórakeretet. Arra, hogy év közben ez még előfordulhat-e, azt írták, „cégünk az építőipar speciális területén működő vállalat, ahol a tevékenységeink időjárásfüggőek (télen, esőben nem végezhetőek a feladataink). Ezért ez nálunk opcionális lehetőségként merülhet csak fel. Amennyiben a munka mennyisége igényelné, továbbá az időjárás lehetővé tenné, elsősorban a téli leállás munkaóráit és az Ágazati Kollektív Szerződésben lehetőségként felmerülő 300 óra túlmunka ledolgozását biztosítjuk. Ha ez nem lenne elég, akkor elgondolkodunk az alkalmazásán.” A Mészáros és Mészáros Kft. nem válaszolt a kérdésekre.

317,25 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.21 08:18
Illusztráció
Shutterstock
Gyengült kissé a forint csütörtökre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Az euró jegyzése 317,25 forintra emelkedett az előző este hét órai 317,19 forintról. A dollárt szintén kissé magasabban jegyezték, 279,08 forint után 279,92 forinton, a svájci frank jegyzése pedig 279,50 forintról 279,57 forintra kúszott fel.
Szerző