Guam nem fél

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:35
Fotó: AFP/Alain Jocard

Az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti egyre élesedő nyilatkozatháború és fenyegetőzés ellenére, a phenjani diktatúra által támadási célpontként megnevezett Guam lakossága nem különösebben fél. A stratégiai jelentőségű amerikai katonai bázisnak is helyet adó csendes-óceáni amerikai külbirtokon, vasárnap a békéért imádkoztak a hívek. Guamon a lakosság 85 százaléka katolikus, az egyház fontos szerepet tölt be a sziget életében. Nem hagyják figyelmen kívül az észak-koreai fenyegetést, a lakosságot szórólapokon tájékoztatták a hatóságok a teendőkről egy esetleges nukleáris támadás esetén.

A nemzetközi közösség ennél jobban retteg amióta Donald Trump úgy fogalmazott, hogy ha Észak-Korea Amerikát fenyegeti, olyan tűzzel és haraggal fog szembesülni, amilyet még nem látott a világ. Japánban harci készülődés van és megkezdődött a rakétavédelmi rendszer telepítése. Kína elnöke Xi Csinping, Észak-Korea egyetlen szövetségese, telefonon egyeztetett szombaton Donald Trumppal. Az amerikai elnök szombaton francia kollégájával, Emmanuel Macronnal is tárgyalt, ugyancsak telefonon az észak-koreai rakétaprogram veszélyéről.

Szerző

Róma benyújtaná a számlát Brüsszelnek

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:32
Fotó: AFP/Carlo Hermann

Felfüggesztette a menekültek mentését végző misszióját a Földközi-tengeren az Orvosok Határok Nélkül (MSF) és a Sea Eye német segélyszervezet. A német civilek a megváltozott biztonsági helyzetre hivatkozva függesztették fel a munkát, az MSF saját közlése szerint a líbiai parti őrség fenyegető magatartása miatt kényszerült erre. A líbiai hatóságok kitiltották minden nem kormányzati szerv hajóját a líbiai felségvizekről, mert azok szerintük együttműködnek az embercsempészekkel. Az új szabályozás szerint a nem kormányzati szervezetek hajói nem közelíthetik meg 100 tengeri mérföldnél jobban a líbiai partokat. Az MSF arra is panaszkodott, hogy az olasz kormány is rendkívül megnehezítette munkájukat.

Az olasz kormányzat és a menekülteket segítő civil szervezetek között az utóbbi időben feszültté vált a viszony, amióta a szervezetek egy része, köztük a MSF is, megtagadta a kormány által javasolt egységes mentési kódex aláírását, amely azt irányozza elő, hogy minden mentőegység vízi járművén egy rendőr is legyen jelen. Róma ezt azért kezdeményezte, mert álláspontja szerint a civil mentőakciók ösztönzőleg hatnak az embercsempészetre.

A menekültválság 2014-es kezdete óta mintegy 600 ezren értek partot Olaszországban, legtöbbjük Líbiából indult embercsempészek lélekvesztőin. Eddig 13 ezren vesztek a tengerbe, e tragédiák miatt a civil szervezetek egyre aktívabban szálltak be a nyílt vízi mentésbe. Az idei fél évben például sikerült a hajótöröttek harmadának életét megmenteniük. Szombattól azonban az MSF mentőhajója, a Vox Prudence a szicíliai Catania kikötőjében lehorgonyzott.

Marco Minitti olasz belügyminiszter a brüsszeli Politico című lapnak nyilatkozva azt mondta, augusztus első tíz napjában 76 százalékkal kevesebb menekült érkezett Itáliába Líbiából, annak köszönhetően, hogy Róma és Tripoli megegyezett és együttműködik a menekültek líbiai kiáramlásának megfékezésében.

Minitti ugyanakkor újfent jelezte, Olaszország, mint frontország, amelyre iszonyú terhet ró a menekültválság, ugyanolyan pénzügyi támogatást vár el a földközi-tengeri embercsempészet megakadályozása, a már a félszigeten lévő menekültek ellátása fejében, mint amilyent Törökország kapott az EU-tól a balkáni útvonal lezárása érdekében. Ankara 3 milliárd eurós megállapodást írt alá az Unióval. „Persze mi nem kérünk kapásból ennyit, de végül is ez a bevándorlási útvonal éppoly fontos, mint a balkáni” – fogalmazott az olasz belügyminiszter.

Szerző

Róma benyújtaná a számlát Brüsszelnek

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:32
Fotó: AFP/Carlo Hermann

Felfüggesztette a menekültek mentését végző misszióját a Földközi-tengeren az Orvosok Határok Nélkül (MSF) és a Sea Eye német segélyszervezet. A német civilek a megváltozott biztonsági helyzetre hivatkozva függesztették fel a munkát, az MSF saját közlése szerint a líbiai parti őrség fenyegető magatartása miatt kényszerült erre. A líbiai hatóságok kitiltották minden nem kormányzati szerv hajóját a líbiai felségvizekről, mert azok szerintük együttműködnek az embercsempészekkel. Az új szabályozás szerint a nem kormányzati szervezetek hajói nem közelíthetik meg 100 tengeri mérföldnél jobban a líbiai partokat. Az MSF arra is panaszkodott, hogy az olasz kormány is rendkívül megnehezítette munkájukat.

Az olasz kormányzat és a menekülteket segítő civil szervezetek között az utóbbi időben feszültté vált a viszony, amióta a szervezetek egy része, köztük a MSF is, megtagadta a kormány által javasolt egységes mentési kódex aláírását, amely azt irányozza elő, hogy minden mentőegység vízi járművén egy rendőr is legyen jelen. Róma ezt azért kezdeményezte, mert álláspontja szerint a civil mentőakciók ösztönzőleg hatnak az embercsempészetre.

A menekültválság 2014-es kezdete óta mintegy 600 ezren értek partot Olaszországban, legtöbbjük Líbiából indult embercsempészek lélekvesztőin. Eddig 13 ezren vesztek a tengerbe, e tragédiák miatt a civil szervezetek egyre aktívabban szálltak be a nyílt vízi mentésbe. Az idei fél évben például sikerült a hajótöröttek harmadának életét megmenteniük. Szombattól azonban az MSF mentőhajója, a Vox Prudence a szicíliai Catania kikötőjében lehorgonyzott.

Marco Minitti olasz belügyminiszter a brüsszeli Politico című lapnak nyilatkozva azt mondta, augusztus első tíz napjában 76 százalékkal kevesebb menekült érkezett Itáliába Líbiából, annak köszönhetően, hogy Róma és Tripoli megegyezett és együttműködik a menekültek líbiai kiáramlásának megfékezésében.

Minitti ugyanakkor újfent jelezte, Olaszország, mint frontország, amelyre iszonyú terhet ró a menekültválság, ugyanolyan pénzügyi támogatást vár el a földközi-tengeri embercsempészet megakadályozása, a már a félszigeten lévő menekültek ellátása fejében, mint amilyent Törökország kapott az EU-tól a balkáni útvonal lezárása érdekében. Ankara 3 milliárd eurós megállapodást írt alá az Unióval. „Persze mi nem kérünk kapásból ennyit, de végül is ez a bevándorlási útvonal éppoly fontos, mint a balkáni” – fogalmazott az olasz belügyminiszter.

Szerző